Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - VI. sz. kir. városi egyhm.

f. hó 5-én Kis-Szebenben tartott esperességi gyűlésen felvett arról szóló következő jegyzőkönyvi pont : 5. „Az egyházmegye felosztásának ügye s az azzal kapcsolatban lévő vagyoni viszonyok és leltári kérdések rendezése vétetvén tárgyalás alá, melv kérdések felett megindult hosszas vitánál Justh Alfréd bártfai lelkész azért, mert az egyházak a felosztás iránt nem kérdeztettek meg s az egyházak a felosztás ügyét akkor nem tárgyalták, törvénytelennek mondja az eperjesi és lőcsei egyhármegyei közgyűléseken személyenkint szavazott azon határozatot, mely az egyházmegye felosztását kimondta; Csiskó János kassai magyar-német egyház lelkésze a jegyzőkönyvekből vitatja az eperjesi és lőcsei egyházmegyei határozatok törvényességét; Homola István kassai magyar-tót egyház lelkésze, azon kijelentése után, hogy az egyházmegye közgyűlése autonomikus jogkörénél fogva — ha szükségét látja — mindenkor szabadon változtathatja meg egyik gyűlésében hozott határozatát, az egyházi életre nézve nem tartja üdvösnek azon körülményt, hogy az egyházmegye felosztásának kérdése nem alulról, az egyes gyülekezetek köréből indult ki, hanem felülről vétetett foganatba: Linberger István helyettes esperes, a késmárki egyház lelkésze jelenti, hogy egyháza a felosztási kérdést tárgyalta s a VI. szab. kir. vár. egyházmegye kötelékéből kilépni akar; Gergelyi Sándor kis-szebeni magyar-német egyház felügyelője, úgyszintén A1

1 m a n n Gusztáv lelkész, valamint Thrór Gyula eperjesi magyar-német egyház kiküldöttje felolvassák egyházi közgyűléseik jegyzőkönyveit, melyek szerint gyülekezeteiktől azt az utasitást kapták, hogy az egyházmegye felosztásának tárgyában a felosztás ellen szavazzanak s többen azon kivánságot hangoztatták, hogy a VI. szab. kir. vár. esperesség felosztásának kérdése újból bocsáttassék szavazás alá és pedig egyházközségenkint. — Mire az elnökség azon kijelentése mellett, hogy az egyházmegye e tárgyban már az 1894. évi eperjesi és lőcsei közgyűléseken jogérvényesen határozott és a felosztást két izben kimondotta, mely határozatok a tiszai egyházkerületi közgyűléshez is felterjesztettek, tehát ezen kérdést újból szavazás alá nem bocsáthatja, a vitának oly módon vetett véget, hogy az esperességi felügyelő azon inditványa, mely szerint egy bizottság kiküldessék, mely hivatva lesz az esperességi házi pénztár, Malatinszky-féle alapitvány, és az esperességi irattár mikénti felosztását eszközölni, elfogadtatott. — Ezen bizottságba beválasztattak tagokul Limberger István h. esperes elnöklete alatt dr. Sztehlo János, dr. Szlávik Mátyás, dr. Mosánszky Győző és Reisz Ede eperjesi lakosok." — Ezzel kapcsolatban megemlitjük, hogy az egyházmegyei elnökségnek a gyülekezeteket a gyűlésre meghívott levelében a többi pontok között, melyeknek tárgyalására a gyülekezeteket felhívta, ez áll: „Tanácskozásunk főtárgya azonban egyházmegyénk felosztása és más esperességekbe való beosztása lesz." — Miért is a gyülekezetek a felosztás kérdését tárgyalták, kiküldött követeiket az iránt utasítással ellátták, tehát a mi hivatalosan tárgyul ki van tűzve — az esperességi gyűlésen is a felosztás kérdését tárgyalni s a lelett — miután kéretett is — szavazni is kellett volna s ezért nem lehet indokolni az elnökségnek azon kijelentését, melylyel a kérdést szavazásra nem bocsátotta. Es szavazni kellett volna a kérdés felett újból nemcsak azért is, mivel az 1894. évi eperjesi és lőcsei esp. gyűléseken ez ügyben hozott határozatot egy illetlen megesett másolási és nyomtatási hiba miatt a kerületi gyűlés el nem fogadta, illetőleg azt érvénytelennek nyilvánította, hanem azért is, mert annak tárgyalására a mólt. ós ftdő. püspök úr aug. hó 4-én 2594. sz. a. kelt körlevelébe — mely hozzánk már a gyűlés után érkezett — az egyházmegyei közgyűlést egyenesen felhívta. Hogy ily körülmények között a fenti egyházmegyei intézkedés alapján mikép fog a kerületi gyűlés az esperesség sorsa felett határozni, arra méltán kíváncsiak vagyunk, annál inkább, mivel a kis-szebeni esp. gyűlésen nyilvánult hangulatból Ítélve, hol a gyülekezetek többsége a f e 1 nem osztás mellett foglalt állást, az esetleges kény szeritett felosztás nem közmegnyugvással fogadtatnék. — Lehet s valószínű is, hogy a városi intelligens gyülekezeteknek a falusiakkal való egyesítése bizonyos jó hatással lenne az egyházi belső élet fellendítésére, de megfontolni való, váljon czélszerü-e épen a mai mindent újjítani

r változtatni szerető viszonyok között, az esetleges kisebb értékű eredményért feláldozni egyházunk történetében egy oly tekintélyes történelmi multat, minővel a VI. szab. kir. vár. esperesség bír, melynek keletkezése a reformátio első évtizedeiben visszanyúl. — Az új kabát diszes lehet, de a régi arany-ezüstös mente mégis nagyobb becscsel bír. — A fényes történelmi múltban van bizonyos imponáló, buzdító erő, melyet kicsinyelni, melynek egészséges folyamatát, ha csak rendkívüli fontos okok ne ni m űködnek közre, megszakítani, megváltoztatni nem cz él szerű. De másrészt az esperesség felosztásának tervezete sem olyan, mely éppen az irányadó czél szempontjából nem lenne kifogásolható. Kassáról —- saját egyházamról szólva, — mely a 13 politikai vármegyére kiterjedő, jelenleg 2677 politikai községben 32,807 lélekkel, 17 anya, 8 leányegyházzal és 9 missiói körrel biró hegyaljai esperességbe lenne beosztva, mily nehézségek állanak itt, úgy a közigazgatás vezetése, az ellenőrzés gyakorlása — a fent emiitett püspöki körlevél szintén hivatkozik erre — a kívánatos testületi szellem kifejlődése szempontjából. Gondolatokban is nehéz elképzelni egy Stoósz, Kassa.