Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Masznyik Endre. A nőkérdés a keresztyén egyházban
ellen. .,A keresztséget kiszolgáltatni — mondja — csak a főpapnak van joga, ki is a püspök, aztán a papoknak és diakonoknak a püspök meghatalmazása alapján. Szükség esetén azonban a laikus is keresztelhet. De a nőknek szemtelen vakmerősége, melynél fogva tanitani akarnának, remélhetőleg a keresztelés jogára nem terjed ki, ha csak valami a régiekhez hasonló új bestia nem lép fel közülök. Ha pedig — folytatja tovább — a nők tanitó és keresztelő jogának igazolása végett oly iratokra hivatkoznának, melyek helytelenül Pál iratai gyanánt szerepelnek, vagy a Thekla példájára, úgy tudják meg, hogy az az ázsiai pap, ki amaz iratokat koholta, hivatalából kitétetett. À nők hallgassanak !" De mind hiába ! A nőnek megtilthatták, hogy a gyülekezetben beszéljen, de nem tilthatták meg, hogy Üdvözitőjét szeresse s az ó szent ügyéért magát feláldozza, hogy a hitért munkáljon, szenvedjen s meghaljon. Kiket a férfiak gyülekezete királyi papságokból folyó jogaiktól megfosztott ós megalázott, — azokban a Krisztus megdicsőítette önmagát. „A világ corruptiójának az ó-korban -— mondja Legouve — a keresztyén nők vetettek gátot. Ök voltak nemünk angyalai. Mig a félvilági hölgyek gyaloghintón hordatták magukat, egy Paula mindenét kiosztva a szegények között, hitterjesztési czélból szamárháton bejárta egész Palestinát ; mig egy dúsgazdag patriciusnő a feslett élet kultuszára 500 rabszolgát ajánl fel Yenusnak, Melania 5000 hitvallót tart el s rabszolganőnek öltözve keresztyén foglyokat ápol ; mig a Poppeusok utódai tejben fürödnek, Fabius utódja Fabiola Rómában hátára veszi a bélpoklos betegeket s a maga alapította kórházba hordja őket." Igen, a nők nem beszéltek ugyan a gyülekezetben, - de éltek a gyülekezetért. Es szúk körükbe visszavonultan imádkoztak, elmélkedtek és tanultak is. Paula görögül, sőt zsidóul is tudott (ma a theologusok se igen tudnak !) és olvasta a theologiai műveket. Marcella Hieronymust is meglepte exegetikai tudományával. S a keresztyén lányoknak — napi eledelük vala a biblia olvasása és tanulmányozása. Es mégis hallgatniok kellett a gyülekezetben ! Ne csodálkozzunk rajta. Mélyre ható oka volt a nő elnémitásának. E jelenség szorosan összefügg vala a keresztyén egyház jellem- s szervezetbeli átalakításával s elkorcsosodásával. Addig, mig a keresztyén egyház, illetőleg a gyülekezetek kegyadományi azaz charismatikus alapon állottak, a nő egyenjogú tényező volt a férfival ; mihelyt azonban sok külső s belső ok következtében a keresztyén egyház jogegyházzá változott s szervezete juridikus alakot öltött : minden jogot és hatalmat az erősebb férfinem ragadott magához. Igen : a szellem s szeretet egyházában a<nő is jogi lény, az erő és jog egyházában azonban már csak pária. A nő elnémitása az egyház romlásának kezdete. Ott, a hol az erő a jog, az erősebb férfinem elnyomta először is a gyengébb nőnemet, aztán pedig az erősebb férfiak, az elöljárók, egyszóval a papság elnyomta s összes gyülekezeti jogaiból kitudta a gyengébb férfiakat, a hiveket s megszületett a klérus és laos, a klerikusok és laikusok osztálya. Megszületett a hierarchikus egyház. S mi eddig az összes hivek (férfiak és nők) közjoga vala, mindaz immár a papság, illetőleg itt is a püspökök s végül a pápa — a legerősebb pap — jogává lett. Nagy s végzetes átalakulás : elvi elváltozás volt ez, mert mig Jézus azt mondá : ahol kettenhárman egybegyűltök az én nevemben, közöttetek vagyok, — most felhangzik a tétel: „a hol a püspök, ott az egyház, mert a püspök az egyház." Azért az egyházban csakis a püspök, illetve a pap tanithat, kormányozhat, áldozhat, köthet s oldozhat ! Igv lépett a keresztyén hivek egyetemes királyi papsága helyére az érintett többszörös jogfosztás révén a hierarchia klerikális papsága. Látnivaló tehát, hogy a nőkérdés mélyen belejátszik magának a keresztyén egyháznak legfontosabb dolgába s hogy annak megoldása nélkü helyes egyházi reform nem is képzelhető. Immár kit ne érdekelne tehát, hogy milyen álláspontra helyezkedett a nőkérdésben a reformáczió ? Luther — a mint tudjuk — a tiszta evangyéliomi ősalapra állott. Arra vezette vissza a keresztyén egyházat is: „Krisztus egyháza — mondá — nem ismer emberi jogot ós hatalmat. Nem pápa vagy püspökhatalom az s nem is valami külső intézmény. Lényege az Istennek igéje és az igaz hit." És tűzbe vetette az egész kanonjogot. S életre keltek az ős keresztyén, a Krisztusi eszmék : nincs különbség se jog, se kötelességben ti köztetek, mert ti mindnyájan Isten gyermekei,