Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Aradbékési egyházmegye

nemzetünk ez évben országos ünnepet ül — a honfoglalás ezeréves fordulójának öröm- és hálaünnepét. — Ez az országos ünnepi év a mi ág. hitv. cv. egyházunknak is örömünnepi éve. •— Hogy is maradhatnánk mi — tartózkodók, közönyösek és hidegen visszavonulók akkor, a midőn a nemzet ós koronás királya a társadalmi körök, a nép összes rétegei, sőt a közelebb és távolabb eső idegen népek és nemzetek is, annyi rokonszenv, annyi meleg érdeklődéssel vesznek részt, a magyar nemzet ezeréves fennállásának örömében és dicsőségében. — Hiszen annyira össze van fűzve a mi evang. egyházunk élete és sorsa a magyar haza életével és sorsával, oly odaadó szeretettel és áldozatkészséggel vettek részt egyházunk tagjai — a múltban és jelenben, minden a haza üdvére, alkotmányos szabadságának védelmére irányuló törekvésekben, hogy egyházunk egész múltját, folyton tanűsitott hazafias jellegét, őseink dicsőséges emlékét kellene megtagadnia, átélt örömeit és szenvedéseit kellene felednie, lia nem vallaná nyíltan és hangosan, hogy a közhaza ünnepe a mi ünnepünk, a magyar nemzet öröme a mi örömünk. — Mindnyájnnk lelke mélyéről száll fel a fohász a nemzetek sorsát intéző mennyei Atyánkhoz: ..Hála Xeked jóságos Isten, hogy a magyar nemzetnek ezt a jubiláris évet megérnie engedted. Oh legyen védő karod vele ; legyen áldásod rajta az új ezredévben is ! — Hogy pedig ezen hazafias érzelmek és óhajok mily mélyen hatották át evang. egyházunk tagjait, arról fényes tanúbizonyságot tesz az a magasztos lelkesültség, melylyel összes egyházközségeink, templomokban és iskolákban hálaadó istenitiszteleteket tartottak, s az isteni gondviselést áldó, hazafias érzületet fejlesztő beszédek mellett, mindenütt, a hol csak azt a helyi körülmények engedték, millenniumi emlékfákat ültettek, ezzel is tanusitandók a haza sz. földje iránt táplált meleg ragaszkodásukat. — A hivatalos jelentések szerint ezen ezredévi emlék- és hálaünnepek az iskolákban május hó 9-én. a templomokban pedig május hó 10-én mindenütt megtartattak. — A kerületi elnökség úgy az országos kiállítás megnyitása alkalmával május hó "2-án, mint a hódoló felvonulás napján a királyi várpalotában személyesen megjelent. Tisztelettel jelenteni e pontnál, hogy O cs. és apostoli királyi Felsége mult évi november hó 2-áról kelt legkegyelmesebb kir. leiratával csekélységemet a főrendiház tagjául behívni méltóztatott. (Éljenzés.) — F. évi február hó 26-án b. emlékű dr. Luther Márton halálának 350-ik évfordulóia minden egyházban gvászisteni tisztelettel megünnepeltetett. — Az országos törvényhozás két háza által elfogadott s 0 Felsége szentesítése által törvénynyé iktatott úgynevezett egyházpolitikai javaslatokat egyházunk közönsége illó tisztelettel fogadta. - Nyilvánultak ugyan több oldalról kételyek és aggodalmak azon irányban, hogy az 1863. évi 53. t.-cz. 12. pontjának hatályon kivül helyezése által, mely a vegyes házasságból született gyermekek vallását ne.u szerint határozza meg — hitfelekezetünk — jogos támaszát fogja veszíteni ; — ám az elkeresztelések körül szerzett szomorú tapasztalatok eléggé bebizonyították, hogy a nevezett törvény nem nyújtott elégséges biztosítékot a lélekvásárlók túlkapásai ellen, valamint hogy a most életbeléptetett törvény, mely a gyermekek vallásbeli hovatartozását a szülők kölcsönös megegyezésére utalja, sem köti meg azoknak kezét, a kik a hitbeli téritgetés és a reversálisok vételének üzelmeiben egész a rajongásig fokozódó buzgalmat fejtenek ki. — Hasonló aggodalommal tekintettek sokan a polgári házasságkötés életbeléptetése elé is, attól tartván, hogy ezen törvény a házasságot, valláserkölcsi tekintélyétől fogja megfosztani, s nagy lesz azoknak száma, a kik frigyöknek (ígyházi megkötését mellőzni fogják. Ily esetek azonban eddigelé csak nagy ritkán, többnyire városi egyházakban, hol a hivek nyilvántartása és a cura pastoralis — nagy nehézségekkel jár — fordultak elő. — A városokban működő lelkészek érzik legjobban a stólárékból s anyakönyvi kivonatokból járó jövedelmek csonkulását s valóban a méltányosság és igazságosság követelménye azt hozná magával, hogy a lelkészek jövedelmeik csonkulásáért, kárpótoltassanak, s általában a vocátorok a inai kor viszonyaihoz mérten rendeztessenek. — Tisztelettel jelenteni, hogy a békési egyházmegyének a tavalyi közgyűlés által helybenhagyott s az egyetemes gyűlés által véglegesen megerősített felosztása végrehajtatott. A régi egyházmegye három új egyházmegyére oszlott fel. jelesül, a békési, az arad-békési és csanád-csongrádira. — Ezen egyházmegyék folyó évben tartották meg alakuló gyűléseiket s megválasztották tisztviselőiket. A békési egyházmegye esperesül Veres József orosházi lelkészt, felügyelőül H aviár Dániel orsz. képviselő urakat, az arad-békési esperesül Korén Pál b.-csabai lelkészt, felügyelőül Zsilinszky Mihály államtitkár urat, a csanád-csongrádi egyházmegye pedig esperesül Petrovics Sámuel szentesi lelkészt, felügyelőül H ász Antal tótbánhegyesi nagybirtokos urat választotta meg. — Van szerencsém az új egyházmegyéket és azoknak elnökségét ós tisztviselőit a legmelegebben üdvözölni, kérve az egyház urát, hogy azokat isteni áldásával tetézni, s nagy nevének dicsőségére s közegyházunk javára, mint az evangelium új őrhelyeit felvirágoztatni kegyeskedjék. —• A most nevezett új egyházmegyék megalakulása folytán, egyházkerületünk esperességeinek létszáma újból kilenczre emelkedett, s örvendetes jelenségképen említem, hogy ezen gyűlésünkre a turóczi egyházmegye is képviselőit