Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Lelkészválasztások - Vitalis Gyula

tulajdonképen az teszi tűrhetetlenné, hogy a más vallású és nyelvű lakosság közt élő protestánsok azt a csekély fizetést sem birják lelkészöknek beszolgáltatni, a mit a dijlevélben megígértek. Nem mintha vallásosságuk hanyatlott volna, hanem anyagilag gyengültek el. Számra nézve is megfogyatkoztak. Birtokviszonyaik sem a régiek. Terheik pedig megsokasodtak. Eladósodtak, elszegényedtek. Harmadik óhajtásunk az volna, hogy az állami segély megadásánál vegye figyelembe az alkotmányos országgyűlés nehéz küzdelmek árán szerzett jogainkat. Tekintve ugy az evangeliumi egyházat, mint történeti és államjogi alapon állót. Vegye tekintetbe, miszerint az úgynevezett alapok és alapítványok jogi természete a mi javunkra is szolgálhat. Ne higyje el, hogy az 1848-i XX. törvényt csak űgy ok nélkül vagy meggondolatlanul alkották meg. Lépjen rá határozottan a valódi szabadelvüség és törvényesség terére, az igazság és méltányosság egyenes útjára!" Dunántúli prot, lap, Wlassichnak, a lelkészképzésre vonatkozó nyilatkozatát emiitvén, ezt mondja: „Midőn e tervet igy általánosságban a legmelegebben üdvözöljük, nem hallgathatunk el egy megjegyzést, s ez az, hogy mi a mostani theologiai akadémiákat teljesen egyenrangúnak tartjuk bármely egyetemi fakultással s egyáltalán nem szeretnők, ha theol. akadémiáinkat alacsonyabb színvonalon álló seminariumoknak tekintenék csak s az egyetemi fokú képzettséget lelkészeinktől megtagadnák s illetve nálok el nem ismernék. Szükségesnek tartjuk hangoztatni ezt azért, mert épen abban találjuk a legnagyobb sérelmet lelkészeink contempált fizetés javításánál, hogy az egyetemi facultási képzettséggel biró egyén sokkal kisebb quahficatiójú egyénekkel részesüljön egyenlő, sőt ezeknél alacsonyabb fizetésben. ... A kérdés fölvetését s illetve megoldásának módját nem gondolhatjuk máskép, mint hogy az az állam által állami eszközökből történjék. De nemcsak e szempontból tartjuk szükségesnek az egyetemeknek theol. szakokkal való ellátását, hanem szükségesnek tartjuk ama szempontból is, melyet a cultusmínister beszédében röviden érintett, t. i. a minél magasabb fokú képzés elnyerhetése szempontjából. — A lelkészi fizetésnek tisztességes fokon javítása az alap ; lia ez meglesz, emelkedni fog a lelkészek tudományos színvonala is." Hazánk, .,A trónbeszédnek a katholikus autonómiára, valamint a kongruára vonatkozó kijelentései, a helyett, hogy megnyugvást idéztek volna elő az érdekelt körökben, azt az impressziót keltik, hogy a kormány újabb egyházpolitikai konflictusok csomóját köti meg. Igy az autonómia kérdésében a leghevesebb ellenzést szítja fel az a passzus, hogy a korona előterjesztést vár a kormánytól, holott e kérdésben az az álláspont jegeczesedett ki, hogy a katholikusok önmagok alkotta szabályzataikat terjesztik a főkegyúr, a király elé. A kongruánál pedig a püspöki kar közreműködése mellett való rendezést jelenti be a trónbeszéd, a mi éppen megfőrditottja a helyes eljárásnak. A katholikus autonómia és a kongnia tisztán belső ügyei a katholikus egyháznak, a melyekbe a kormánynak mint ilyennek beleszólása nincs." Zur neuesten philosophischen Litteratur in Ungarn. Ilyen czimű értekezést irt dr. Szlávik M. eperjesi theol. tanár eg3^ik tekintélyes folyóiratba, s azt külön lenyomatban is kiadta. A kölcsönös ismertetés és a közvetítés fáradságos, sok tekintetben hálátlan feladatát nagy türelemmel, teljes elismerésünkre méltó buzgalommal folytatja a kitűnő tanár; vajha mások is — mint minap maga lelkesített erre lapunkban — mentül többen buzgólkodnának ilyen irányban. HoléCZy JánOS, százdi ev. lelkész „Rázgha vértanú emlékére" zongorára szerzett zeneművet adott ki, fele részben a Rázgha-emlék, fele részben a pozsonyi theol. otthon javára szentelve. Ára 60 kr. Megjelent! Theologiai ismeretek tára, Szerk, Zoványi Jenő VIII. füzet (Isten — anyja — katharosok). A teljes mű ára 6 frt.Efüzetára 50kr. Sárospataki lapok, „A királyi megnyitóban meg vannak biztatva a prot. lelkészek is. A katholikusoknak autonomiát és congruát, nekünk fizetésrendezést ígér a Bánffy kormány. Lehetetlen, hogy a kérdés most már a napi rendről lekerüljön s legalább — Uram, bocsásd ! — a 600 forintos minimum meglesz. A nőtlen r. kath. papnak is lesz legalább annyi s ehhez az egész r. kath. egyház megkapja az autonomiát s ezen az alapon — főként, lia a néppárt addig megerősödik — biztosítja majd magának a r. kath. egyház a mai napság kezében levő papi javakat. És akkor aztán majd nem lesz uralkodó vallás Magyarországon !" Magyar állani, ..A kongruarendezéssel igen kényes ügyek vannak kapcsolatban, nemcsak minálunk Magyarországon, hanem az egész világon, ahol az állam beleavatkozott a lelkészek fizetésének ügyébe. A kongruarendezés minden államban egy egész egyházpolitikai rendszerrel állott kapcsolatban, igy pl. Ausztriában is 1874-ben „a katholikus egyház külső jogviszonyairól" szóló törvényt s annak kapcsán „a vallásalap-járulókokról" szóló törvényt alkották meg s csak azután fogtak hozzá a kongruaszabályozásához. Ez azért van, mert ha az állam beleavatkozik a lelkészek fizetésének ügyébe, akkor mindenekelőtt meg kell találnia a jogczimei, amelyen ehez a kérdéshez hozzányúlhat. Èz a jogczim pedig mindig folyománya egy egész egyházpolitikai felfogásnak, folyománya az egyház és az állam közti viszony általános rendezésének, mely rendezéssel az állam meghatározza az ő álláspontját az egyházzal szemben. De nemcsak az egyház és az állam közti viszony elvi és egyetemes szabályozása függ össze