Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Kund Sámuel. A tanítói nyugdíjalapra beszedendő 15 kros járulék kérdéséhez

Tijabbi pápák közül. A ki azt nem hiszi, az ol­vassa meg Nipp old tanár legújabb egyháztör­ténetének „A békepápa" cz. fejezetét. Az államok közül egyeclüi Svájcz és a franczia kormány til­totta meg az encyklika kihirdetését, mivel Sylla­busának 59 s köv. tételében a franczia kormány il legitimitását mondotta ki. An ton elli, a pápai államtitkár i innak ide­jében váltig biztosította az európai államkormá­nyokat, hog} a Syllabusnak nincsen politikai, hanem csak theologiai pastorális jellege. A követ­kezmények mutatták, hogy a Syllabusnak épen nincsen csupán csak akadémiai jellege, hanem igenis a vatikáni Jupiternek falat és világot ren­gető viharos protestátiója csakugyan jövő forra­dalmi programm, a mely ép olyan radikális és államveszélyes valami, mint a radikális soeialis­nius. Nem hiába mondotta Magiia, a müncheni nuntius, hogy rajtunk csak a forradalom segít­het! S csakugyan Kóma és fészkei igazi fócusai a forradalomnak,- inig Wittenberg és Genf egy csendes városnak képét mutatja. A Syllabus olyannyira munkaprogrammja lett a római pápás pártnak, hogy az utolsó 25 évnek egyháztörténetéhez a fejezetek feliratait annak tételeiből lehetne összeállítani. El van érve az, a mire a Syllabus törekedett, t. i. a pápai csalat­kozhatlanság s az egyetemes püspökség prokla­málása. A Syllabusnak köszönhető, hogy ujabban a római klérus privilegiumos állása helyreállítta­tott, a szerzetesek és apáczák száma mindenfelé emelkedett. Belgium klerikális tartománynyá téte­tett; a berlini centrum-párt félelmetes módon meg­erősödött stb. stb. A Syllabus műve, hogy a kö­zépkori Scholastika halottaiból feltámadott, a scholastikusok fejedelmei Aquinói Tamás 1879. normálphilosphussá s az egész kath. tudományos­ság pátrónusívá proklamáltatok, s általában a tomismus a pápás egyetemeken és semináriumok­ban egyed-uralomra emeltetett. Azóta az emberi tudás összes köreinek a római scholastikus elvek szerint kell átalakulniok, s a. történetet Mann ing hírhedt szava szerint á la Janssen et consortes a dogmának kell korrigálnia. Van már pápás klasz­szikus irodalom, tömjénfüstös népies irodalom, szentelt vizes középiskolai és felsőbb oktatás, —­van kath. jogtudomány, kath. természettudomány, sőt kath. orvosi tudomány, mely gyógyító csöpp­jeit hihetőleg a lourdesi forrásból meríti, A Sylla­bus-pártnak veszedelmes reactionárius politikája is Európa minden tartományaiban eléggé isme­retes, s kijutott abból nekünk is az ú. n. néppárt hóbortjaiban és Lueger szitkozódásaiban. Ez alapon a pápa, mint a karolini szigetek ügyében — államok és fejedelmek fölött ítélni akar, lépten­nyomon intriguál Olaszország s a vele szövetsé­ges államok ellen, monstruósus nép- és nagygyű­léseket rendez a keresztes hadak módjára az egyházi állam visszaállítása érdekében s encykli­káival a római egyedülüdvözitő akol számára akarja megtéríteni az anglikánismust s a görög­keleti katholicismust. A régi inquisitió szelleme kisért abban, ha XIII. Leó pápa Arbuz Pé­tert és Hunczevitz Josaphatot. ezt a 2 eret­nek gyűlölő hóhért kanonizálta, s a régi kánoni­kus eretnek jogot hangsúlyozza. A vegyes házas­ságok, a keresztség s a felekezetközi jogok meg­ítélése is lépten-nyomon a Syllabus befolyását mutatja, a melynek uralmáért világszerte minden meg van mozgósítva, úgy hogy bátran mondhat­juk : a ki a S y 11 a b u s t nem ismeri, a mo­dern katholicismust sem ismerheti. A római provokátió a kultúrharczra megindult, s még igen nagy küzdelemnek néz elébe modern állam és protestantisinus egyaránt. Fejtegetéseinket tovább nem folytatjuk. Csak rá akartunk mutatni a Syllabus veszélyeire s a pápás katholicismus hadüzeneteire az egész vo­nalon. Valóban a pápás Róma valódi jellegét nem annyira a kánoni törvénykönyvből vagy a római bulláriumokból, hanem IX. Pius pápa encykli­kájából s annak Syllabusából ismerhetjük meg legjobban. Ez magyarázza meg legjobban a mai pápa ú. n. békepolitikáját is. Eperjes. DR. SZLÁVIÉ MÁTYÁS. A tanítói nyugdíjalap javára besze­dendő 15 kros járulékok kérdéséhez. Az 1891. évi XLIII. t, cz. 10. §-a szerint az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap jövedelmei közé felveendő az oly népoktatási taninté­zetekbe járó tankötelesek után éven­ként fizetendő 15 kr. a mely tanintéze­tek tanítói a törvény értelmében a nyugdíjra j ogositottak sorába felvétettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom