Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - Történeti adatok a dunántúli ev. püspökök és ker. felügyelők sorrendjéhez (Payr S.)

168 annak, hogy közöttünk az egyházias vallásos hitélet nevének dicsőségére bensőbbé legyen. — —. f iltli. Történeti adatok a dunántuli ev. püspökök és kerületi felügyelők sorrendjéhez. Egyházi névtáraink Szé kács, Pálfy és Haan Lajos ideje óta történeti bevezetéseket is szoktak közölni. Ezen jeles szerkesztőknek, midőn főként a jelennek statisztikáját akarták megirni, alig volt idejök lioszszabb és önálló történeti búvárkodásra; hanem vették az adatokat úgy, a mint az épen elöttök fekvő forrásmunka azokat kezökbe adta, vagy a mint egyes felkért egyházi tisztviselők azokat épen beszolgáltatták. Igy ezen történeti bevezetésekbe erősebb hibák is csúszhattak be, melyeket a névtár későbbi kiadásai is megtartottak. És ujabb történetírásunk sok olyan adatnak is jutott nyomára, a melyről régebbi iróink még nem tudtak. Dole sc ha 11 példájára, ki már 1891-ben közölt pótló adatokat e lapok hasábjain, megpróbálom én is egy kis revisio alá venni névtárunknak a dunántuli rész egyházi vezéreire vonatkozó adatait s a becsúszott tévedéseket, a mennyire tudom, helyre igazítom. * A mai dunántuli egyházkerületnek gyökerét a Nádas dy grófok vas- és sopronmegyei birtokain létezett nagyszámú egyházakban kell keresnünk, melyeknek Sárvár és Csepreg voltak virágzó központjai. Ezekből tágul azután kifele a kerület Zala, Veszprém, Gry őr, Mosony, Fehér, Komárom, Somogy s utóbb Tolna és Baranya megyékre is. 1. A még csak szűkebb körű dunántuli kerületnek első ág. h. ev. szuperintendense Szegedi Máté volt. Névtárunk tévesen ir Szigethy Mátyást. Ezen első szuperintendensünkről aránylag keveset tudunk. Még oly tekintélyes történetírók is, mint Haynóczy és Schmal, nem vesznek róla tudomást ide vágó munkáikban. Ma már tudjuk róla, hogy 1545-ben Wittenbergben tanult. ( >t sejtem én az első ismeretes, Máté nevű csepregi prédikátorban is, ki 1570. április 23 án adja el ottani szőlejét. Máimin t sárvári pap lett 1576. körül szuperintendens és e hivatalát 1585 ben (jul. 5. v. 12.) történt haláláig viselte. Az Egyesség Könyve (Form. Conc.) 1596 ban készültés 1598-ban Kereszturon kiadott előszavában azt mondja Szegediről, hogy „semmit az Isten igéjéből vétetett Aug. Conf. szerint való isteni tiszteletben meg nem változtatott, hanem maga is a szerint tanított s egyebeket is arra igazgatott." S e forrás általában mint igaz hitű, szigorú erkölcsű, béke- és rendszerető, munkás és tiszteletre méltó öregről emlékezik róla. Zvonarits Mihály sárvári fősenior is Klaszekovits István püspöknek ezt irja róla: „Adta volna bár az Ur Isten, hogy Szegedi Máthé uram idejében való egyenesség maradhatott volna meg a tudományban mind eddig. Mert annak idejében az Aug. Confessiótúl idegen atyafiak, ha voltak is valakik, meg sem mertek motszanni. De hogy annak halála után más biró járása lőn, nagyobb szabadsággal kezdék az emberek egynehányan az Aug. Confessiotúl különöző tudományt behozni. Csak a megférhetetlen Réczés János csepregi papról tudjuk, hogy már Szegedivel is „baknyakat vont." Nagynevű patronusain, Nádasdy Tamáson és Ferenczen kivül egyebeknek bizalmát is birta. Akosházi Sárkány Antal, a nádor Nádasdy udvari embere, ki 1544—1562. Sopronban lakott, végrendeletének egyik végrehajtójául Szegedit rendelte s 50 fr tot hagyott neki. A Szegedivel való barátságnak is része lehetett abban, hogy ezen egyik ősi patrónusa egyházunknak, 2500 frtot, azon időben nagy summát, hagyott a czélból, hogy Sárkány- Szigethen (Zala m ) a katechismust prédikálják.*) 2. Szegedi közvetlen utóda és igy a dunántuli evang. egyház második püspöke Beythe István. Névtárunk megemliti, de nem veszi fel a sorrendbe. Született 1532 ben. A hazai iskolákon kivül külföldit is látogatott. Tanítói hivatalt viselt Szakolczán, Alsó-Lindván (1559.) Sárvárott (1564.), Papi hivatalt pedig: Alsó-Lindván 1574-ig, Sopronban 1574 — 1576. és azután 1612. máj. 3. bekövetkezet haláláig Német-ujvárott. Szuperintendensnek a vasmegyei Hegyfaluban választatott meg 1585. évi Jakab napján (jul. 25.) 0 még ekkor a ketté nem vált dunántuli evang. egyháznak lett püspöke és a Form. Conc. mellett kardoskodó Réczés-párt a csepregi colloquium (1591.) után sem vihette ki, hogy Beythe életében új püspököt válaszszanak, nem engedvén ezt a törvény és Beythe személye iránt való tisztelet. De 1598 ban megirt törvénykönyvükkel s nyomtatásban is megjelent hittanukkal és agendájukkal külön szervezkedett e párt, amikor azután Beythe is bucsut mondott nekik, mert ilyen viszálykodó elemet nem kivánt tovább kormányozni s nem fogadta el a gr. Nádasdy Ferencz által neki még 1598 ban is megadott szuperintendensi czimet. A szakadás alatt Beythe haláláig Réczés János, Tokoits György, Magyari István és Klaszekovits István esperesek végezték az egyházlátogatásokat és egyéb egyházkormányzati ügyeket.**) Schmal után több történetíró, úgy szintén névtárunk is tévesen nevezi Muraközi Györgyöt Beythe utódjának, mert ez soha sem viselt püspöki hivatalt, hanem csak mint magyar tanitó szerepel Sopronban *) Lásd ezen adatukat; Franki, Haz. és külföldi iskolázás a XVI. sz. 298. 1. Parkas S. Csepreg története 408, 1. R-ibini M-morabilia I. 282. Wilfinger E. J. A dunántúli főigazgatók rendje 11. 1. Müllner M. A soproni főisk. tört. 15 1. Szalay A. Négyszáz magyar levél a XVI. századból 24. és 70. 1. **) Lásd Eabó A. Beythe István élete. Pest 1866. és Mokos Gyula. A dunántuli evang. egyházkerület megalakulása, Prot. Szemle 1881. —