Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Theol. akad. bizottság

latkozott. — Ezek a kemény dolgok valószínűleg egy kissé lehűtik a párbajozó publikum hevességét. Visszaélés az isten házával. Londonban az u. n. szegények negyedében botrányos visszaélés történt a templom szentségével! Egy J. H. Leott nevezetű lelkész óriási plakátokon a következő hirdetést tette közzé: ,.Ha ingyen akartok egy pipa dohányt elszíni, úgy jertek el jövő vasárnap d. u. 3 órakor a mi templomunkba. — A ki kívánja, az még egy csésze tlieát is kaphat. Dohány ingyen lesz !" Az istentelen hirdetmény nagy közönséget csalt a templomba, a mely keiélyesen pipázva énekelt és imádkozott s hallgatta a lelkész beszédét. A sok füstölgő pipa azonban nemsokára annyira megrontotta a levegőt, hogy az istenitiszteletöt be kellett végezni. —- És ez Londonban történt, nem pedig a pápuák között ! Stocker üdv, lelkész a császár ellen, stöcker nyugalmazott udvari lelkész, min

1; egy berlini távirat jelenti, Vilmos császárnak az ö egykori vallástanárjához, Hintzpeterhez intézett táviratára vonatkozólag, lapjában a következő nyilatkozatot tette : A birodalmi politika másfél évtizeden keresztül megvalósította a keresztyén szocziális programmot. A jelenlegi uralkodó maga, mint Vilmos herczeg a keresztyén-szocziális működést jelölte meg eszközül a szocziáldemokráczia legyőzésére. A keresztyén szocziális mozgalomnak köszönhető, hogy a főváros meghódittatott az egyháznak és hogy azt erősen monarchikus érzelmű néposztályok lakják ; mióta a keresztyén szocziális gondolkozásmód megszűnt, politikai felforgatás fenyegeti a fővárost. Ezekkel a tényekkel szemben vajmi nehéz lesz fentartani azt az állítást, hogy a „keresztyén szoczializmus esztelenség." Meg vagyunk róla győződve, hogy azok, kik ezt az állítást nyilvánosságra hozták, a hazának és az uralkodónak nem tettek jó szolgálatot, hanem igenis nagy felelősséget vettek magukra. Keresztyén hitvallásos iskola, A porosz képviselőház mult héten tárgyalta a tanitók fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezt a javaslatot a ház keresztyénelvü tagjai is elfogadták, de ugyanakkor a következő határozati javaslatot terjesztette be, melyet aztán a ház többsége el is fogadott: „Az államkormány felhivatik, hogy minél előbb egy keresztyén és hitvallásos alapra fektetett iskolatörvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé." A ház többségét a centrum és a prot. konzervativek szolgáltatták. IRODALOM. Sárospataki lapok, A második ezredév küszöbén a tanulságokat említi fel. „A protestáns iskolák megmérhetetlen kulturális hatása önkormányzati jogaikon és ebből eredő szabadságukon alapult; autonómiájuk ereje pedig a decentralisatióban rejlett. Nemcsak az államhatalommal, hanem egymással szemben is élvezték autonom jogaikat s amint a kormány nem avatkozhatott belső ügyeikbe, az egyetemes egyház sem parancsolhatott az iskolákat fertartó és kormányzó egyes egyházkerületekre semmit. A szabadság pezsgő életet idézett elő falaik közt. Egyik a másikkal versenyre kelt, a vitás paedagogiai kérdésekben egyik a másik ellen állást foglalt s ennélfogva az erős konzervatív áramlat daczára, mely mindig képviselve volt körükben, sőt gyakran fölül is kerekedett, lassú menetben ugyan, de mégis haladtak." Prot, egyh. éS isk, lap. A szászok igazságára nézve azt mondja dr. Szlávik M. „Tanulják meg a szászok s a többi vendégekként idejött nemzetiségek a magyar állam nyelvét, ismerjék el a magyar faj államalkotó erejét, melyet ezer év viharai próbáltak ki; ápolják Istenadta tehetségükkel a közös haza ügyét iskolában ós egyházban egyaránt s akkor béke lesz az egész vonalon. Mi magyar lutheránusok többnyelvűségünk mellett ezt tesszük, ép azért evangeliumi és hazafias úton vagyunk egyaránt. S ha a hazai evangélikusok memoranduma a nemzetiségek elleni sikeres küzdelemről szól, az nem a nemzetiségekre általában, hanem az izgató és hazafiatlan nemzetségekre s azok agitatoraira vonatkozik. Vagy talán nem volnánk ura saját házunknak ?" Magyar közmondások és közmondásszerü szólások. Szerkeszti dr. Margalits Ede egyetemi tanár. Budapest, kiadja Kókai Lajos. Megjelenik 40 kros havi füzetekben (64 lap) mintegy 10 füzetben. Sárospataki lapok, A gömöri egyházmegye közgyűléséről írván, kifakad : „A régóta húzódó és sok port felvert lekenyei két protestáns egyház vitás ügye végleg megoldatott A szétválás megtörtént. A vagyon felosztása az egyházmegyei ügyész közbejöttével, szerződésileg, közmegegyezéssel eszközöltetett. Az iratok a kerületre terjesztetnek fel. Más oldalról úgy látszik azonban, hogy a lutheránusok még most se nyughatnak. Kerülő utakon a kormánynál vetik latba a befolyásukat. Lekenyének állami iskolát kívánnak a lekenyei ref. iskolai épület és összes iskolai vagyon felhasználásával. A lekenyei iskola államosításába csak úgy megy bele az eg}diázmegye, ha a tanitó mindig református lesz. Itt különben egy titkos, nyugtalankodó lutheránus kéz működik, a mely pár év alatt kíméletlenül széttépte azokat a testvéri kötelékeket, a melyek a testvér egyházakat e vidéken századok óta összekapcsolták. Igy e nyugtalankodó, sőt gyűlölködő kéz mozdulásaira az elmúlt évben Tornallyán és Királyiban is fiókegyházat alapítottak a lutheránusok, a hol századok óta a két feleke-