Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Bartholomaeides János. Képek a multból

a kissomlói árvaház növendékei nászversekkel üdvözlik. H. K. Somlón, a kemenesaljai kis. faluban árvaház egy századdal ezelőtti Hogy értsük ezé? Itt a jeles H r a b o v s z k y keze munkájára ismerünk, a ki már előbb Várpalotán is alapitott árvaházat. a midőn 1795-ben K. Somlóra hívták, csak azon feltétellel jött el. ha a várpalotai árvaház mintájára Kis-Somlón is alapítanak ilyent. Meg is lett. Franckenak hitével és fáradhatlan buzgalmával fogott a munkához. S előlegesen megállapított tervezet szerint; mig ő K. Somlón volt. fenn is tudta azt tartani. Egy öreg asszony volt az árvák gondozója, az iskolában pedig a jeles S i m o n József tanította őket. Az a józanabb irányú magyar pietisnms, melyet, a század első felében itt a dunántúli kerületben Bárány György, Vásonyi Márton, Szabó János képviseltek, a század végén a Hrabovszky által alapitott két árvaházban mutatta meg nemes eszményeinek utolsó szép tanújeleit. De nálunk nem volt hosszú életű az intézmény. A kor még nem volt eléggé érett. Magyar népünk nem értette meg a kegyes, emberbaráti czélt, megrestült az áldozatokban is és lett az árvaházból néhány év múlva —• istálló. Az árvaház jövedelmének gyarapítására, jó Hrabovszkynk azt a módot is felhasználta, hogy szüretkor, ünnepek és esküvők alkalmával az árvákat köszöntő versekkel küldötte a jobb házakhoz, melyeket a szent ügy nevében megadóztatott. Igy szerepelnek ott az árvaházi gyermekek Berzsenyi esküvőjén is. Berzsenyi mint új házas Kővágó-Eörsön találkozik Kis Jánossal, ki ekkor itt lelkész volt. Emlékezéseiben ezt jegyzi meg Kis e találkozásról: „Berzsenyi Dániel új házas korában jött szép fiatal feleségével, ennek a Balaton partján fekvő szőlőjét akarván megnézni. Ámbár csak nem egy egész napot töltött velem, még sem vetetett legkevesebbet is észre, hogy benne tudomány vagy éppen lángész lakik." *) Tegyük ide mindjárt, hogy Angyal Dávid, egy újabbkori jeles historikus mit mond Kis János pöspökünkről : „Evangeliomi jóságában, naiv bölcsességében, szeretetre méltó ügyetlenségeiben szakasztott mása Wakefíeld lelkészének.*

4 **) *) Kis J. sup. emlékezései II. kiadás Î890". 237. I. **) Angyal D. Berzsenyi D. Külön lenyomat & Figyelő 1879. évf. 9. 1. És ha Kis valami igazságtalanságot mondott Berzsenyi ellen, ezzel meg van boszulva. (Folytatása köv.) Képek a múltból. Az 1860. évi gömöri esperességi gyűlés esemény számba ment; az ugyanazon évben, őszszel Miskolczon megtartott és ülésezett tiszai egyházkerületi közgyűlés, érdekes voltánál fogva a honi protestáns egyház történelmének szintén mindenha egyik kiváló mozzanatát fogja képezni. Ezen gyűlésnek ugyanis két kimagasló tárgya és czélja volt; egyik a kerületben nemzetiségek, főleg a tótok kibékítése, másik a pátens elleni küzdelem két volt martyrjának Zsedényi Edének és Máday Károlynak, fényes hivatalukba iktatása. Alólirottnak, mint akkoron gömöri főesperesnek.' mind a két irányban elég fontos szerep jutott. Az egyházkerület tót ajkú lelkészének egyrésze még mindig gyászolta a pátenst, ezeknek konczot kellett dobni egy tót templomi beszédnek is Miskolczon elmondása által. — Miskolczon ! Annyi kálvinista és róm. kath. magyar hallgató előtt, tót beszéd ! Ki hallott ilyet, ki fog erre vállalkozni? En sem akartam, háromszor is megköszöntem a kiváló megtiszteltetést, de végre is Sz ont ágii Lajos kerületi felügyelő azon kijelentésére, hogy más nincs, a ki mind a két irányban létező népszerűsége és jó hírnevénél fogva erre alkalmatos volna, — engednem kellett. De ki voltam téve azon kudarcznak, hogy a templomi közönség nagyrésze ott hágy majd a faképnél és meglesz a botrány és a bűnbak én leszek. Ez ellen tenni kellett valamit. Igy történt, hogy az utolsó perczekben arra a gondolatra jöttem, hogy a lehető legrövidebb bevezetés után, a dolgot egyszerre magyarra fordítani és elmondva tartandó beszédem alapigéjét és tartalmát, a közönséget arra kérem fel, hogy már most hallgassa meg keresztyéni béketűréssel rövid tót beszédemet is. Ez hatott s később aztán Székács, az ország papja, mint oktató püspök, nékem szerencsét kivánt a sikerült fogáshoz és mint mondá eredeti ötlethez.