Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Theol. akad. bizottság

lyozta, — az új fakultás Pozsonyban való szervezését módjához képest a pozsonyi gyülekezet is áldozatkészséggel karolja fel s eziránt megnyugtató nyilatkozatot tegyen. 8. Az egyesitett theol. fakultáson a tanárok fizetésének, lakáspénzének, korpótlékának s nyugdijának ügye rendeztessék, — az akad. szervezete, ügyrendje pedig revisió alá vétessék. — Közelebbről a fakultás költségvetése az egyesítés esetén rendelkezésre állandó évi jövedelem alapján legalább is a következők szemmel tartásával állapittassék meg: A) Személyi kiadások: 1. 7 rendes tanár fizetésére, lakáspénzére s korpótlékára (per 2400, 400, 200) 21,000 frt 2. 1 rendkívüli, esetleg magántanár fizetése s lakpénze (1000, 300) 1300 „ 3. Igazgató tiszteletdija . . . 300 „ 4. Szolga fizetése ..... 450 „ 5. Könyvtáros tiszteletdija . . 100 „ 6. Jegyző „ „ . . . 50 „ 7. Éne'ktanitó „ „ . . . 200 „ B) Dologi kiadások: 8. Fűtés (300), könyvtár (500), vegyes (500) 1300 frt 9. Épület bére 400 „ Összesen: 25,100 frt . Erre a fedezet . . . . . . 24,442 „ Hiány: 658 frt E hiányt bőven pótolják a növekvő alapok jövedelmei s más források. — Ez alapon javasolja — szintén egyhangúlag — az albizottság: 1. Közölje eleve a theol. akad. nagybizottság az egyesítésre vonatkozó előadói javaslatot és saját véleményét a két theol. intézet fenntartó hatóságaival és szólitsa fel őket, hogy az egyesítés eszméjét magukévá téve s theologiai intézetük fokozatos megszüntetését előre kimondva, a pozsonyi gyülekezet eljárásának mintájára szerződésszerüleg adják át intézetüket az egyetemes egyháznak a szervezendő egyet, theol. fakultásba való beolvasztás ezéljából s hogy ez iránt való nyilatkozatukat már a legközelebbi, esetleg rendkivülileg összehívandó egyet, gyűlésen tegyék meg; — 2. szólitsa fel a theol. akad. nagy bizottság az egyetemes gyűlést, hogy a theol. akadémián az egyesítés és a theol. szakoktatás a lelkészképzés érdekében a társintézetek személyi s pénzereje felhasználásával minél előbb két új tanszéket szervezzen ; — 3. a theol. akad. nagybizottság pedig a jelenleg üresedésben levő vagy megüresedő theol. akad. tanszékeket már az 1896—7. tanévre töltse be s ugyanakkor nyissa meg a theologusok számára tervezett otthont is. A szentesi evang. egyház értesítője szerint az egyházi nőegylet vagyona 730 frtra emelkedett. A templom-alap pénztárába néhai Kuk el Mihály végrend ele tileg 100 frtot hagyományozott: ,.Az egyszerű napszámos példája, a ki halála órájában igy pecsételi meg hithűségét, ragaszkodását egyházához, megörökítésre méltó." A templom-alap összege 22,377 frt. Szegény gyermekek könyvalapja 101 frt, az iskolai könyvtár alapja 62 frt 97 kr. Bevétel 3366 frt 46 kr. Kiadás 3280 frt 78 kr. Vagyoni állapot 2788 frt 62 kr. Az értesitőt e szavakkal végzi Petrovics S. lelkész, az új törvényekre gondolva: „akkor, ha a vallásos érzet a szivben gyökerezik, az új korszaktól nincs mit tartanunk, maguk az életbeléptetett egyházi törvények is javunkra lehetnek, hitéletünk fellendülésére vezethetnek s evang. egyházunk az lesz a jövőben is, a mi volt a múltban: fáklyavivője a jótékony felvilágosodásnak, termékeny talaja a nemzeteket bolclogitó valláserkölcsi élet tisztaságának, összefűző kapcsa az együtt munkáló felebaráti szeretetnek. " KÜLFÖLD. Egy miniszter a vallásoktatásról. Dr. Boste német vallás- és közoktatásügyi miniszter a dissidensek gyermekeinek vallásoktatásáról oly értelemben nyilatkozott, hogy miután a vallásoktatás az össztanitásnak egy oly részét képezi, a mely az egészre épitőleg hat, azért annak olyannak is kell lennie, hogy ezen feladatának megfeleljen s nem olyannak, a mely az Isten lételét tagadja. — Lám ! Lám ! A mi tanárjaink között, a kik pedig Németországba járnak tanulmányozni, mégis akad nem egy, a ki a vallás tanitását feleslegesnek tartja, — váljon nem lenne-e hajlandó a miniszter szavaiból is tanulni valamit? Temetés akadályokkal. A párbajban elesett br. Schräder temetése sok akadályba ütközött. — A halott rokonai azt akarták, hogy a ravatal az u. n. béketemplomban állittassék fel, azonban a templom két lelkésze és az egyház elöljárósága ezt a kivánságot egyhangúlag megtagadta. Ezután a rokonok ugyanezen óhajtással fordultak a helyőrségi templom elöljáróságához s ezt oly biztosra vették, hogy a halotti jelentésben ezt jelölték meg a temetési szertartás helyéül ! De, a mint mondják, a császár parancsára, a család itt is elutasittatott, úgy, hogy az elhunytat a temető kápolnájából kellett eltemetni. — Rutzeburgban, a hol a holttest a családi sirboltban örök nyugalomra tétetett, a lelkész a temetésen való részvételt megtagadta. Nagy feltűnést keltett, hogy a császár tartózkodott a részvétnyilvánitástól s hogy Frigyes császár özvegye részvétiratában, melyet az elhunyt özvegyéhez intézett, a párbaj felett elitélőleg nyi_