Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Gyűlések - Egyetemes gyűlés
Az angol egyház papjainak ordinatioja dolgában kiadott bullában XIII. Leo pápa megerősíti elődeinek ama határozatait, a melyek az angiikan ordinatio érvénytelenségét kimondják. Ezek alapján az anglikán rítus szerint való papszentelést semmisnek nyilvánítja. Az angol pápisták azt hiszik, hogy e pápai bulla ezreket visz át hozzájuk. Erre Ciiristián World azt jegyzi meg, hogy az csak javára válnék az angol egyháznak, ha a titkos pápistáktól megszabadulna. De azt is hozzáteszi, ha a pápa és bibornokai ezek után az angolok áttérését bizton reményük, szerfölött csalatkoznak. Máskülönben is mulatnak a grotesk anachronistikus termében: a bullán s mulatságnak tartják, hogy még a mai időben is lehet ilyet intézni oly néphez, melynek kezében van a biblia, azt olvassa is és tud is maga gondolkozni. IRODALOM. ..Cirkevné Listy," 1 tót egyházi lap: „A katholikusok mozgalma és mi" czimű vezérczikkében rámutat azokra a káros következményekre, melyeket az új egyházpolitikai törvények a protestáns egyház kebelében okoztak s melyeket a nyár folyamán tartott esperességi és egyházkerületi gyűlések jelentései tüntetnek fel. Rámutat egyszersmind arra is, hogy a mig a róm. katholikusok teljes erejükből védekeznek ezen tünetek ellen az által, hogy egyrészt a néppárt szervezése által politikailag is tüntetnek s megnyerik a nép tetszését és rokonszenvét mozgalmuk részére, másrészt egyházilag is a legnagyobb elhatározással, a legszorosabb egységben lépnek fel, a midőn szigorú egyháziasságban nevelik papjaikat, hangsúlyozzák czéljaik szigorú keresztény jellegét, a minek az a természetes következménye, hogy papjaik, bármennyire különbözzenek is politikai nézeteik, az egyházat érdeklő ügyekben oly összetartok, mint a láncz, azzal szemben az evang. egyház — szerinte — még csak meg sem kisérlette az alapos védekezést s meg sem kísérthette azért, mert belsőleg szét van marczangolva s „a hol belső béke nincsen, ott nincs meg a lehetősége sem a férfias fellépésnek!" „A hivatalos egyház a politika szolgálatába lépett s elhagyva a reformátió elveit, azoknak lett engedelmes eszközóvó, a kik czélul tűzték ki magoknak megszüntetni a természetes nyelvkülönbségeket s a szellem és hit egysége helyett megállapítani a nyelv egységét. Nem az elfogultság mondatja ezt velünk; hiszen csak egy pár évvel ezelőtt jelentette ki a magyar egyházi lap, hogy az evang. egyház a legjobb magyarosító intézet! Ezen czél kedvéért áldozta fel egyházunk saját autonómiáját, a mikor segédkezet mujtott két tót gymnasium megszüntetéséhez, ennek a czélnak kedvéért semmisítette meg a dunáninneni kerületet s adta ki az űr szóllőjeben önzetlenül működő, a nap hévségéi és terhét hiven viselő férfiakat kegyelemre oly vizsgáló bíróknak, mint Z el en ka Gyula h Ezután azért is tartja lehetetlennek valami eredményes hareznak a megindítását, mert a püspökök elfelejtkeztek arról, hogy a nép lelki szükségleteire gondot fordítsanak s csak arra van gondjuk, hogy ők ragyogjanak a dicsőségben s melegitkezzenek a magasan állók jóindulatánál : „megszűntek az Úr által reájok bízott nyájnak pásztorai lenni s lettek annak uraivá, parancsolóivá „főnökeivé" (a mint azt maga Z elenka püspök űr a tiszai egyházkerület gyűlésén oly jellemzően mondotta.) A katholikusok mozgalmát komoly figyelmeztetésnek mondja a mi körünk részére s ajánlja, hogy azt komolyan figyelembe vegyék. A továbbiakban M a s z n v i k ..Pál apostol élete" czimű munkáját bírálgatja s értesít egy tót nyelvű ágost. hitv. evang. belmissioi egyesület alakulásáról. — Teljes szövegében közli D o hnányi Lajos trencséni elmarasztalt egyházmegyei felügyelő utolsó jelentését s több aprósággal zárul a lap. -Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története czimű nagyszabású munkából most jelent meg a 68-ik füzet, a melyben Gracza György az ő megszokott élénk és vonzó irmodorával a függetlenségi nyilatkozatot beszéli el. Szerfölött érdekes része a füzetnek a nagy-sallói csata leírása is. A szerző betegsége miatti mulasztást a kiadó czég Lampel Róbert (Vodianer F. és fiai) azzal igyekszik pótolni, hogy ezt a füzetet négy ivben adta ki. — A füzet egykorú illusztrácziói ezek : A pápai honvédemlék domborműve, Sebő huszárezredes nyerge, szolnoki honvéd emlék, Gömöry Frigyes honvédszázados, honvédfogoly bilincse. A komáromi vár ostroma. Damjanich tábora. Táborozó osztrákok és osztrák sereg üldözése a nagy-sallói ütközetben. 1 A magyar harczi vitézség lelkesítő nagy képe tárul fel előttünk, ha a most vett füzetet lapozgatjuk a Szalay-Baróti-féle ..Magyar nemzet térténeté"nek. Számszerűit a 46-ik füzet egész sorozata a törökkel vivott csatáknak vonul el előttünk írásban és gazdag, egykorú képdiszben. Rudolf királynak kedvez a harczi szerencse. A török uralom fénycsillaga halványodni kezd Magyarországon és a hosszas háborúskodások után közelgünk az 1608. évhez, mely az óhajtva-óhajtott békét hozta, — bár csak rövid időre. — A füzeteket egy rendkívül szép és művészies kivitelű képmelléklet díszíti ,. Az ifjú T ö k ö 1 y menekülése " czimen, Székely Bertalan után. Ezen felül következő érdekesnél-órdekesebb illusztrácziókkal bővelkedik a füzet. Protestáns Szemle, „Szerintünk is szakítani kell
