Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Egyetemes gyűlés

a vallástanítás eddigi rendszerével s a vallásokta­tás főezélja és tárgya a gyakorlati keresztyénség, kell liogy legyen jövőre s azok a dogmák, melyek cselekedetekre irányadó befolyást gyakorolnak. Ilye­nek pedig Isten létele, a lélek halhatatlansága. Ezek az igazságok, elvitáthatlanul, még oly em­berekre is befolyást tudnak gyakorolni, kik azok­kal szemben kételkedő álláspontra helyezkednek. . . Arra nézve, hogy a biblia vallásoktatásnál vezér­fonalul szolgálhasson, ily irányú feldolgozásra — el keli ismernünk szükség van, s ebben látjuk mi iskoláinkban a vallásoktatás reformjának egyik főfeladatát. Nem kevésbé szükséges azonban ma­gának az előadás módjának javítása is. A legtöbb hitoktatónak hiányzik külső és belső előadási ké­pessége. Az a hivatottság, hogy lángoló nyelvvel szólhasson tanítványaihoz. Vannak vallástanitók. kiknek katekhizaciói nem egyebek a gyermeki em­lékező tehetség próbatételeinél . . . Nem volna szabad szem elől téveszteni soha, hogy a vallás nem az emlékezet, de még nem is csupán az ér­telem dolga, hanem a szivé, a kedélyé is. Az ál­lamnak is gondoskodni kell arról, hogy az intéze­teiben működő hittanárokat egyéb tanerőkkel a tel­jes paritás alapjára helyezze. Magyar állam. „Vesztett csata után" kesereg. „A protestánsokat vádoljuk azzal és még sokáig fog kelleni őket vádolnunk, hogy a világon min­denből felekezeti kérdést csinálnak, s aki a válasz­tásokat figyelemmel kisérte, meggj^őződhetett, hogy a protestánsok minden követ megmozditottak B á n­ffy és Kossuth érdekében, mert felekezeti érzü­letük és érdekük igy hozta magával." — Bizony fur­csa vád éppen a katholikusoktól, a kik a congresz­szuson a primás elnöklete alatt azt mondották ki, hogy minden alkalommal, minden választásnál kat­hohkusra kell szavazni, s a kik kath: néppártot akartak alakítani, s csak taktikából hagyták el ké­sőbb a „kath." jelzőt. A felpanaszolt tünetnek maga a czikk irója — bár akaratlanul — meg­mondja a természetes okát: ..A protestánsok azo­nosították magukat mindég a nemzeti eszmével, mi katholikusok beértük vele, ha loyalitásunkat bi­zonyítgattuk azon Ausztriával széniben, mely ben­nünket teljesen kiszolgáltatott a protestánsok és zsidók érdekszövetkezetének." —Mennyire szerették az evang. egyházat pánszlávismussal vádolni rövid idővel ezelőtt, s íme a katli. néppárt az idén a nemzetiségekkel szövetkezett ; most már megint kez­dik a régi eljárást: gyanúsítani a prot. egyházat haszonleséssel, részrehajlással. Mikor érjük meg, hogy a kath. sajtó békét hagy a prot. egyháznak '? „Nemzeti Iskola." ..A szász-elem a legtökélete­sebben szervezett papi uralom nyomása alatt teng. Ez behálózza az egész népet s ennek érdekével ellenkezik az eddigi kapcsok megtágitása. Ugyanis mereven elzárkózva a magasságtól, a népre való kizárólagos befolyásukat inkább megőrizhetni re­mélik. Népességük számához mérten tanult férfi lakosságukból" tulprodukczió mutatkozik, s ezek 9- 10-ed része a papi és tanitói pályára lép. Nem alkalmaznak tanítónőket, állítólag, mert a férfiak jobban megfelelnek a tanitói pályának, voltaképen pedig azért, mert nem lehet a nőket annyira a papi kar befolyása alatt tartani s nem akarják gyengíteni a papi uralom kizárólagosságát s a tul­pródukált férfi értelmiségét meg akarják tartani a papi kasztnak, nehogy más pályákra menjenek s szakítsanak avult eszméikkel! Miután értelmi : ük túlnyomó része papi és tanitói: az értelmiség, ipa­rosok és kereskedők leányai is nagyrészt ilyenek­hez mennek férjhez s igy az egész értelmiség és az egész vagyon a papi uralmat támogatja. De je­gyezzük meg: nem külön papi és külön tanitói osztályról van szó, hanem csakis papi kasztról, t. i. a tanítóik is valamennyien képesitvék a papi pályára. Az elemi képesítéssel birók a gyengébb, a középiskolaiak a jobb javadalmi papi állásokra rukkolnak elő s igy mindnyájan a papi szerveze­tet támogatják. Ebből a papi szervezetből egy más ha­szon háramlik reájok. Nevezettek tanitói ugyanis nem tagjai az orsz. tanitói nyugdíjintézetnek, hanem saját papi-tanítói nyugdíjintézetük van az Uni­versitással kapcsolatban, melynek gyarapítására sokkal nagyobb hányaddal járulnak, mint az or­szágos nyugdíj intéz eteknél kellene. Mégis szász tanítót alig nyugdíjaznak, mert a még szolgálat­képes : működik, mint tanitó s azután nyugalomba vonul a papi állásra. Miután pedig ez a papi állás mégis csak több javadalmat biztosit, mint az állami nyugdíj lenne, természetes, hogy inkább védik saját helyzetüket. Ebből a szász egyetemre óriási anyagi haszon háramlik, inert jövedelmet biztosit kiadás nélkül s mert a belépő nem csupán mint tanitó lép be, hanem kvalifikácziója alapján egész papi és tanitói szolgálatára, s mert ezt az állam egész helytelenül megengedte, a dolgon egyelőre segíteni nem lehet." Dunántuli prot. lap vezérczikket ir a „Segédlel­készek helyzetéről." — „Ha meggondoljuk, hoiry segéd lel készeink 50 frtot kapnak azon csekély stólán kivül, mely különösen kisebb egyházakban a lelkész és segédlelkész közt megoszlik, 50 frtot most. mikor a házi cselédek fizetése legalább is kétakkora : csak egy érzés foghat el bennünket, a sajnálkozás ós önvád érzése, hogy e fizetés előbb nem rendeztetett." Majd igy folytatja : „Szí­vesen időznénk hosszabban e tárgynál, szeretnénk rámutatni azon érdekekre, melyek megkövetelik a segédlelkészek fizetésének rendezését, de azt hisz­szük, hogy a tény, miszerint 12 osztályt végzett ifjak fizetése 50 frt, sokkal hangosabban beszél, mintsem a fizetés fölemelés szükséges voltát más okokkal is kellene támogatnunk. Csak egy körül­ményt emiitünk meg, mely közvetve bár, meg­győzőleg utal a lelkészek és segédlelkészek tize-

Next

/
Oldalképek
Tartalom