Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Bánsági egyházmegye

nisztrátort kap. A kerületi gyámintézet segélyére a kis-szebeni német és ugyancsak a plavniczai egyház ajánltatott. A Zsedényi-féle ösztöndijra Csern e c z k y Béla rácsbenyéki tanitó bizonyult ez alkalommal legérdemesebbnek. A több nyelvű egyházak elnevezése hosszasan megvitatott kérdésében az egyes gyülekezetek tarkábbnál-tarkább javaslatai á kerületi gyűlés elé terjesztettek. Leghelyesebb az 1. és II. szám szerinti elnevezés, mely úgy a história kegyeletének, mint az intelligentia követelményeinek leginkább megtelel. A közgyűlés vendégeit Bánó József magyaros vendégszerető házához liivta a szomszédos Osztropatakára. Az ülés az elnökség lelkes éltetésével végződött. Kis-Szeben utoljára látta annak tagjait a maga körében ! Sz. A bánsági ág, h, ev. egyházmegye közgyűlése. (Folyt.) A napirend első tárgyául K r a m á r Béla főesperesünk az elmúlt közigazgatási évről szóló évi jelentését terjesztette elő, mely ezúttal is mesteri összeállításával, gondos kidolgozásával nagy mértékben kötötte le a közgyűlés tagjai figyelmét. Bevezető soraiban a hazafias lelkesedés hangján emlékezik meg hazánk a jelen évvel megért történeti nagyemlékű évéről, ékes szavakban adva kifejezést az országos eme ünnepi év szerencsés felderültével egyházmegyénk hivei szivében is támasztott legbensőbb öröm, Isten iránti hála s az ősök iránti kegyelet érzelmeinek ; rá mutatva egyházmegyénk egyházaira, a melyek mindegyike méltó módon szentelt ünnepet hazánk ezeréves fennállása emlékére, az iskolákban f. év május hó 9. s a templomokban május hó 10-ik napján. Megemlékezik továbbá az évi jelentés az egyházainkban f. évi február hó 23-án, böjt első vasárnapján, nagy reformátorunk, dr. Luther Márton halála 350-ik évfordulójának egyházainkban gyászistenitisztelettel történt megünnepléséről. A közegyházunkat érdeklő egyéb nagyobb fontosságú események sorában megemliti, hogy az egyházpolitikai törvények életbeléptével egyházunk jövője felett, az eddigi jelek után Ítélve, szorongó aggódás fogja el ; kevésbé buzgó egyházhiveinknél sok okot lát az aggodalomra abban, hogy az egyházi adóterhek, a melyek most a legalkalmatlanabb időben az egyházi közalapra kivetett járulékokkal is szaporitvák, könnyen a felekezetnélküliség karjaiba terelik őket ; püspökünknek egyik körlevelében a házassági esketés agendai formuláján való változtatásra irányuló szándékával szemben jelzi ismert álláspontját, a melynél fogva ragaszkodik mult évi esp. közgyűlésünk határozatához, a mely szerint már ott ki volt mondva, hogy : „egyházainkban a vallási szertartások, egyházi szokások. eddigi traditionalis formájukban s lényegükben fentartandók s az egyházi cselekmények az agendai előirás szerint továbbra is változatlanul teljesitendők." — Megemlékezik még az évi jelentés a hazai három theologiai intézetünk egyesítése iránt megindult mozgalomról, a mely ügynek megbízott előadója terjeszti elő ismertetését véleményes jelentós kíséretében. Rátér ezután az évi jelentés az esperességi napirend, szabályrendelet, területi beosztás megbízás folytán külön-külön előadók által kidolgozott tervezeteire, a melyek az illető kiküldött bizottságoknak adattak ki véleményadás végett. Majd az egyházakra vonatkozó évi mozzanatok felsorolása következett, sorban a következő czimek alatt: A.) halálozás — a mely czimén az elmúlt közigazgatási óv, Istennek hála, feljegyezni valót nem hagyott, — B.) változások, C.) építkezések és áldozatok, D.) segélyek és adományok — a mely utóbbi czimek alatt jól esett hallanunk, hogy egyházainkban az áldozatkész egyházszeretet ez évben is áldásos gyümölcsöket hozott — végül E.) népmozgalmi adatok — a melyek egyházmegyénk lélekszámában jelentékeny szaporodást mutatnak. A főesperesi évi jelentés helyeslőleg tudomásul vétetvén, a kegyes adakozók áldozatkészségükért jegyzőkönyvi elismerés és köszönet szavaztatván. a jelentés kapcsán az egyházi közalap ügyében az egyházmegyére e czimén eső évi összes járulék beszedésének miként történő könnyebbitóse s egyszerűsítése czéljából bizottsági javaslat készítése határoztatott el ; az agendális ügyre vonatkozólag mindenben ragaszkodik a közgyűlés a főesperes úrnak az évi jelentésben előforduló s külömben is az egyházak közhangulatát tolmácsoló előterjesztéséhez ; az egyetemes theol. akadémia és a két testvér theol. intézet egyesítésére vonatkozólag a közgyűlés elhatározta, hogy az egyesítés érdekében megindult mozgalom támogatásához egyházmegyénk hozzá nem járul, mert szerinte egy intézet, bármily jó felszerelése esetén is, egyházunk oly missiója végzésére, mint a milyet mostani három külön intézetünk tölt be, alig képes ; az anyagi szegénység pedig, a mely az egyesítést javallaná, nem tekinthető állandónak s e tekintetben a helyzet fokozatos javulását lehetőnek tartja; a mennyiben az egyesités mégis keresztül lenne vive, egyházmegyénk az egyesitett theologiai intézetet, nem az eddigiek valamelyikének helyén, hanem teljesen külön, legczélszerííbben Budapesten óhajtja elhelyezni ; az esperességi napirend és szabályrendelet, mint elfogadott, az egyházmegyében hatálybalépettnek határoztatik el ; az egyházmegyei területbeosztás, kidolgozásának terjedelmes voltánál fogva, a bizottság által, oly rövid idő alatt, a mennyivel a közgyűlés napjain szabadon rendelkezhetett, kellően elbírálható nem levén, a bizottságnak még további tárgyalás czéljából visszaadatik, oly formán, hogy a kérdéses területbeosztási munkálat elbírálásának s az annak érdemében való bizottsági véleményes javaslattételnek az egyházmegye jövő évi közgyűléséig leendő biztos eszközölhetése végett a bizottság tagjai — a köztük létesülő megegyezés