Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - VI. sz. kir. városi egyhm.

része. — 2. Ebből következnék a közoktatás államivá tétele ; de a radikális eljárás veszélyeit fölismerve és tisztelve minden téren a szabadságot, megengedhetőnek véli, hogy egyesek, felekezetek stb. iskolákat tartsanak; de e hivatásukat csak az államtól nyert, törvényben megállapított mandátumnak tekinthetik. — 3. A közoktatási törvények az állani jogainak érvényesítése végett revízió alá veendők; az iskolafönntartók állami ellenőrzése, a képesítések megadása, a szolgálati viszonyok meghatározása az állam kizárólagos joga legyen. A közoktatás felügyelete szerezhessen foganatot az állam csorbíthatatlan jogainak. —- A második előadó dr. Be ke Manó tanár volt, aki az előbbi tétel kiegészítéséül a „Társadatom és iskola" C7immel tartott előadást. Határozati javaslata kívánja, hogy iskola és társadalom folytonos kölcsönhatásban legyenek egymással. Szükségesnek tartja, hogy oly egyének részére, akik iskolába már nem járhatnak, olyan intézmények létesüljenek, melyek az egyének tudásvágyának kielégítésére és képességeik fokozására szolgáljanak. (Felnőttek elemi oktatása, népkönyvtárak, népházak, gazdasági iskolák, a dán paraszt-egyetem, az angol és amerikai university extension, a magyar Szabad-Lyceum stb.) Szükséges, hogy e végből tanitók ós tanárok vidékenkint egyesületekbe tömörüljenek, melyek a tudományos ismereteket népszerűsítik, a gazdálkodás terén létesült újabb, czélszerü vívmányokkal a népet megismertetik, szövetkezeteket létesítenek stb., szóval a szellemi és anyagi élet tökéletesülésének eszközeivel a népet megismertetik. A tiszai ág. hitv. evangy, egyházkerület tanítóképzőjénél Eperjesen a póttanfolyamban résztvevő tanitók vizsgája f. é. augusztus hó 31 és szeptember hó első napjain, a tanitóképesitő írásbeli vizsgák f. é. augusztus hó 29. 30. 31. napjain és szeptember hó első napján, — a szóbeli vizsgák pedig folytatva f. é. szeptember hó 2. ós 3. napjain fognak az egyházkerület bizottsága előtt megtartatni. Felhivatnak a vizsgát tenni kívánók e hó 20-ikáig a tanítóképző igazgatóságánál jelentkezésre, az engedélyt nyert tanitók és tanítójelöltek pedig f. ó. augusztus 29-ikén reggel Eperjesen megjelenésre. Miskolczon, 1896. augusztus 8. Zelenka Pál püspök. Báró Radvánszky János a zólyomi ev. egyházmegyei gyámintézetnek 100 frtot adományozott. A tatai ev. ref. egyházmegye közgyűlése egy ínterpellatio tárgyalása alkalmával kimondta, hogy „a néppártot veszélyesnek tartja a protestantismusra, elvárja minden tagjától, hogy az egyházunk elveivel homlokegyenest ellenkező, sőt azt megsemmisíteni törekvő irányzattal egyetlen egy tagja se tartson, annál kevésbbé vezérszerepet ne vigyen." A VI. szab. kir. városi esperesség ez idei közgyűlését Bánó József esperes s felügyelő és L i mberger István h. esperes elnöklete alatt f. hó 5-ik napján Kis-Szeben városában tartotta. Utolsó közgyűlése volt az, a mennyiben már előbb meghozott határozatához hiven megszűnik, s egyházai közül a karsait, a hegyaljait, az eperjesit, bártfait és kis-szebenit a sáros-zempléni, a lőcseit a XIII. városi s a késmárki s a tátraaljai esperességhez fogják csatolni. Csak még a Felkán tartandó egyházkerületi közgyűlés felsőbb szentesítésére vár, s a 1614. óta önnálló superintendentia rangjával biró s 1740. óta szakadatlanul önálló tractust képező esperesség a múlté, a történelemé. Történetét néhány évvel azelőtt rövid vonásokban L i m b e rg e r István egyháztörtónetirónk írta meg az utókor számára. A históriai kegyelet nem tudta megmenteni, feloszlására im megérett, s más de különösen a sáros-zempléni esperesség új fejlődésének és belső izmosodásának fogja képezni új kiinduló pontját. — A gyámintézeti istentiszteleten Homo la István kassai tót lelkész s esperesi jegyző szónokolt, ki Csel. 4.32 s köv. versek nyomán lelkesen fejtegette azt a kérdést, hogy a gyámintézet üdvös feladatát csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, lia egyek leszünk a hitben s egyek a szeretetben. Helyenként talán túlsötéten s hosszadalmasan is rajzolta a mi miserabilis állapotainkat. A bevezetés milleniumi része emelőleg hatott a hallgatóságra. Az offertó ri unira 25 frt 84 kr. gyűlt be. A közgyűlést Bánó József nyitotta meg jelen politikai s egyházi helyzetet megvilágosító nagyobb beszéddel. Hazafias lélekkel emlékezett meg ezeréves ünnepeiről, leborulva a kegyelem istene előtt hazánkra árasztott ezeréves áldásaiért. Hitsorsosaival az egyházpolitikai kérdések miatt —- úgymond — ezelőtt 2 évvel a lőcsei esperesi gyűlésen ellentétbe került, s azért visszavonhatatlanul félre áll az egyházi élet mezejétől. Romlásnak nevezi az egyházpolitikai törvényeket a hazai protestánsokra nézve melyek a Thun-pátens korszakra emlékeztetnek. Az 1868. 53. t. czikkről való lemondással soha vissza nem szerezhető jogokról mondtunk le s az egyházpolitika csak a katholicizmusnak kedvez s a reversalist inaugurálta az egész vonalon. Visszaadja tehát mandátumát. A közgyűlés hálás érzelmeit 50 évi önzetlen szolgálataiért Benczúr Gr. kassai egyházfelügyelő tolmácsolta s a végleges beszüntetés beálltáig a felügyelői teendőket Páter Kálmán ügyvéd, mint világi jegyző fogja ellátni. Majd Linbergernek mozzanatokban, különösen hagyományokban gazdag esperesi jelentése következett, a melyből kitűnt, hogy a prot. hitbuzgóságnak ós áldozatkészségnek forrásai még mindég csörgedeznek. A kerületi gyűlésre A 1

1 m a n n Grusztáv és Homola István küldetett ki. Az esperessógi gyámintézet 94 frtnyi adománya a plavniczai egyháznak adatott, mely legközelebb Haj só Grusztáv körmöezbányai káplán személyében admi-