Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Theol. akad. bizottság

is, körében láthatja. A püspök meghatva köszönte meg a jó kívánságokat s örül - úgymond, hogy a rohonezi gyülekezet az apáktól átvett örökséget, a hitbeli buzgóságot, híven megőrizte ; egyúttal megígérte, hogy a mint ideje engedi, püspöki lá­togatást tesz a felső-vasi esperességben s akkor a rohonezi gyülekezettel is közelebbről fog meg­ismerkedni. Lelkes éljenzéssel fogadták a főpásztor szavait, ki még egy ideig a legnyájasabban beszél­getett, azután tovább utazott. —- M.-Sz.-Mihályon szintén óriási közönség várta a püspök megérke­zését. Ulreich Pál ev. lelkész rövid, szép szó­noklattal üdvözölte a püspököt. G-yurátz válasza után a legbarátságosabban búcsúzott el híveitől. — A vörösvári állomáson Király Mátyás ev. lelkész üdvözölte G-yurátzot, ki viszont örömét fejezte ki a felett, hogy a számra nézve kicsiny gyülekezet a vallásos buzgóság tekintetében számot tevő tagja a kerületnek. — Midőn Felső-Eőrre érkezett a vonat, az eőri tűzoltói zenekar a Rá­kóczy-induló lelkes hangjaival és a zsúfolásig megtelt pályaudvaron levő nép, szűnni nem akaró éljennel fogadták G-yurátzot. Rabowsky a felső-vasi esperesség felügyelője igen szép beszé­det intézett a főpásztorhoz. Üdvözölték még a következők : a felső-eőri ev. gyülekezet nevében Mérnyi Ádám lelkész, a felső-lövői intézet nevé­ben Ebenspang er János másod igazgató, a felső-eőri ref. gyülekezet nevében Guoth ref. lelkész mondott egyszerű, de megható üdvözletet. Gyurátz szivélyesen felelt az üdvözletekre, kie­melve különösen, hogy oltár és iskola van hivatva az egyháznak s hazának derék, munkás polgárokat nevelni; örül, hogy a testvér egyház lelkészét is itt látja, — azon egyházét, mely a múltban a mienkkel karöltve állt vész s vihar elé, reméli, hogy a testvéri kapocs szilárdulni fog. A törvény­hatóság is üdvözölte. Ott láttuk a római kath. plébánost, ki szinte tisztelete jeléül eljött a püs­pök fogadtatására. Gyurácz megköszönte a tisz­telet e jelét s szavait, — melyekben kifejtette, hogy igaz ugyan, hogy a dogma válaszfalat emel a két egyház közt, de ez a válaszfal a közeledést nem akadályozza, mert hiszen egy a mi megvál­tónk s egy a mi közös écles anyánk, szeretett hazánk — lelkes éljenzés követte. Ezután harang­zúgás közt megindult a menet a szépen fellobo­gózott városon át Felső-Lövőnek. Lemondott esperességi felügyelő, Országh Jó­zsef árvái egyházmegyei másod felügyelő lemon­dott állásáról, mert meggyőződésével ellenkezett rábirni az egyházakat arra, hogy a tiszai kerület szükségeire adózzanak, valamint a közalapra való összeirás is, melyekre hivatalból felszóllittatott. Az eperjesi ev. magyar-német egyház Csiskó János kassai lelkész és Bánó József, egyházme­gyei felügyelő ikerelnöksége alatt megtartott vá­lasztó közgyűlésén csaknem egyhangúlag, 107 szavazattal 8 ellenépen Draskóczy Lajos kassai s. lelkészt választotta meg lelkészének. A B i n­der-pártiak a szavazástól tartózkodtak. Bánó F. lelkes indítványára a közgyűlés a július elsejével távozó lelkésznek, S z t e h 1 o János kiérdemült főesperesnek meleg köszönetet szavazott. Fegyelmi vizsgálat. Húsvét utáni kedden tar­tották meg Strauch szepes-felkai lelkész és Bobrovniczky liptó-szt.-miklósi főszolgabíró, mint tiszakerületi megbízottak a fegyelmi vizsgá­latot Skripeny árvái esperes ellen azon ellen­kezés miatt, a melyben az árvái esperesség a tiszai egyházkerülettel szemben áll. Az esperest 7 pontra nézve hallgatták ki s az eredményt jegyzőkönyvbe iktatták. Budapesten a most lefolyt tanévben 2091 evang. tanuló járt nem evang. tanintézetekben; elemi iskolás fiú 854, leány 725 ; közép és polgári iskolai fiú 296, leány 108, más intézetekben 108. Az egyetemes theol. akadémia és a soproni s eperjesi tneol. intézetek egyesítése ügyében kikül­dött theol. akadémai albizottság 1896. apr. 29-én Pozsonyban gyűlést tartott, s egyhangúlag a kö­vetkező megállapodásra jutott: Tekintettel a zsinati alkotmánynak a theol. főiskolákra vonatkozó s vég­rehajtásra váró rendelkezéseire s különösen is a lelkészképzés egyetemes jellegére s érdekeire, a theologusok csekély számára, a közegyház a egyes kerületek pénzügyi viszonyaira és az adott hely­zetre s viszonyokra : 1. Az egyet, theol. akadémia és a két testvér theol. intézet egyesítését szük­ségesnek és megvalósitandónak tartja. 2. Az egye­sítés a soproni és eperjesi theol. intézetnek az egyet, theol. akadémiába Pozsonyban való beol­vasztásával történjék s az ekként létesítendő intézet e nevet viselje: ,.Az ág. hitv. ev. keresztyén egy­ház egyesitett (Pozsony-Sopron-Eperjesi) theol. fakultása Pozsonyban." 3. Áz egyesítés kezdőd­jék meg már az 1896—7-iki tanévvel olyanformán, hogy az egyet, theol. akadémián üresedésben levő s újonnan szervezendő tanszékek a más két inté­zeten működő erők felhasználásával töltessenek be ; az ezen intézeteken ekként megüresedő helyek pedig többé rendes tanerővel be ne töltessenek, esetleg a tanfolyamok redukáltassanak, legkésőbb 6 év múlva pedig úgy a soproni, mint az eper­jesi theologiák szüntettessenek meg. 4. Az egye­sítésből újabb teher a jelenlegi két theol. intéze­tet fenntartó hatóságokra ne háramoljék. 5. Az egyesitett theol. fakultás kormányzatába való meg­felelő befolyás a jelenlegi két theol. intézetet fenntartó hatóságoknak is biztosittassék. 6. Az egyesitett theol. fakultással kapcsolatban semina­rium és internátus szerveztessék. 7. Tekintettel arra, hogy a két theol. intézet alapjainak jövedelme évről-évre növekedni fog, holott a pozsonyi gyü­lekezet, a maga járulékát az egyet, theol. akadé­mia fenntartását illetőleg már szerződésileg szabá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom