Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Magyari Miklós. Ezredéves ünnepi beszéd

Tizennegyedik év 22. szám. Orosháza, 1896. május 28. Előfizetés dija : Egész évre . . €5 frt. Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt EJO kr. Egy szám ára kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : ' VERES JÓZSEF. Hirdetés díja : Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön . « frt • 4 „ • 2 , 30 kr. Ezredéves ünnepi ének. Dallam: Jehova ! csak neked éneklek. Uj hont kereső őseinket Egy ezer éve hogy ide hozád, S melyet a hősök vére hintett, Kies e földön nyertenek hazát. Azért dicsérünk, óh egek Ura, Neked, neked zeng az Alleluja ! "Népünkön ama hős kor óta Nem szűnt meg itten bölcs kormányzatod. E mai napig j.obb

od ó v.ta Édes hazánkat s szentegyházadat. Azért dicsérünk, óh egek Ura, Neked, neked zeng az Alleluja! Hajdan dicsőség fénye, napja Ragyogta be a magyar koronát. Pogány sötétség bősz haragja Nem olthatá ki századokon át. Azért dicsérünk, óh egek Ura, Neked, neked zeng az Alleluja ! S midőn e nemzet szép egére Vészterhes felhő árnyékot vetett, Mindig te voltál a reménye, És el is űzted a vészfelleget. Azért dicsérünk, óh egek Ura, Neked, neked zeng az Alleluja ! Hogy áll honunk, és él a nemzet, S fölvirradott ez emlék-ünnepünk, Melyen a szivünk örvendezhet: Mind-mind kegyelmed adta azt nekünk. Azért dicsérünk, óh egek Ura, Neked, neked zeng az Alleluja ! CSEPBEGI GYÖRGY. Ezredéves hálaadó ünnepi beszéd. Az „Evang. Egyház és Iskola" pályázatán dicsérettel harmadik helyen kitüntetve. Irta : Magy ari Miklós kapolcsi ev. lelkész. Jelige: „Áldott legyen az Ur, az én kősziklám " 141. Zsolt. 1. v Ünneplő keresztyén gyülekezet ! Ezer évnek véghatáránál, ezer évnek kezdeténél állunk. A letűnt határánál az emlékezet szárnyain visszaszállunk a régmúltba ; az új kapujánál megállva, gondolatokba mélyedünk, szivünk elszorul s ajkunkról egy kérdés lebben el : lesz-e még ezer évünk s lia igen, milyenné teszi azt az Örökkévaló, ki népek, nemzetek sorsának Ura? Ezer évnek véghatáránál ünnepet ülünk, emlékünnepét annak, hogy őseink a hármas folyó, hármas bérez között maguknak ós nekünk hazát alkottak. Hol vannak ők a dicső hősök? Poraik elvegyültek a haza földjébe s szentté tőnek minden porszemet ; a porszemek most megszóllalnak hazánk minden egyes pontján, melyhez a történet nagy tetteknek dicső eseményeit fűzte s tanitanak, egy igét hangoztatnak : A haza minden előtt ! Ezer évnek véghatáránál állunk s örömünnepet ülünk. Ruhánk ünnepi, de ünnepi-e vele együtt szivünk is? Ünnepi ruhánkat majd levetjük, de szivünknek ünnepelni, ez ünnep emlékének maradni kell majd akkor is ! Ha elhagyjuk vonulni ünnepünk a nélkül, hogy emléket állitunk, az idő hamar kimossa szivünkből ez ünnep tudatát. Hazánk vezérférfiai, hazánknak honfivérrel áztatott s dicső elődök porával megszentelt földjén, ennek minden egyes nevezetesebb helyén emlékoszlopot