Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Garami. Az egyetemes nyugdíjintézet tervezete

Tizenötödik évfolyam. 26. szám. Orosháza

, 1897. július 1. EVANG. EGYHÁZ ES Előfizetés dija : Egész évre . . ö frt. Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt £»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Felelős szerkesztő ós kiadó : YERES JÓKSEF. Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Eanél kisebb frt ^ „ 2 „ 1 , Bélyeg külön 30 1er. A végső óra. Halál réme,. Sírnak éj je Mit féljünk tetőled? Hitnek fénye, Eg reménye Sugárzik felőled. Kincs varázsa. Gyönyör bája Mért kinzod a lelket? Nincs értéked, Feled téged Kínos élet, Végzünk véled, Megpihenni térünk. Isten szava Szólít haza S menni kell minékünk. Égnek Ura, Földi búra Tárd fel menny-hazánkat, Elfáradva Hozzád vágyva A mennyben ha felkelt. Nyugszunk meg te nálad. Ámen. X. Az egyetemes nyugdíjintézet tervezete. Csak most jutott hozzám G1 a u f Pál főesperes munkálata egész terjedelmében, eddig csak azon kivonatok után ismertem, melyek e lapok hasábjain megjelentek. Csak most látom, mily alapos és szép, és főleg lelkiismeretes munkát végzett, melyért osztatlan elismerés illeti őt minden lelkész részéről, még a ki nem is ért vele egyet. De ezen munkálat elolvasása után, mondhatom, kellemetlen csalódás ért. E lapok 18-ik számában megjelent rövid ismertetés szerint a nyugdij volna 600 frt, özvegyi segély 300 frt, neveltetési pótlók 60, illetőleg egész árváknál 120 frt, a tagok befizetése pedig 60 frt alapdij és 24 frt évi dij ; sőt azon szám vezérczikke is igy állítja fel. A iésóbbi számok helyesbitést nem hozván, azon véleményben valék, hogy igy is van. Nagy csalódás ért tehát, midőn az egészet átolvasván, látom, hogy ez csak tervezet volt, melyet a mathematikai mérleg kérlelhetlenül megdöntött, mert a rendelkezésre álló jövedelem mellett ez lehetetlen. Az eredmény „A javaslat szükségessé vált módosításáról" czimű fejezetben a 63. lapon olvasható. E szerint a tagok évi járuléka: 60 frt alapdij megmaradna, de az évi dij lenne 28 frt. A nyugdij 400 frt, az özvegy segélye 200 frt, az árvák neveltetési járadéka 40 írt, illetőleg a teljes árváké 80 frt. Tehát nagyobb évi befizetés mellett csak % járadékok. Szükségesnek tartottam ezt előrebocsátani, s csodálom, hogy a szerző olvasván a téves ismertetést. nem igazította helyre a téves adatokat. De még igy is, bár nehéz terheket ró ránk, bár alamizsna segélyt ad, léptessük életbe mielőbb, még úgy is, a mint az tervezve most van. Egynémely részét szeretném ugyan módosítva látni, s e részben a következő megjegyzéseim volnának: 1. A befizetésre nézve. Egészen méltányos ós igazságos ez nem lehet, de szem előtt tartandó a szentirás mondása: „egymás terhét hordozzátok s úgy töltsétek be a Krisztus törvényét." Ez pedig úgy látszik leghelyesebben keresztülvittnek, ha a fenntartó testületek az egyházak ós a tagok egyrészt személyenként, másrészt a teherviselés képessége szerint fizetnek. Az egyházaknál ez körülbelől meg volna, mert minden állomás után fizetnek 12 frtot, a közalapba pedig adó forint után, s az intézet jövedelmének egy részét az igy gyarapított közalap adja. Szerettem volna, ha a lelkészeknél és tanároknál is igy állapíttatnék meg. Fizessen mindegyik 12 frtot, azonfölül jövedelmének 1%-ját, pl. a kinek minimum a fizetése, fizet: 12 — 8 = 20 frt; a kinek 3000 frt a fizetése fizet 12 — — 30 = 42 frtot. A lelkészi jövedelem