Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Magyar Protestans Irodalmi Társaság

evangelium szellemében nevelni megszokja. — Végül hathatós eszköznek tartja a vallásos írató k terjesztését, amely téren maga e társaság is a legáldottabb munkát végzi. — Megpendítette még ennek kapcsán az evang. szövetség alapítását is. — Gyurátz Ferencz püspök ezen érdekes és értékes előadásért elismerését fejezi ki Szabó Aladárnak s ezen belmissiói munka feladatát. czélját e szavakban foglalja össze : Az evangéliumot a templomból az életbe kell kivinni. Az evangelium fa, melyről annál több gyümölcs hull, mennél többet rázzák. E rázás a papság kötelessége és szent hivatása. Érdekes adomát mond el Zrínyiről, kinek seregében voltak káromkodó és éneklő katonák. Mikor kérdezték tőle, miért tűri seregében ezeket, azt felelte : a káromkodó katona ha az ellenséget látja, mielőtt neki menne, megkérdi hányan vannak, az éneklő katona nem kérdez semmit, csak megy feladatát teljesiteni. Ezért az evangelium áldó munkájának megkönnyítésére szolgálnak a gyülekezeti énekkarok is, melyek szervezését ajánlja. Majd elmondja a vallásos esték tartásának módját. Rámutat arra, Hogy annak a szegény falusi embernek alig van egyéb szórakozása. mint a korcsma, de szívesen követné papját. ha az jobb utat mutatna neki, személyesen vezetve őt. Ez által a papnak tekintélye, befolyása is emelkednék, a nép pedig közelebb simulna papjához s az által a templomhoz is. Nálunk pedig solisem szabad felejteni, hogy a papi állás nem szentség, hanem annak fényt csak az egyén kölcsönöz. — Csiky Lajos debreczeni theol. tanár kijelenti, hogy ezentűl Bebreczenben is szorgalmazni fogja a prot. estéket. — Az elnök felhívja a jelenlevőket, hogy miután Szabó Aladár és Gyurátz Ferencz püspök kijelentéseit minden igaz protestáns nyugodt szivvel, sőt örömmel aláírhatja, most már ezen eljárás megvalósításának a mikéntjéről kellene tanácskozni. — Kecskeméti István N. kolozsvári theol. tanár kijelenti, hogy e tekintetben sablonokat megállapítani nem lehet és nem is szabad, mert a fő csak az, hogy egyházainkban pezsgő evangeliumi élet legyen. — Z o v á n y i Jenő. tiszaföldvári ref. lelkész positiv javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki az értekezlet, hogy az evangéliumnak a gyakorlati életbe való kivitelét, tehát az evangelisátiót szükségesnek tartja s az e téren eddigelé történt működést mindeddig evangelium-ellenesnek nem tartja. — Lévai Lajos ref. lelkész saját munkáját vázolja s tapasztalatból ajánlja a vallásos esték tartását, kívánatosnak tartja, hogy a konfirmandusok oktatását csakis a papok és pedig azok is lelkiismeretesen végezzék s végül különösen a könnyebben elszakadó szórványbeli hivek megmentése érdekében vallásos iratok terjesztését látja szükségesnek. — Amint ebből látszik, a konfirmandusok oktatása ügyében még a ref. testvérek nincsenek azon fokon, melyen az evang. egyház tagjai állanak s ez olyan hiba, melyen csakugyan mielőbb és alaposan segíteni kell. — Dr. Masznyik Endre az evang. szövetség eszméjét nem tartja sem helyesnek, sem szükségesnek, sőt ezzel maga az egész üdvös ügy odiosussá is válhatik. Rámutat arra, hogy az evang. egyházban a lelkészi értekezletek már minden fokon életbe léptek, azok feladata az e kérdések feletti tanácskozás, az ez ügyben való tömörülés. Aztán itt van maga az Irodalmi Társaság, mely irataival már a belmissió egyik ágát sikeresen műveli s most vándorgyűléseivel egy másikat kezdett meg művelni. Alakítson e Társaság a vidéken is mintegy fiókegyesületeket s legyen útja olyan czéltudatosan evangelisáló, mint volt Pál apostolé. Különben az egész belmissió megoldása az erre fogékony lelkű theologusok képzésétől, tehát egy evangéliumi egészséges szellemű papi nemzedék nevelésétől el nem választható. A szekták oka is legnagyobb részben a papság gondatlansága, nembánonisága, s az orvosság egy szóval: a munka. — Dr. Antal Géza gynm. vallástanár, Lévay lelkész ós Szőts theol. igazgató rövid helyeslő felszólalásai után az értekezlet határozatul kimondja, hogy első és legfőbb szükségnek tartja az evangeliumszerü épitő munkának minden téren való lelkiismeretesművelését, miért is ezen szent ügy érdekében a magyarhoni mindkét e-vang. egyház lelkészi karát, de egész közönségét is munkálkodásra szólítja fel. — Ezzel az értekezlet s vele az Irodalmi Társaság pápai hivatalos szereplése véget ért. Az egésznek lefolyása minden tekintetben igen szép, emelő, épitő volt. — Csak azt a szerény óhajunkat ajánljuk itt a Társaság vezetőinek szíves figyelmébe, hogy a közgyűlés maradjon közgyűlés ós a felolvasásokat tpgye a közönségre nézve esteli élvezetté, protestáns estévé, mert igy a közönséget a tárgyak halmaza kifárasztja. Másodikul azt ajánljuk: mindén ügyet jól előkészítve vigyen az értekezlet elé, s ne adjon alkalmat ellentétes, felvilágosításokat kérő felszólalásokra, mert ez a Társaság érdekeit aligha támogatja. - Másnap, 20-án, a vendégek egy része a vendéglátó pápaiak társaságában a Somlyó hegyére tett kirándulást, yr. A mosonyi egyházmegye egyhangúlag Ringbauer Gusztáv rajkai lelkészt választotta esperesévé, ki húsz év óta jegyzője már az egyházmegyének ; jegyzővé Wenk Károly néinetjárfalusi lelkészt tették. Az eperjesi ág. h. ev. 1. egyház n

agy jól tevője, B e r fü r fii 'Üozsel Göll.' TMlffF'in'iSiképének ünnepélyes leleplezése alkalmából f. hó 23-ikán igen sikerült emlékünnepet tartott a főiskola dísztermében. A terem a karzattal együtt zsúfolásig telt meg a hívekkel. Ifj. Draskóczy Lajos remek emlékbeszédében magasztalta az ünnepeltben a kitűnő tudóst, a lánglelkű hazafit s az ön-