Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Aradbékési egyházmegye

fogságuk, mert a házassági frigyet már hét hó uralva a szentszék jogérvényesen felbontotta. A válóper természetesen óriási feltűnést keltett az előkelő társadalmi körökben s különféle érdekes részletek hozzáadásával tárgyalták azt az olasz főváros szalonjaiban. A szentszék kölcsönös engesztelhetetlen gyűlölet alapján hozta meg Ítéletét s tény az, hogy a grófné, midőn elváltak, anyai örömöknek nézett elébe s mégsem lehetett reábirni, hogy házközösségben maradjon. Két hónappal az -elválás után Konstanc grófné egy fm gyermeknek adott életet s az atyának lehetetlenné volt téve, hogy gyermekét láthassa. Az anya rajongó szeretettel vette körül kis fiát s féltve őrizte, nehogy atyjához kerülhessen. A kis fin négy éves lett s még nem látta atyját, midőn difteritiszben hirtelen megbetegedett. Gr. Salimei értesült róla, hogy gyermeke élet-halál között lebeg s ekkor erélyesen követelte, hogy hozzá bocsásák. Eszméletlenül, lázálmában beszélve feküdt kis ágyában a gyermek, midőn atyja a szobába lépett s az ágy előtt a fájdalomtól leroskadva térdelt az anya. így egymás mellett közös agodalomban teltek az órák s lassanként a gyermek állapota jobbra fordult. A kínos félelem s azután a gyermek megmenekülése felett érzett kitörő öröm, felidézte a szülők szivében a mult boldog emlékeit s azokat, a kiket magasrangu hatalmas közbenjárók nem tudtak kibékíteni, egy gyenge, beteg gyermek ölelő karja űjból egyesitett. A pápa udvara eleinte vonakodott a már egyszer befejezett, kinos ügyet megbolygatni, de a szülők kitartása sikerrel járt, mert a szent atya újból megadta a házassághoz beleegyezését s az esküvő a napokban nagy pompa közt végbe is ment. IRODALOM. „Allgemeine Ev, Luth, Kirchenzeitung" 1896. 2-ik szám. Luther „

Tischreden"-jei után közli folytatólagosan Luther nézeteit a házi nevelésről. „Rajongók vagyunk-e ?" Naumann frankfurti lelkész hosszabb polemikus czikket ír. — Folytatólagos czikk jelenik meg a női missióról. Össze foglalja a magyarországi egyházi lapok közleményeit Schwartz és Handmann lipcsei missionariusok magyarországi szerepléséről. — Közöl adatokat a jeruzsálemi evang. gyülekezetről. — Egy rövidebb czikkben megemlékezik Szeber Henrik Keresztélyről, ki magát az „Uj idők messiásának" adja ki. — Közöl német s más országok evang. egyházaira vonatkozó hireket. ,-lzr. Tanügyi Értesítő," „Uj esztendő, uj idők" czim alatt a reczepczióról s azon kötelezettségről szól. mely a zsidó tanügy iránt a felekezetre hárul. Az iskolák monográfiája ügyének érdekében tisztelgés történt a miniszternél. Klingenberg J. pécsi tanitó az ezredév alkalmából egyesületi diszgyülést hoz javaslatba. A magyar biblia fordításokról irt Osukási Ilona. Őrálló, ..Be van-e fejezve a magyar egyházpolitika reformja? A történeti fejlődés utján haladva el kell oda érnünk, a hol a logika, az igazság a jogegyenlőség és a béke az örök dicsőségű 1848-diki törvényhozás által megalkotott XX. törvényczikk végrehajtását követeli. Mig ez a törvény végre nincs hajtva, addig a magyar egyházpolitikai reform munkájának befejezéséről beszélni nem egyéb, mint meghátrálás a győzelem pillanatában. " „Die christliche Welt." 1896. 2. szám. Tartalma : Elmélkedés a thessalonikabeliekhez irott levél 6. része alapján a pogány és keresztyén házasságról.Félreértések czún alatt Rohden G. polemizál. Schiele hosszabb czikket ir Jézus külső és belső viszonyáról az ó testamentumhoz. Blomberg folytatólagos czikkben ismerteti a délafrikai német trappistákat. Folytatása a ker. irodalom fogalmáról, állásáról és feladatáról irott értekezésnek. „Protestantische Kirchen-Zeitung." 1896.1. szám. Kényszerítve érzi magát a berlini Ober-Kirchenrat folytán, hogy nyilatkozzék, vajon egyáltalában igen, és ha igen, mennyire vegyenek részt az evang. lelkészek a jelenkor szocziálpolitikai mozgalmaiban? Nézete szerint nem szabad, hogy az egyház a kereszténység neve alatt közvetlenül részt vegyen e küzdelmekben akár egyik, akár másik párton határozott állást foglaljon, de igenis kötelessége, hogy közvetve a keresztény szellem felébresztése által segítse megoldani a század e nagy kérdését. — Hosszabb értekezését közli azután Yeeck Ottónak e czim alatt: „Kép-