Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értesítők - Bpesti országos prot. árvaegylet

Yekedést mulat. E gyarapodás új alapítványok be­fizetése és néhány régibb alapítványnak befolyása által volt elérhető, melyeknek összege 18271 frt 42 krt tesznek ki. Paphegyiné, szül. Schubert Katalin asszony adott alapitványképen 8500 frtot, az Egyesült fővárosi takarékpénztár 2000 frtot, báró Lévay Henrik főrendiházi tag 2500 frtot stb. ; a karácsonyi gyűjtés 2428 frt 25 krt ered­ményezett, a protestáns bál jövedelme 2640 frt s különféle jövedelmek tetemesen emelték az egy­leti tőke nagyságát. Kezelési kiadása 5908 frt 04 kr. volt; élelmezésre adott 8345 frt 19 krt, ru­házatra 3202 frt 53 krt, fűtésre és világításra 908 trt 25 krt stb. A folyó évi költségvetést ápr. 30-án 24 rendes tag jelenlétével fogadták el, s e szerint a kiadás 22150 frtban állapíttatott meg, mely a bevétellel szemben 50 frttal magasabb. Eendes tagjainak száma 405, rendkivülieinek 96. Tandijakból befolyó jövedelem 2604 frt volt, mig ezelőtt 10 évvel 3675 frt. Szomorú, hogy az egy­let tagjainak száma folyton csökken, már pedig ilyen jótékony egylet nem annyira tőkevagyoná­ban, mint inkább az egyleti nemes czélért lelke­sedni tudó tagjaiban él, kik megnyilatkozásaikban az árvaintézet ügyei iránt a társadalmi érdeklő­dést ébren tarthatják. Részt vett az intézet az or­szágos kiállításon, mint kiállító és kiállítását a nagy jury kitüntetésben részesítette. A millennium emlékére megírta az intézet igazgatója az egye­sület és árvaház történetét, s a csinos kiadásban megjelent tanúságos könyv megszerezhető az in­tézet igazgatójánál. A felvételi kérvények május hó végéig voltak beküldendők. Emberbaráti intézetek tanerőinek egyesülete gyűlé­séről. Jelen voltak a budapesti árva- és szeretet­házakban működő tanerők csaknem kivételnélkül, továbbá a nagyszebeni, debreczeni és zólyom-lip­csei árvaházak küldöttei, stb. A gyűlést György Aladár az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg, a ki az új egyesület czélját vázolta és felemii­tette. hogy az előkészítő bizottság adatai szerint a hazai árva- és szeretetházakban négyszázan mű­ködnek, a kiknek érdekei megkívánják az új egye­sület létesítését. Bemutatta ezután a bizottság által elkészített alapszabálytervezetet, melyet a gyűlés csekély módosítással el is fogadott és elhatározta, hogy ezt küldöttségileg fogják a közoktatásügyi miniszternek átnyújtani; fölmerült még az egyesü­let által kiadandó szaklap kérdése is, melynek megvalósításával a választmányt bizták meg oly­képen, hogy az kérje fel a közoktatásügyi minisz­tert, rendelje meg a lapot száz intézetnek s igy az egyesület 300 forinttal segélyezi. Végül a vá­lasztásokat ejtették meg. A kÖVágÓ-eÖrsi ág. h. ev. gyülekezetnek emlé­kezetes ünnepnapja voit 1896. jún. 16-án Gyu­rátz Ferencz püspöki látogatása alkalmával. E nagy nap emlékét a kővágó-eőrsi lelkész egy fü­zetkében örökité meg. A hitközség a főpásztor fogadtatására megtett minden lehetőt: külsőleg is kifejezést akarván adni a szeretet és ragaszkodás­nak községe szülöttje s egykori s. lelkésze iránt. A küldöttségek fogadtatása után az iskola látoga­tására indult a főpásztor, majd a zúgó harangok szavára az Urnák házába, hol ének és ima után a helyi lelkész apóst, csel. 3. r. 6. v. alapján: Mit hoztál? Mit vígy el? I. Hoztál hitet, vígy el hitünkről való meggyőződést ! II. Hoztál szerete­tet, vidd magaddal szeretetünket — felosztással tartott egyházi ünnepi beszédet. Áldás s ének be­zárásával a püspök előbb emlékének szárnyain a múltba visszaszáll, majd kérve, intve, figyelmez­tetve kérdezi a gyülekezettől: „él-e bennetek ős apáitok szent hite?" s atyai intelmei után a nő­egyletek szilárdítását s az ifjúsági egyletek alakí­tását ajánlja a gyülekezetnek. Majd a helyi lel­kész felolvassa a gyülekezet történetét, mely után a főpásztor igaz keresztyén szeretetre, egymás gvámolitására s Isten dicsőítésére intvén a gyü­lekezetet, megáldja azt. A tiszáninneni ev, ref. egyházkerület tavaszi köz­gyűlésén adott püspöki jelentés szerint az egy­házpolitikai törvények életbe léptetése a kerület­ben eddig még nagyobb zavart nem vont maga után ; azonban már ott is tünedeznek fel oly jelek, melyek önkénytelenül arra a gondolatra vezethet­nek bennünket, hogy a felekezetnélkülisógről ho­zott törvényt, ha mindjárt a szabadelvűség rová­sára is, az egyházpolitikai legújabb törvények közül jobb volna kihagyni. 1848-iki XX-ik t. cz. jöjjön el a te országod. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye az egyház­nak itt-ott bomladozni kezdő beléletéből kifolyólag közgyűlésileg elrendelte, hogy a vallás kötelmei­ről megfeledkezett házaspár előtt lelkész a pres­byterium jelenlétében fejezze ki az egyházmegye rosszalását és őket utólagosan eskesse meg. Az a.-borsodi ref. egyházmegye közgyűlésén felol­vasott esperesi jelentésből az vehető ki, hogy az új egyházpolitikai törvények nevezett egyházme­gyében a hívek hit- és erkölcsi életét illetőleg sehol sem vertek fel nagyobb hullámokat; egy­két helyen fordult elő eset, hol a polgári házas­ság megkötése után, a felek nem vették igénybe az egyházi esketést és megáldást; ezek között egy eset épen egy tanitó családjában történt, me­lyet a közgyűlés bármennyire is megbotránkozott fölötte, nem az új törvények rovására jegyzett fel, hanem az illető tanitó kétes értékű vallásos érzületének s kenyéradó hivatala iránt tanúsított nagymérvű hálátlanságának tud be, a miért is az elnökség szigorú vizsgálat indítására kéretett fel ellenében ; a lélekhajhászó reversálisok erősen kísértik a gyengéket, erősebben, mint valaha ; szedik is az áldozatokat, de a prot. pásztorok sem alusznak ; a fenyegető jelek mintha nagyobb tevé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom