Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Tolna-baranya-somogyi egyhm.

gyűlést. Szépen volt kifőzve, jól sikerült. A czél el van érve, az esperesség a kerületen képviselve nem lesz, csupán az eszközök nyertek tetszetősebb, látszólag törvényes formát. A trencséni esperességé a dicsőség, hogy ezt ily szépen kieszelte. Tanulhatnak tőle most a többiek is. Nem lehetett képviselőket választani, mert nehánv felbujtatott paraszt zajongott. Csak igy tovább ! ki törődik azzal, hol végződik a dolog, A magas hegytetőn könnyű a követ megmozdítani ; a völgyekben okozandó zúzásokért feleljenek azok. akik megmozdították. Több egyháznak képviselője a kerületi elnökségnél s általa a kerületi gyűlésen tesz óvást az elnöknek eljárása ellen. Â tolna-baránya-somogyi ág, hitv. evang, nagy kiterjedésű és nagy missziót teljesítő egyházmegye még aug. 5. és 6. napján tartotta évi közgyűlését Kölesden. A tudósitás e gyűlésről, sajnos, mindeddig elmaradt. Kötelesség e gyűlésről. a közérdek szempontjából, ha csak röviden és megkésve is megemlékeznünk. Nádosy K. buzgó felügyelőnket betegsége gátolván a megjelenésben, a gyűlés tartama alatt székét a szintén buzgó dr. Láng Frigyessel töltötte be a gyűlés. Az egyházi főjegyző, Wiesner Boldizsár alesperesnek választatván, főjegyző lett B e c h t Henrik mekényesi, aljegyző Tord a Lajos szárazdi, helyettes jegyző Illgenn Antal gyönki lelkész. A szép számmal egybegyűlt közönség élvezettel s figyelemmel hallgatta Bauer Adolf főesperesnek évi jelentését. Kiemelte, hogy a prot. egyház, melynek czélja soha sem ellenkezett, sőt mindig összetalálkozott és összetalálkozik a hazának jól felfogott magas czéljával s önkormányzata, demokratikus szabad szelleme nem egyszer bástyája s megmentője volt a magyar alkotmányos szabadságnak, — a prot. egyház, úgymond, s ebben az ág. hitv. ev. egyház, e nagy s nyelvre nézve német esperességben is, nemes lelkesedéssel ülte meg mind a templomokban mind az iskolákban, a bonyhádi algimnáziumban is, az ezredévi ünnepet. Magyar beszéd, magyar ének és magyar ima hangzott sok németajkú gyülekezet templomában és iskolájában. Épp ily örvendetes jelentés volt derék Wiesner alesperesünk jelentése is. Iskoláinkban a tanitók, igen helyesen, nagy súlyt fektetnek a vallásos nevelésre. Igaz marad, hogy hazánkat kard szerzette, de a kereszt, a Krisztus keresztje, vallása tartotta meg. A németnyelvű iskolákban a magyar nyelv örvendetes haladást tett. H atár ozati lag kimondotta e gyűlés a népiskolai bizottság jelentése kapcsán, hogy minden németajkú iskolában köteles a tanitó több tantárgyat magyar nyelven tanitani. Örvendetes a dologban az, hogy maguk a derék tanitók is szivvellélekkel óhajtották e határozatot. Éljenek! — A pénzügyi bizottság jegyzőkönyvének olvasásakor Tolnavármegyét éljeneztük meg, Tolnavármegyét, mely az ezredév emlékeül százezer koronát nyújtott át bonyhádi algimnáziumunknak. Ez a fenkölt áldozat nem szorul dicséretre. Ez áldozatban Tolnavármegye önmaga emelt magának emléket, ,.Aere perennius"-t. Ugyancsak a pénzügyi bizottság jegyzőkönyve kapcsán egy hang kivételével egyhangúlag elfogadta a közgyűlés az államnak, az alkotmányos államnak évi 5550 frtnyi segélyét a bonyhádi algimnáziumra. Tudtunkkal ez a legelső állami segély, melyben felekezeti algimnázium részesül hazánkban. E segély autonómiánkból, jogunkból egy hajszálnyit sem vesz el. Két tanár kinevezése joga illeti csak az államot ; de e két tanárt is mindenkor a fenntartó testület, esperességünk terjeszti fel kinevezésre. Szakavatott buzgó tanáraink fizetését szivesen emelte föl a közgyűlés, újra egy hang kivételével, e g y h a n g u 1 a g évi 1400—1600 frtra. Az igazgatóé még többre is rug. "Hadd működhessenek tanáraink örömmel, gond nélkül, nevelve egyháznak, hazának derék fiakat, majdan erős oszlopokat. IRODALOM. Pesti hírlap. M ü 11 er Frigyes erdély részi szász püspök a consistórium nevében tiltakozó levelet irt a közoktatásügyi miniszterhez. A Pesti hirlapilyen megjegyzéseket fűz ebbe: „A tanügyi kongresszus határozata nem irányul a szász iskolák ellen és nem irányul a nemzetiségek ellen. Csak a magyar állameszmét akarja, mint vezéreszmét bevinni és megóvni a közoktatásban s a magyar nemzeti szempontot akarja érvényesíteni, mikor arról van szó, hogy az oktatás szerte futó ágai paedagogiai ós kulturális érdekből egyesittessenek. A szász universitás iskoláinak elsikkasztása még mint rejtett gondolat sem jutott senkinek az eszébe, a szász iskolából senki sem akarta kiküszöbölni a gyermekek anyanyelvét ... Az a kongresszus dolgozott, akárhogy tagadja is a püspök úr és nem volt csak egy mindent elfogadó tömeg, aminek mondani méltóztatik. Talán többet óhajtott, mint a mennyi kivihető, talán többet reménykedett, mint a mennyi megvalósítható, de túlzásai is az idealizmust szolgálták. Bátor volt a gondolkozásban, és lelkes az érzésben és mindenek fölött magyar. Három olyan tulajdonság, amiért a szebeniek mindig haragudni és panaszkodni szoktak." Alkotmány, „Eminenter aktuális szempontból is érdekes és figyelemreméltó Komlóssy beszéde. Válasz volt ez Berzeviczy Albert exállamtitkárnak, Sebestyén Gyulának és a modern, liberális tanelmélet híveinek az egyetemes tanitó kongresszuson kifejtett nézeteire. Nyilt és határozott állásfoglalás volt az iskolák államosítása esz-