Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Aradbékési egyházmegye

zelődés és vallás. Rövid czikkben ismerteti a freiburgi katholikus egyházi lap véleményét az orthodox és liberális protestantismusról. ,.A liberalisinus az a mi ellenségünk; az orthodoxia halott." „A mai orthodox ev. egyház, és az evang. nép két külömböző dolog, melyeknek csak a nevük közös. „A vallásos liberalismus az ellenség, mellyel a kath. egyháznak a döntő harczot meg kell harczolnia! —Igy ir a nevezett kath. lap. Sárospataki Lapok, „Önmegtagadásra és minden vonalon önvédelemre szorítva áll a magyarországi ev. ref. egyház az ó ezredév záró s az új ezredév kiinduló pontján- Az egyházpolitikai törvények, a melyeket a haza egységeért és békéjeért nem ellenezhettünk, mint előre is véltük, egyházi érdekeink védelmére hívnak fel, ha csak kegyelemre megadni nem akarjuk magunkat a Wolafka-féle erőszakosságoknak." Visszapillantás a múlt év tanügyi mozgalmaira, adalékok a csehországi ev ref. egyházak tövténetéhez, vallások harcza, Mindszenti Imre egyházi beszédeinek ismertetése töltik ki a lap többi részét. Dunántuli protestáns lap. Vezérczikkében elmélkedik, s azt mondja : Nyugodtak és biztosak vagyunk abban, hogy a protestantismus megjelenése és térfoglalása e hazának földén nem volt káros a magyar nemzetre nézve, mint némely ellenségeink állítják, hanem inkább számtalan áldást hozott rá. A protestantismus, mint a nyugot-európai szellemnek és műveltségnek legnemesebb, s következményeiben leghatásosabb alkotása, a hová csak elhatott, mindenüvé eleven tevékenységet, mélyreható szellemi mozgalmat vitt be s ezzel ujjá szülte az emberek érzés- ós gondolkozásmódját. Hazánk tespedő közéletét a mohácsi vész után szintén a protestantizmus villanyozta fel s ez keltett benne oly eleven tevékenységet, szellemi mozgalmat és ellenállási képességet az egymást szakadatlanul követő csapások elviselésében, hogy a legnagyobb veszedelmek halmaza sem tudta végkép megtörni és a nemzet életét kioltani. A protestantizmus volt a nyugot európai kultura minden ujabb vívmányainak meghonosítója e földön : a mi egyházunk k»pezte az alkalmas anyagot, melyben minden uj eszme első sorban talált viszhangra s ez által míg egyrészről megmentett bennünket az elmaradástól. másrészt az életképességnek mindig ujabb elemeivel ruházta fel a nemzetet. Hatása igy természetesen kiterjedt a más felekezetüekre is, és a legnagyobb mértékben elősegítette, hogy azok között is fejlődjenek magasratörő, rendithetlen. valódi puritán jellemek, vezérei és utmutatóí a magyar népnek. A protestantismus működése nélkül talán már nem is volna magyar nemzet, vagy ha volna, akkor a szellemi sötétségnek és elmaradottságnak oly vigasztalan állapotában vergődnék, mint Európa legelmaradottabb népei. Egy második Irland. Azután „A lelkészi pályáról" ir ..egy öreg lelkész, elbeszélvén tapasztalatait, hogy mi minden csekélységért elfordulnak az emberek ma napság a templomtól. A baj orvoslását attól várja, ha a lelkész hivő lélekkel hirdeti az Urat a templomban, nem okoskodva, csipkedve, szörszálhasogatva, továbbá lia a vallást templomon kívül is hirdetjük és pedig iskolában jó vallásos tanító által. A ref. egyház szenvedéséről Francziaországban és Németalföldön a 16-ik században szól a következő czikk. ,.A németalföldi inquisitio V. Károly ésH. Fülöp alatt (1523—1573) 100.000 embernél többet küldött a más világra, egy oly kis országban, melynek pár millió lakosa van. Protestáns közlöny, ..A helyzetről" tesz megjegyzéseket; másik czikkben Jézus korának vallási és politikai pártjait, nevezetesen a sadduceusokat ismerteti ; bemutatja dr. Masznyik E. művét Pál apostol életéről. A hírek között megemlékezik a „békési esperesség felosztásáról." „Éber figyelemmel és a legbensőbb rokonszenvvel kísérjük e mozgalmat, mint oly alkotást, mely példa gyanánt kell hogy álljon mindazok előtt, kik barátjai az okos munkafelosztásnak. " Debreczeni protestáns lap, „A reformátio bevitte az egyházba a nemzeti eszmét, a vallásos ós nemzeti öntudatot egymással elválhatlanul Összekapcsolta, magyar nemzeti egyházakat létesített s egyúttal elveiből folyólag az alkotmányos szabadság eszméivel termékenyitette meg a magyar politikai életet s ekként a magyar nemzetnek ós nemzeti államnak leghatalmasabb védbástyájává ós támaszává lett. Ellenben a katholicismus ellensége volt mindig s az is marad mindenféle szabadságnak az önmagáén, jobban mondva a klérusén kívül, a melyet mindenkor a legönzöbb elvek szerint használt ki és kezelt. Reformátio nélkül talán megmaradt volna a nemzet egysége, de az a nemzet ma nem volna magyar és nem volna szabad. Reformáczio nélkül ma alig állanánk magasabban a kultura fokán, mint a szomszéd keleti népek."