Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Lelkészválasztások - Vitalis Gyula
mint előfeltétel a kongruarendezés ügyével, hanem az alapok és alapítványok kérdése és az a kérdés, honnan fedezendő a kongruakiegészités. Es ezzel sincs kimerítve a kongruával összefüggő kérdések sorozata, mert mint minden egyházpolitikai kérdésnél, úgy itt is gombamódra burjánoznak fel a legkényesebb kérdések. — A protestánsok azonban igen könnyen veszik a kérdést. Nekik a kongrua-rendezós : államsegély. Nekik az a rögeszméjük, hogy az államnak kötelessége rajtuk segiteni, őket mindenben támogatni, mert •— ők az elsőrendű hazafiak. Ők — lapjaik szerint — „őrállóként" állanak résen mindig a sötét középkor irányzata ellen, hogy megvédjék állami intézményeink szabadelvű fejlődését. Már hogy miben áll az ő szabadelvüségük, azt igazán nehéz megmondani, mert hiszen minden szavuk a legfanatikusabb intolerancia bélyegét viseli, ők azok, akik türelmet várnak el másoktól s aközben maguk a türelmetlenebbek, a legdölyfösebbek, mert csak a maguk felekezetét tekintik tiszta keresztyénségnek, a katholikus egyház pedig a sötét babonaság, a vastag tudatlanság megkövesedett intézménye szemükben. — Ok lévén a nemzet őrállói és a magyar állam legerősebb támaszai, nagyon természetes, hogy államsegélyt nem kérnek, de követelnek. — Államsegély! Nem is rossz. A közadókból, tehát legnagyobb részt a másfelekezetüek szolgáltatásaiból, a katholikus milliók pénzén akarnak ők fizetésemelést, a katholikusok s általán a másvallásuak tartsák el az „őrállók" maroknyi csapatát. Még pedig tüstént!" Erre a kifakadásra mi mondhatjuk ám el méltán, hogy „nem is rossz!" Az „egyedül üdvözitő egyház," melynek hivei folytonosan tiltakoznak az ellen, hogy az ő egyházukat egy sorban emlitsék a többi „bevett vallásfelekezettel," s melynek elve a „compelle intrare," ez vádolja a lelkiismereti szabadság vallásának hiveit türelmetlenséggel ; az az egyház, mely még a „türelmi rendelet" ellen is tiltakozott! A mi pedig a „közadókból, a kath. milliók pénzéből" adandó államsegélyt, a papi fizetés emelését illeti: kérdjük, hát a r. kath. papi javak nem az állam közbirtokából származnak? Kaptak ilyen állami alapítványokat a protestáns egyházak? A párbér, a kegyúri teher nem nyomja-e nagyon sok helyen prot., sőt zsidó birtokosok vállát is kath. plébánosok busás fizetése miatt ? Minket nem tartanak el más felekezet hivei, sőt ellenkezőleg; a mi középiskoláink növendékeinek fele más felekezethez tartozik. Szivesen lemondunk az államsegélyről. csak azt adja meg nekünk az állam, a mit mi költünk más felekezetüekre, s vegye vissza a kath. egyházaktól is, a mit adott neki. Bizony a ..sok" kath. könnyebben tarthatná el a mi „maroknyi" csapatunkat, mint a mi „maroknyi" és a mellett hite miatt koldusbotra juttatott csapatunk a „sok" katholikust! Hiszen az 1894. egyetemes gyűlés jkve szerint a mi középiskoláinkban 45• 9° ö volt ág. hitv. ev. és 19 ,5 ü/ 0 volt r. kath., viszont r. kath. jellegű középiskolában ev. növendék csak 2—3% jár 1 Melyikünk tartja hát el a másikát? „Tüstént" pedig azért kívánhatjuk, mert a törvény már 1848. óta megvan reá ! Vártunk tehát elég sokáig ! Szabad sajtó. „A kilátásba helyezett lesújtó intézkedés (a papi fizetések kiegészítése 10 év alatt) felett nem akarok a keserűség hangján szólani, hanem keresem inkább azokat az okokat, a melyek miatt a kormány fizetésünk kiegészítésének végrehajtásától már évek óta idegenkedik. Szerény felfogásom szerint ezek az okok az ország pénzügyi helyzetéből ki nem magyarázhatók, hiszen a már megejtett kiszámítás szerint a papi fizetések 800 frtig való felemelésére évenkint csak 400,000 frt szükséges. Már pedig ez az összeg nem olyan nagy és a mi országunk nem olyan szegény, hogy a szó alatti nagy fontosságú czél érdekében tíz hosszú esztendő kellene ennek a folyósítására. Az utóbbi időben más hivatalnokok is tömegesen részesültek fizetés-emelésben s azoknak nem kellett tiz hosszú évig várni. Miért kell csak éppen nekünk kivételt szenvednünk." Dunántúli prot. lap. A lelkészi fizetésről igy nyilatkozik: „W1 a s sic h terve nem elégit ki bennünket ; kevésnek találjuk a 600 frtot és soknak a 10 esztendőt. Nem tehetünk róla, hogy úgy van s ezzel a körülmény nyel számot kell vetni : hogy az egyes állások értékét azon javadalmazás nagyságához mérik, a melyet az illető állás betöltőjének nyújt. Már most ha a 600 frtos lelkészi javadalmazást párhuzamba állítjuk az állami 600 frtos állásokkal, mit találunk? Azt, hogy 600 frtos javadalmazás a XI. tehát utolsó fizetési rangosztály 2-dik fizetési fokozatában fordul elő s e rangosztályba vannak a kultusztárcza körében beosztva : irodatisztek, irodasegédtisztek, számtisztek, írnokok, tollnokok. házfelügyelők, zenetanitók, segédtanitónők, tanítóképző intézeti tanitók, segédtanítók ... A lelkészi állás elnyeréséhez magasabb qualificatio szükséges ; magasabb qualificatiot igénylő állást pedig sokkal ala csonyabban díjazni, nemcsak méltánytalanság az illetőkkel szemben, hanem magának az állásnak az általános becslésben lejebb szállítása"—-Egyházi nagyjaink az egyházi gyűléseken maguk is sokszor emlegetik a lelkészi fizetések javításának halaszthatatlan voltát ; ideje volna már, hogy emlegessék, sürgessék a törvényhozás termeiben is, habár ott nem kapnak éljeneket érette ! Prot. pap. ,,Teljesen igaz, hogy a mi prot. egyházunkra nézve eljött az ideje, hogy alázatos kéréstől átmenjen a jogos követeléshez. De nem értek ám ez alatt holmi igéret beváltására emlékeztetést. Kizártnak tartom azt, hogy fejeink bármiféle más, mint az eszme hatása alatt mentek a kormánjmyal és ezért nem látom az ígéretekben való csalatkozás lehetőséget sem. De
