Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Weber Samu. Prot. történetírásunk bajai
Ki történettel foglalkozik, könnyen fogja észrevenni, hogy többnyire kathoziáló irány kezd lábra kapni. Ez áll nem csak a Luther-irodalomra nézve, melynek czélja a nagy hithős képe eltorzitása, hanem az iskolai kézikönyvekre is, melyekben a reformátió jelentősége igen gyakran háttérbe szorittatik. Az ujabb időben különösen a millennium alkalmából a történelmi társulatok is mozognak és becses monographiák szerkesztésével foglalkoznak. A szepesi történelmi társulat is ily feladattal szemben áll. De már a tagok aránya reánk nézve igen kedvezőtlen; 355 tag között, a prot. papság 5 tagot számlál, holott a kath. papok és főpapok tömegesen vannak képviselve, kivált a döntő gyűléseken. Történetirással az egyesületben csekélységemen kivül részünkről még M ű n n i c h Sándor foglalkozik. A megyei történet megirandó tárgyai kiválasztásával én bizattam meg a bibliographia, M ü nn i c h az őskor szerkesztésével, hol sem az egyik, sem a másik a protestantismus méltatásával nem léphetett elő. A többi tárgyak katholikus kézben vannak. Sváb y Frigyes, a megye levéltárosa minden alapossága mellett a XUI városról irt történetében nem fejti ki egyházunk jelentőségét, melynek kezdetét „forradalomszerü változásnak" nevezi. A tudós Hradszky József kanonok, a kis vármegye, vagyis a lándzsások történetét irta meg, a protestántismusról egy pár sorban emlékezvén vissza, ámbár e téren is lényegesen szerepelt, Dr. D e m k o Kálmán a lőcsei főreáltanoda igazgatója Lőcsének a történetét irja, lesz-e egyházunk ezen hajdani ősbástyája eléggé méltatva? Dr. Kajnóczi József a szepesi bányavárosok története megirásával bizatott meg, melyek protestáns szereplésökkel is kiváltak, fog-e ez meglátszani a művön? A többi kiadandó kötetekre katholikus forrásokból folyván a segélypénzek, csak kath. tárgyakat fognak felölelni, mint a szepesi prépostságot, a sigrai kath. templomot, a daróczi klastromot és a savniki várkastélyt, a szepesi püspök székhelyét nyáron át. A történelmi társulat keretén kivül is megjelent még Hradszky kanonoktól egy terjedelmes mű, a 24 királyi plébános testvérülete és a reformátio a Szepességen, mely minden tárgyilagossága mellett mégis csak kath. papi szerzőre vall . . Ily tényekkel szemben nekünk is kellene kifejtenünk multunk fényes lapjait. Városi monographiáimban*) a tárgyilagoság és a művek aránya megsértése nélkül igyekeztem egyházunk múltját is napfényre hozni. Külön kiadványokban is iparkodtam a Szepességet, a protestantismus e klassikus földét méltatni és kellő világosságba helyezni. De a közöny, mellyel mindannyiszor találkoztam oly feltűnő, hogy önként támad bennem a kérdés, kinek, minek irjak?Mig a kath. irányú kiadványok elég pártolóra találnak, addig az ellensúlyozást czélzó könyveink, gyertyaként a véka alatt szerepelnek. Igy történt az ev. községem monographiájával 1886-ban. Mig Németországban annyira méltatták, hogy ismertetésül külön terjedelmes röpiratot „Ein protestantisches Märtyrervolk am Fusse der Hohen-Tátra" czimmel megjelent, addig a mű itthon még a szomszéd községeknek sem kellett, ámbár ugyanazon vallásos viszonyok között élvén, kivált a lengyel elzálogosítás alatt, saját történetüket is feltalálhatták benne, róla is állván a szó : mutató nomine de te fabula narratur. Nem kedvezőbb helyzetben voltam én Horváthommal. Kiváló személyiségnek, prot. egyházunk fénylő csillagának emlékezetét akartam feleleveníteni. Mint gazdag földes úr, saját költségén Nagy-Eőrött — Késmárk mellett — prot. gymnásiumot alapított és családja tartotta fel 130 évig, tudós, buzgó tanár volt maga, ki Wittenbergának is díszére vált és róla szóló könyvem megint senkinek sem kellett. Egy pár kivétellel tüntetőleg, mint egy magas lóról lenéztek ily törpe törekvésre, mely zászlójára irta : „emlékezzünk a régiekről." Ha a katholikus jellegű szepesmegyei tört. társulat, ha csak a számarány szerint is ilyennek nevezhető, nem segélyezi a prot. Horváth monographiájának kiadását, akkor még most is asztalfiókomban hever kéziratom és vár kiadásra az Ítélet utolsó napjáig. A Szepesség 24 város protestáns frigye, szellemi ós anyagi tekintetben oly hatalmat képezett, mely párját ritkítja egész Magyarországban. Köszönet a lengyel elzálogosításnak, 13 város ámbár már most hervadozó virágként, még él a prot. Zionban, 11 város 1638-ban a szepesi várhoz csatoltatván gróf Csáky István főispán alatt elveszítették hitöket, ha csak a kinpad alkalmazása folytán is. Ezen 11 város és ev. egyház dicső emlékét feleleveníteni, emlékezetbe vissza*) Béla 1892., Leibi tz a milleaiura alkalmából 1896.