Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értesítők - Bpesti országos prot. árvaegylet
Yekedést mulat. E gyarapodás új alapítványok befizetése és néhány régibb alapítványnak befolyása által volt elérhető, melyeknek összege 18271 frt 42 krt tesznek ki. Paphegyiné, szül. Schubert Katalin asszony adott alapitványképen 8500 frtot, az Egyesült fővárosi takarékpénztár 2000 frtot, báró Lévay Henrik főrendiházi tag 2500 frtot stb. ; a karácsonyi gyűjtés 2428 frt 25 krt eredményezett, a protestáns bál jövedelme 2640 frt s különféle jövedelmek tetemesen emelték az egyleti tőke nagyságát. Kezelési kiadása 5908 frt 04 kr. volt; élelmezésre adott 8345 frt 19 krt, ruházatra 3202 frt 53 krt, fűtésre és világításra 908 trt 25 krt stb. A folyó évi költségvetést ápr. 30-án 24 rendes tag jelenlétével fogadták el, s e szerint a kiadás 22150 frtban állapíttatott meg, mely a bevétellel szemben 50 frttal magasabb. Eendes tagjainak száma 405, rendkivülieinek 96. Tandijakból befolyó jövedelem 2604 frt volt, mig ezelőtt 10 évvel 3675 frt. Szomorú, hogy az egylet tagjainak száma folyton csökken, már pedig ilyen jótékony egylet nem annyira tőkevagyonában, mint inkább az egyleti nemes czélért lelkesedni tudó tagjaiban él, kik megnyilatkozásaikban az árvaintézet ügyei iránt a társadalmi érdeklődést ébren tarthatják. Részt vett az intézet az országos kiállításon, mint kiállító és kiállítását a nagy jury kitüntetésben részesítette. A millennium emlékére megírta az intézet igazgatója az egyesület és árvaház történetét, s a csinos kiadásban megjelent tanúságos könyv megszerezhető az intézet igazgatójánál. A felvételi kérvények május hó végéig voltak beküldendők. Emberbaráti intézetek tanerőinek egyesülete gyűléséről. Jelen voltak a budapesti árva- és szeretetházakban működő tanerők csaknem kivételnélkül, továbbá a nagyszebeni, debreczeni és zólyom-lipcsei árvaházak küldöttei, stb. A gyűlést György Aladár az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg, a ki az új egyesület czélját vázolta és felemiitette. hogy az előkészítő bizottság adatai szerint a hazai árva- és szeretetházakban négyszázan működnek, a kiknek érdekei megkívánják az új egyesület létesítését. Bemutatta ezután a bizottság által elkészített alapszabálytervezetet, melyet a gyűlés csekély módosítással el is fogadott és elhatározta, hogy ezt küldöttségileg fogják a közoktatásügyi miniszternek átnyújtani; fölmerült még az egyesület által kiadandó szaklap kérdése is, melynek megvalósításával a választmányt bizták meg olyképen, hogy az kérje fel a közoktatásügyi minisztert, rendelje meg a lapot száz intézetnek s igy az egyesület 300 forinttal segélyezi. Végül a választásokat ejtették meg. A kÖVágÓ-eÖrsi ág. h. ev. gyülekezetnek emlékezetes ünnepnapja voit 1896. jún. 16-án Gyurátz Ferencz püspöki látogatása alkalmával. E nagy nap emlékét a kővágó-eőrsi lelkész egy füzetkében örökité meg. A hitközség a főpásztor fogadtatására megtett minden lehetőt: külsőleg is kifejezést akarván adni a szeretet és ragaszkodásnak községe szülöttje s egykori s. lelkésze iránt. A küldöttségek fogadtatása után az iskola látogatására indult a főpásztor, majd a zúgó harangok szavára az Urnák házába, hol ének és ima után a helyi lelkész apóst, csel. 3. r. 6. v. alapján: Mit hoztál? Mit vígy el? I. Hoztál hitet, vígy el hitünkről való meggyőződést ! II. Hoztál szeretetet, vidd magaddal szeretetünket — felosztással tartott egyházi ünnepi beszédet. Áldás s ének bezárásával a püspök előbb emlékének szárnyain a múltba visszaszáll, majd kérve, intve, figyelmeztetve kérdezi a gyülekezettől: „él-e bennetek ős apáitok szent hite?" s atyai intelmei után a nőegyletek szilárdítását s az ifjúsági egyletek alakítását ajánlja a gyülekezetnek. Majd a helyi lelkész felolvassa a gyülekezet történetét, mely után a főpásztor igaz keresztyén szeretetre, egymás gvámolitására s Isten dicsőítésére intvén a gyülekezetet, megáldja azt. A tiszáninneni ev, ref. egyházkerület tavaszi közgyűlésén adott püspöki jelentés szerint az egyházpolitikai törvények életbe léptetése a kerületben eddig még nagyobb zavart nem vont maga után ; azonban már ott is tünedeznek fel oly jelek, melyek önkénytelenül arra a gondolatra vezethetnek bennünket, hogy a felekezetnélkülisógről hozott törvényt, ha mindjárt a szabadelvűség rovására is, az egyházpolitikai legújabb törvények közül jobb volna kihagyni. 1848-iki XX-ik t. cz. jöjjön el a te országod. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye az egyháznak itt-ott bomladozni kezdő beléletéből kifolyólag közgyűlésileg elrendelte, hogy a vallás kötelmeiről megfeledkezett házaspár előtt lelkész a presbyterium jelenlétében fejezze ki az egyházmegye rosszalását és őket utólagosan eskesse meg. Az a.-borsodi ref. egyházmegye közgyűlésén felolvasott esperesi jelentésből az vehető ki, hogy az új egyházpolitikai törvények nevezett egyházmegyében a hívek hit- és erkölcsi életét illetőleg sehol sem vertek fel nagyobb hullámokat; egykét helyen fordult elő eset, hol a polgári házasság megkötése után, a felek nem vették igénybe az egyházi esketést és megáldást; ezek között egy eset épen egy tanitó családjában történt, melyet a közgyűlés bármennyire is megbotránkozott fölötte, nem az új törvények rovására jegyzett fel, hanem az illető tanitó kétes értékű vallásos érzületének s kenyéradó hivatala iránt tanúsított nagymérvű hálátlanságának tud be, a miért is az elnökség szigorú vizsgálat indítására kéretett fel ellenében ; a lélekhajhászó reversálisok erősen kísértik a gyengéket, erősebben, mint valaha ; szedik is az áldozatokat, de a prot. pásztorok sem alusznak ; a fenyegető jelek mintha nagyobb tevé-