Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Pukánszky Béla. A Károli-féle fordítás revisiójáról

zepén nyomtatott szöveggel, az egész átdolgozás mutatványa gyanánt. A próba — Eadácsi György sárospataki theol. tanár munkája — mint a válla­lat első biztató zsengéje általános tetszéssel fogad­tatott, erről tanúskodnak az egyházi lapok ismer­tetései, a melyekben — itt-ott helyreigazító ja­vaslatok kíséretében — ismertetve lett. E mutat­vány, mely előzőleg már átment volt a központi révision, gyakorlatilag feltünteti a munka megkez­désekor megállapított elvek alkalmazását. E szerint a revideált biblia külalakja a régihez általában ha­sonló marad. A tartalom összefoglalása az egyes fejezetek élén megvan ebben is, de sokkal tárgy­szeiübb, mint a régiben volt. Megmaradtak a pár­huzamos heh ek följegyzései is, bár azoknak száma a legtöbb esetben minden kár nélkül jelentékenyen apasztható volna; mert hiszen sokszor az egymás mellé jegyzett három vagy négy passusban a kö­zös vagy párhuzamos alkatrészt csak egyetlen egy szó, nem pedig a gondolatok azonossága vagy rokonsága képezi. A költői forma legalább némi­leg felismerhetővé van téve az által, hogy az egyes verssorok eleje nagy kezdőbetűvel van nyomtatva (pl. 4, 23. k. 49, 2 kk.) De legkiválóbb és leg­értékesebb sajátja a mutatványnak egyszerű, kere­setlen. és mégis szép erőteljes magyarossága, a mely egyaiánt tiszta a réginek úgy idegenszerű­ségeitől és terjengősségeitől, mint tartalmi fogyat­kozásaitól. Eltekintve más, szűkebbkörű tanácskozások­tél, emlékezeti e méltó azon értekezlet, a mely a Károli-szobcr leleplezési ünnepének előestéjén Sárospatakon tartatott. Az értekezleten Szász Ká­roly dunamelléki evang. reform, püspök elnöklete alatt a revisorokon kivül részt vettek dr. Duka Tivadar, a londoni Biblia-Társaság központi igaz­gatóságának tagja, a kinek buzgósága adta az egész vállalatnak az első indítást, s Millard Henri Ed­ward, a Társaság bécsi főügynöke is. Az elnöki előterjesztés szerint az ótestamentom könyveinek legnagyobb része (akkor, vagyis 1890. szeptem­berében) már átment volt az első revision, sőt Mó­zes öt könyve a másodikon is, úgy hogy minden további késedelem nélkül sajtó alá volt bocsátható. A központi bizottság teendői majdnem egészen egy tagnak, Sziládi Áronnak vállaira nehezedvén, a kit a munka gyorsabb előre vitelében bokros hivata­los teendőin kívül 1889-ben súlyos betegség is akadályozott, érthető, hogy a mű végleges revisi­oja az átdolgozott részletek aránylag gyors beér­kezése daczára is lassan haladt. A tájékozásban foglalt irányelvek s azok alkalmazása körül meg­indult huzamos eszmecserében újra ismételten hang­súlyozva lett, hogy a készülő mű nem akar új fordítás lenni, mely bibliaszerető né­pünknél épen újsága miatt szives fogadtatásra nem találna ; hogy épen ezért minden fölösleges és megütközést, vagy idegenkedést keltő újítások gon­dosan kerültessenek, szóval : hogy a régiből a legnagyobb kegyelettel mind az megtartassék, a mi csak megtartható. Az értekezlet végén az ifjú lelkű dr. Duka azon hő óhajának adott kifejezést, vajha ezen mű még az ő életében elkészülne. S azon férfiúnak egyénisége, a kinek kezeiben az egésznek vezetése központosítva van, a legnagyobb biztosíték arra, hogy kegyes lelkű s nemzetét új hazájában is híven szerető barátjának ezen óhaja immár nem sokára teljesen megvalósuljon. Az átdolgozás, a melyen Károlin közkézen forgó szövege ekként általmegyen, nem az első. A visoli biblia szövege háromszáz év alatt Szen­czi Molnár Albert óta hét-nyolez recension, s ez­zel számos változtatáson ment át, úgy hogy mai közönségünk az ereileti Károlit nem ismeri, s az átdolgozás alapjául tulajdonképen nem is az fog szolgálni. Ezen tények már ma is kétségtelenné teszik, hogy a mostani átdolgozás sem leend az utolsó, hanem — föltéve hogy más fordítás által teljesen ki nem szorittatik - újak fogják követni, a melyekben a fordítás eszményét a jövendő nem­zedékek tökéletesebb eszközeikkel tökélyesebben fogják megközelíthetni, mint a mai. A mostani átdolgozás mintájául az angol Revised Version vé­tetett, azonban elveinek kevésbé szigorú alkalma­zásával. A Revisednek — mint a Tájékozás is ki­emeli feladata volt növelni az eredetihez való hűségét, a nélkül, hogy a régi fordítás szépségét, fenségességét és báját megrontaná. Ezért a magyar átdolgozásnak egyik szabályául is fel lön állítva, hogy ahol a régi fordítás híven adja vissza az eredetinek gondolatát, ott nem kell rajta változtatni semmit, ha nem épen szószerinti is ; továbbá, hogy a régi fordításnak a nyelv geniusával megegyező jó szavai felhasználandók, s a régi szó csak akkor ejtendő el, ha az a nyelvből már egészen kiveszett ; — ellenben gondosan kiküszöbölendők a szófűzés idegenszerűségei. —- Azonban magának a ïtawisud

Next

/
Oldalképek
Tartalom