Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Magyar Protestans Irodalmi Társaság

kezdi, a tagsággyűjtés módját helyesli, de különösen kívánatos volna, mint az egyik felszólaló megjegyezte, ha a meglévők is teljesítenék fizetési kötelezettségeiket. — Dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. akad. igazgató a Társaság ügyének fellendítése érdekében első sorban azt látná szükségesnek, ha mindkét protestáns egyház vezető férfiai nagyobb érdeklődést mutatnának a nemes czél iránt s velünk együtt ide is elzarándokoltak volna, mert mennél többen s mennél magasabbak érdeklődnek valamely ügv iránt, annál inkább számithat az a bent és kint levők lelkes támogatására. Azután az új kiadványok tervét veszi bírálat alá s míg azok megvalósítását kívánatosnak tartja, nem helyesli, lia csak külföldre megyünk anyagért, holott a feledésnek indult régi magyar épitő irodalom felelevenítésével a Társaság a magyarság és a valláserkölcsiség érdekét sokkal hathatósabban és czéljának megfelelőbben szolgálhatná. — Az ezen ügyben benyújtott indítvány elfogadása után még a Bibliai könyvtár terve adott alkalmat a vitára, mely ügyben Stromp László pozsonyi theol. akad. tanár, mert az itt tervezett nagy és komoly művek kiadása a Társaságnak mintegy 20—25000 forintját érdekli s a terv kivitelére vonatkozó részletes előmunkálatot nem lát, indítványozza, utasíttassák a választmány, hogy e fontos ügyek úgy szellemi, mint anyagi egész részletes tervét dolgozza ki s a jövő évi közgyűlés elé terjeszsze be. Csiky Lajos debreczeni és dr. Szabó Aladár budapesti theol. tanár hozzászólása és a titkár felvilágosításai után a gyűlés határozatilag kimondotta, hogy a terv mielőbbi megvalósítása érdekéből a választmány kezébe teszi le az ügyet azon utasítással, hogy azt még ezen év folyamán folyamatba tegye. — Ezután a pénztárosnak adta meg a gyűlés szokásos módon a felmentvényt. A számadások szerint a Társaság 1896. évi bevétele volt 6276 frt 43 kr., kiadása 5662 frt 58 kr. s igy fölösleg 613 frt 85 kr. A Károlialap 3383 frt 54 kr. A herczegszőllősí kanonok alapja 364 frt 50 kr. A Társaság összes vagyona 53,479 frt 47 kr. Az 1897. évi szükséglet 5997 frt 92 kr., melyre fedezetül mutatkozik 5905 frt 50 kr. — A gyűlés tulajdonképi hivatalos része ezzel véget ért. Az 5 perezre felfüggesztett ülésről ekkor sokan el is távoztak, de még mindig igen nagy közönség előtt tartotta meg Révész Kálmán kassai ref. lelkész Czeglédi Istvánról irt tanulmányának a jeles pap családi viszonyait tárgyaló részét. Utána Bancsó Antal soproni theol. tanár olvasott „az úgynevezett autonom erkölcsiségről" ezim alatt egy igen szépen kidolgozott, tartalmas és épületes erkölcsbölcseleti értekezést, melyért a felolvasót zajosan megéljenezték, sőt ami különösen egyházi jellegű gyűlésen kissé visszatetsző, meg is tapsolták. — Az időközben megérkezett világi elnök Hegedűs Sándor egy minden izében evangeliumi, épületes, a vallásos kedély mélyéből a szivek mélyéig ható gyönyörű rögtönzött beszéddel zárta be a gyűlést, a mely beszédet szerencsére egyik tagtársunk gyorsírással megmentette az emlékkönyv részére. —- A gyűlés a főiskolai ének és zenekar együttes remek Hymnus á val délután 2 órakor ért véget. —•- Ekkor az egész társaság, több városi polgár és magának a polgármesternek a részvételével a Griff szállodába gyarló bankettre gyűlt össze, ahol igen számos és igen szép felköszöntő hangzott el. De annak leírása nem lehet feladatom, mert a délután 5 órától 8 óráig tartott értekezlet már nemes tárgyánál fogva is méltóbb, hogy a köztudomásnak átadassék — Az értekezlet ad hoc választott tisztikara a belmissio ügyében folyó eszmecsere vezetésére igy alakult meg : elnök Szekeres Mihály a pápai ref. egyházmegye esperese, jegyző Bognár István főiskolai tanár, előadó dr. Szabó Aladár budapesti theol. tanár. Az előadó előbb is hosszasan tárgyalta az általa és elvtársai által megindított belmissiói munkálkodás ellen újabb időkben felhozott támadásokat s azokat megezáfolva rátért a belmissiói munka áldásos művelésének követelményeire, különösen négy fő dolgot jelölt meg ilyenekül. Az egész belmissiót ebben foglalja össze : szükséges az evangelium prédikálása. Nem azért mondja ezt, mintha nem prédikálnák most is, hanem hogy mindenek figyelmébe ajánlja, hogy ennél a fő dolog nein a kötelesség betöltése, hanem a betöltés szelleme. Nem tanítani kell a népet, hanem vezetni. Nincs olyan evangelium, mely csak arra volna rendelve, hogy a templom falain belül maradjon, mert nem beszédben áll az Isten országa. Ezért a pap építsen példával, munkával, hogy az a nép ne csak a templomban találja meg az Istent és a Krisztus evangeliomát, hanem az életben mindenütt. Náluk nem új sem a szándék, sem a czél. Ugyanazt akarják, amit már a reformátorok tettek : a Krisztus evangéliumát tenni az egész élet egyedüli szabályává. Hogy igy az élet igaz tényezőjévé váljék az evangelium, hogy a nép a templomon kivül is valláserkölcsi táplálékot nyerjen, első eszközül mindjárt a vallásos esték kínálkoznak, inert a templomban mindent nem tárgyalhatunk. A hol csak megpróbálták, mindenütt fényesen sikerült, de az a baj, hogy sokan a „hogyan" kérdésén fennakadnak és semmit sem csinálnak. — Második eszköz az ifjak gondjának felvétele. Az ifjúságot, még ha tankönyvek dolgában nem volna is anynyi jogos panaszra okunk, csak tanultatás által sohasem lehet teljesen megnyerni az egyháznak, mert az iskola és templom jó hatását ezernyi rosz tényező ostromolja és semmisiti meg. — Harmadik eszköz volna a nőegylet, amelyben a krisztusi önzetlen szeretet munkáit gyakorló családanya az ő leányát, sőt egész családját is az