Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értesítők - Bpesti országos prot. árvaegylet

tanítja azt, hogy elvesztette érvényét. A gyülekezet egy része ismét ezeknek adott igazat. Es mert a hitet külső tekintélyhez kötötték, Korinthus lett „az irigység, versengés, visszavonások" szomorú és szánandó hazája. E gyarló gondolatot gyökerestől ki akarja irtani ai apostol: „Senki ne dicsekedjék emberekben, mert ti mindnyájan a Krisztuséi vagytok." (I. Kor. I. r.) De úgy tetszik nekem, mintha nem is egészen a korinthusiaknak, hanem á mi korunknak szólna az apostol ezen óvó intése. Úgy tetszik, mintha ez a történet éppen mi közöttünk is, habár — és ez elismeréssel legyen mondva — nem is ebben a teremben, de kint az életben megismétlődnék. A hitet, a vallást azonban nem azért adta Isten nekünk, hogy visszavonás, gyűlölség átkos magva legyen. Ha és a hol az, ember tette azzá. Az élő, igaz hit egyesit. Az őskeresztyén egyházban a hit a tökéletesség köteléke volt. A keresztyénség a testvériség egyháza volt, melynek híveiről azt olvassuk : „Közöttük senki sem voli szűkölködő, mert akinek mezője vagy háza volt, eladta és az eladott vagyon árát elhozta és letette az apostolok lábainál és elosztották mindenkinek, amint kinek-kinek szüksége volt. (Ap. csel. 4, 34—35.) Ilyen volt hajdan a lut, nem §-okba szoritott, elméleti, nem szűkkeblűen kizáró, hanem a szeretet munkáit gyakorló, élő hit, mely felkarolt, segített és nem eltaszított, mely egyesitett és nem szétválasztott. Ilyen áldozatkész, munkás hite volt a cziprusi Józsefnek is, kit jó szivéért az apostolok Barnabásnak, vigasztalás fiának neveztek el. (Ap. csel. 4, 36.) Ugyanilyen volt Tabitha is, Joppében a jótékonyság, a könyörülő szeretet angyala, kinek hite valóban gazdag termő földje volt a jó cselekedeteknek, melyeket látva oly sokan dicsőitették érette az Istent. (Ap. csel. 9, 36—42.) Ma már olyanformának tűnik ez fel nekünk, mintha mese volna. Hát mind ilyenek voltak azok a régi keresztyének s csak minket illet vád ? Sajnos, akkor is megvolt az anyagi javak imádásának hitromboló, erkölcsrontó átka. Es a lemondás, a testvériségnek nem szájjal, hanem tettel hirdetése akkor is nagy áldozat volt. a hitnek próbája. Az igaz megállotta a próbát, a szenteskedő elbukott. (Folyt, köv.) BELFÖLD. Értesítés, A pápai állami tanítóképezde I. osztályában az 1897—8. tanévben 15, állami teljes ingyenes; 10, dunántúli, ref. egyházkerületi, teljes ingyenes s 10, ötven forintos, állami; összesen : 25, állami és ref. egyházkerületi, teljesen ingyenes s 10, állami, kedvezményes; együtt: 35 segély állomás lesz betöltendő. Folyamodványok jún. 29-ig ide küldendők. A fölvételi vizsgálatok jún. 29-én tartatnak, melyre az elégtelen osztályzatú, avagy IV. gimnáziális, vagy polgári iskolai osztályt nem végzett növendékek köteleztetnek. A tanév szeptember hő 1-ón pontosan megkezdődik. Pápa, 1897. évi június hó 1-én. Szováthy Lajos igazgató. A balfi ág. h. ev. egyházközség f. évi május 30-án tartotta harang-szentelési ünnepélyét. A délczeg lovas bandérium kiséretóben, négy ökrös szekereken hozott, dúsan felbokrétázott harangok (3 drb) a község határán Brey er Jakab, a szomszéd medgyesi egyház lelkésze által üdvözöltetvén, az ifjúság, dalkör s presbyterium előléptetése mellett a községbe kisértettek, hol Eenner Henrik esp res megható beszéd kíséretében felszentelte s rendeltetésöknek átadta, majd felhuzatásuk s megkonditásuk után Schroedl József helybeli lelkész az egyház örömének, hálájának s Istenbe vetett bizodahnának megható módon adott kifejezést. — A harangok a soproni Seltenhoferczég műhelyéből kerültek ki, összesen 1543 kgr. (870, 435, 238) súlyúak, F-dur hangzatuak, s vasállvánnyal együtt 2600 frtba kerültek. Az 1300 frtba került nagy harangot S c h ö n ba u e r János odavaló gazda ajándékozta az egyháznak, a kivel szemben az elismerést és hálát az esperes ékes szavakban tolmácsolta. — Az ünnepély fényét emelték az egyházmegyei gyülekezetek küldöttségei. A nevezett lelkészeken kivül résztvettek még Stiegler Gusztáv soproni. Francz Vilmos ruszti lelkészek. Az egyházfelügyelők közül ott voltak: Ritter Vilmos soproni, C on rád Lajos ruszti, Lenk Lajos medgyesi, Fischer Imre ágfalvi, dr. L ági er Alfréd balfi felügyelők, számos gondnok, tanitó, presbyter stb. — A szép ünnepélyt a balfi fürdőben megtartott közebéd, majd a dalkör által rendezett hangverseny zárta be. Budapesten az izraelita hitközség 5 milliós templomot akar épiteni, annyi pénze már együtt van reá. A budapesti országos protestáns árva-egylet választmányának 1896-ik évi működéséről szóló jelentése az egylet örvendetes fejlődéséről és haladásáról tesz bizonyságot. Az intézetnek 99 növendéke volt, kik közül 63-an jártak az árvaházi népiskolába, 26-an pedig gymn. ós polgáriskolába. A künnlakó árvákról anyagilag gondoskodott az egylet, amennyiben 36 árva között 1765 frt segélyt osztott szét. A vallásosság ápolására kiváló gondot forditott az egylet s magok az árvák önkészitette imáik elmondásával vettek részt a vasárnapi iskola munkáiban. Az egyesület vagyona a mult év végén volt: 360,518 frt 59 kr., a mely az 1895-ikihez képest 21,894 frt 69 kr. nö-