Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Körlevelek, rendeletek - Iskolák államosítása

zet hivei közt békesség és a legjobb testvéri egyetértés uralkodott s az ág. ev. hivek mindig a ref. pap szolgálatát vették igénybe. A szomszédos sajó-gömöri ref. hivek pedig az ottani ág. ev. lelkész gondozása alá tartoztak. "Most ennek a viszonynak is vége szakadt. S a lutheránus esperesség értesítvén e szakításról a tornallyai ref. lelkészt, Sajó-Gömörön ő is felállította a ref. fiókegyházat. Ezt szintén most vette tudomásul az egyházmegye. Ezek szomorú adatok a protestáns unió történetéhez." Az iglÓi ág. hitv. ev. népiskola és polgári leányiskola története. Összeállította Dobó Adolf igazgató. Képekkel is diszitett, részletes történet. Emlékezés gyakorló lelkészi pályámra. Rendkívüli alkalmakra készült és elmondott dolgozatokból irta és elmondta Bart h a Mór. Bolti ára fűzve 2 frt, kötve, aranyvágással 2 frt 50 kr. Kapható szerzőnél, Debreczenben, kis-csapó u. 388. szám. ..Cirkevné Listy 3-ik számában a cura pastoralisról vezórczikkezik ; ezt az új egyházpolitikai törvények életbe lépése óta a világiak és egyháziak egyaránt azon egyetlen eszköznek ismerik el, a mely az egyházat a hanyatlástól megóvni van hivatva és arra képes is. — Elismeri, hogy a kisebb egyházakban, a hol a hivek úgyszólván egy családot képeznek, a lelki gondozás nagy eredményeket fog felmutathatni, a nagy egyházakban azonban, a hol annak gyakorlása eddig is leginkább a lelkészi irodára szorítkozott, most az még nehezebb lesz, mert a hivek nem lóvén a lelkészre utalva, a különféle áramlatok befolyása alatt még kevésbé fognak a lelkészszel érintkezni s igy a gondozás is szűkebb korlátok közt fog mozogni. — Ilyen körülmények között nem tartja feleslegesnek minden tényezőnek tanácsképpen ezt ajánfani, hogy salus ecclesiae suprema lex esto ! — H o 1 é c z y Miksa prandorfi volt lelkész nekrologja után a belmissió érdekében szükségesnek ismeri el a bibliai mondatok (diktumok) felelevenítését az iskolában, mert ez által a biblia mély valláserkölcsi hatása azon családoknál is bemenetelt talál, a melyek magát a szentírást nem olvassák. - Modern egyházi intézetek czim alatt egy tanitó tollából származó ezikkben kifogásolja a mai theologiai és tanítóképző intézetek szellemét, a melyek nem tudnak oly lelkes, hitbuzgó és odaadó papokat ós tanítókat nevelni, mint a régiek voltak, vagy a milyeneket például a németországi facultások nevelnek. — Dr. Masznyiknak a Budapesti Hírlapban közölt nyilatkozata kapcsán megjegyzéseket tesz a szerkesztő s irodalmi szemlével és hírekkel zárul a lap. Dunántúli prot. lap. Antal Gábor püspöki körlevelében olvashatjuk: „Sokan talán veszedelemnek tartják az ős evangeliomi vallásalaknak hazánkban való elterjedését, mert ez által a különben is részekre szakadt nemzet még jobban megosztatott, a vallási villongások által és növeltetett azon ellentétek száma, a mely a magyart a magyarral szembe állitá. És mégis azt mondhatjuk, hogy az isteni gondviselés nemzetünk javára bölcsen intézte igy a világtörténelem eseményeit. Lehetétlen be nem látnunk, hogy ezen éltető szellemi mozgalom megindulása nélkül hazánk mai nap nem is volna magyar. Mert ezen, a nemzeti szellem fejlődésére oly válságos korban, a reformaczio erősítette, sőt terjesztette a magyarságot élőszóval, iskoláival, irodalmával, jótékony visszahatást idézve elő e tekintetben nem protestáns testvéreinknél is. Ezen erősen lüktető szellemi mozgalom nélkül hazánk talán teljesen elveszítette volna alkotmányosságát, mert a semmi külső kényszert nem tűrő lelkiismereti szabadság ébren tartotta a politikai szabadság utáni vágyat és annak megvédésére való készséget is." Az iskolák államositása. Az iskolák államosítására vonatkozó tárgyalások vezetésére nézve Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 17,825. sz. alatt a következő rendeletet intézte valamennyi kir. tanfelügyelőhöz : Előfordult esetekből azon tapasztalatot merítettem, hogy oly községekben, melyeknek eddig a polgári, avagy a hitközségek kezében levő népoktatásügye akár az iskolák fentartására szolgáló helyi erőforrások elégtelensége, akár az oktatás egyéb érdekei miatt az államosítás útjára tereltetik, az eddigi helyi iskolai jövedelmek nem biztosittatnak s az érdekeltek áldozatképessége nem merittetik ki oly mértékben, amint azt már csak az oly sok oldalról igénybe vett népnevelési javadalom érdeke mulhatlanul megköveteli. Ennek okát abban találom, hogy az iskolafentartó polgári és hitközségek a törvényadta móclok alkalmazásával nem sarkaltatnak eléggé arra, hogy erejüket a jó ügy érdekében kellően megfeszítsék, másrészt pedig azon téves nézet kapott lábra, mintha a polgári községek csakis a minimumot megszabó 5%-os iskolai adó erejéig volnának kulturális kiadásokra kötelezhetők. Szükségesnek látom ez okból az államosítás iránti tárgyalások vezetésére nézve czimed figyelmét a következőkre felhívni: a) Akár a polgári, akár a hitközségek által fentartott iskolák államosítása alkalmával az iskola, illetőleg az oktatás szolgálatában álló összes ingatlanságnak, iskolai teleknek, iskolaháznak, tanitói lakásnak, iskolai földeknek stb. örök tulajdoni, vagy örök használati joggal való átengedése, valamint az iskolai épületeknek állandóan jó karban tartása múlhatatlanul kikötendő.