Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Szlávik Mátyás. A vaticánum

Tizenötödik évfolyam. 2. szám. Oroshaza, 1897. januar 14. BVAIIIi. EGYHÁZ ÉS ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . . 6 frt. ' Fél évre ... 3 , i Negyed évre 1 írt SO kr. Egy szám ára kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés 'lí.ja : Kgéjz oldal . . M frt l'él oldal . ... SÍ n Negyed oldal . . „ Knnél kisebb . . 1 Hélyeg külön 30 kr. A vaticánum. Hase Károly a maga klasszikus polemikájában. a XIX. századbeli prot. theológiai irodalom eme műremekében igen meggyőzően fejtegeti azokat a gondolatokat, liogy az 1870. vatikáni zsinat a pápaság gondolatát a legmagasabb tetőpontra emelte, sőt tetőzte. Azonban — jegyzi meg szellemesen — a legmagasabb csúcs mellett ott van a legnagyobb mélység. Az új isten-ember, a vatikáni bálvány fel van emelve. Ne várjuk és ne óhajtsuk, hogy az történjék, a mi tovább Csel. 12. 23 irva áll: „az Urnák angvala ledönté őt." Valósággal e d o g m á v a 1 az e g y ház b e v a n végezve. De ez a dogma könnyen végezhet az e g y h á z z a 1, s alapjában megrendítheti a katliolicismust. Csak a pápa bűntelensége van még hátra s annak dogmatikai szentesítése be is fog következni. Mert hát az egyház csalhatatlansága, s illetőleg ennek meghatározott és személyesített organuma nélkül a római pápás katholicismus összeomlik. A pápaság e középkori szellemét előkészítette fáradhatatlan harczosa: a jezuitismus, a melylyel ujabban magát teljesen azonosította, s leghívebben tükrözi azt vissza az 1864-iki encyklika, mely hirheclt S y Ilabusá-val eféléket hirdet s azóta a gyakorlatban következetesen folytat: Kárhozatos tévedésen alapul az a vélemény, hogy a protestantismus az egy ugyanazon igaz keresztyén vallásnak csak más alakja, s hogy ebben is épúgy elnyerhetjük Isten tetszését és kegyelemüdvét, mint a katli. egyházban (18. thesis) : ' • A katli. vallás minden más eultus kizárásával. mint egyes-egyedüli államvallás tartandó fenn (77. thesis): A protestánsok cultusának nyilvános gyaországokban meg nem engedhető korlata kath. (78. thesis); A eultus szabadsága a népek erkölcsének és kedélyének megrontására és a közöny pestisének terjedésére vezet (79. thesis) ; A római pápa kötelességével és állásával ellenkezik, hogy a haladással, a liberalismussal és a modern művelődéssel kibéküljön s azzal egyezkedésre lépjen (80. thesis) ; Erő-hatalmi eszközök alkalmazása az egyház jogköréhez tartozik (24-ik thesis). Végre a pápa kárhozatos és utálatos tévedésnek mondja a világi hatalomnak az egyházitél való függetlenségét épúgy, mint a népsouverenitás theóriáját is ; — s ezzel szemben azt állítja, hogy mig a pápa saját belátása szerint minden világi dolgot fóruma elé vonhat, addig a fejedelmek semmiféle ürügy alatt sem avatkozhatnak az egyházi dolgokba. És csodálatos. A világ a modern állani és a kultúra ellen intézett ezt a nyílt pápás jezsuita hadüzenetet meglehetősen némán fogadta és eltűrte. hogy az,ily szellem által lelkesített pápás titkos társaságok, politikai és jezsuita ügynökök a modern államot és társadalmat felforgató aknamunkát csöndben végezzék és sikerrel folytassákaz egész vonalon. Pedig a pápás katholicismusnak a modern világot egészen átalakítani akaró ez a magna chartája ugyancsak megtette hatását az egész vonalon. Mondják, hogy annak szellemi szerzője az egykori bíboros: Pecci, a mostani béke-pápának csúfolt harczias XIII. Leó pápa, a kinek szellemi bélyegét viseli magán a Syllabus minden egyes kérdésnél. Hisz ! ez a pápa volt az, ki később elátkozta a protestantismust s annak biblia-társulatait, mint az emberiség pestisét, kinél aligha viselkedett valaki gyűlöletesebb fanatismussal a protestantismussal szemben a régebbi, és