Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
Tematikus tartalom - Tárcza - Történeti adatok a dunántúli ev. püspökök és ker. felügyelők sorrendjéhez (Payr S.)
169 1579 — 1584. és mint Dersfy Ferencz udvari papja Közép-Pulyán a colloquium idején és az Egyesség Könyve aláírásakor. Fentebbi első két püspökünk hivataloskodása betöltvén az 1612 ig terjedő időszakot, arról sem lehet szó, hogy Huszár Gál, Bornemisza Péter, Sybolti Demeter, Pálházi Göncz Miklós, Brunsvik Tóbiás dunántuli püspökök lehettek voina. tluszár Gál egyáltálán nem mondható még püspöknek, a többiek pedig a csallóközi-mát) usföldi superintendentiának voltak püspökei, mely egyházkerület később annyira kiszélesült, hogy az 1622. évi semptei zsinaton öszszegyült lelkészek már „fratres a lacu Fertő in comitatibus Nitriensi, Posoniensi, Mosoniensi, Jauriensi, Comaromiensi, Barsiensi, Neogradensi, Strigoniensi, utroque Honthensi, Gömöriensi" nevezték magokat. A mai dunántuli kerület területéről ezen szuperintendencziához tartoztak : Győr-Pataháza, Ottevény, Lébeny-Szent-Miklós anyaegyházak stb. 3. Sorrend szerint harmadik szuperintendense volt Dunántúlnak Klaszekovits István, ki ezen hivatalát 1612—1620. viselte. 1605-ben endrédi, később szentmiklósi lelkész s már Beythe idejében esperes. Sok bajt okozott neki Zvonarits Mihály sárvári főseniornak Pathai István ref. szuperintendenssel folytatott hitvitája, melynek békés elintézését tőle várták. Tisztes aggkort ért meg. Zvonarits őt már 1616-ban „summa virtute senex, atyám helyett tisztelendő"stb. czimekkel tiszteli. *) 4. Utóda is ezen Zvonarits Mihály lőn, ki 1620 —1625. állott az egyházkerület élén, Sárvárott született, Csepregen, Komáromban, Sztráskán tanult. 1590-ben németkereszturi rektor, 1599. szakonyi lelkész, 1601. Czenken és 1610-től Sárvárott szolgálja az egyházat. Már mint főesperes és gr. Nádasdi Pál udvari papja nagy tekintélyt szerzett paptársai előtt Heves hitvitázó és az Aug. Confessiónak rendithetlen hive. Nyomtatott müvei is maradtak. Meghalt 1625. február 27. Magyar postilláját fiai: István, czenki pap és György, gr. Batthyány Adám udvarmestere adták ki két kötetben 1627. és 1628. Csepregen.**) 5. Ötödik püspökünk Kis Bertalan szintén Szakonyban volt lelkész 1614. majd Czenken s utóbb Sárvárott mint Zvonarits utóda. Püspökké választatatott a csepregi zsinaton, 1631-ben papjainak engedetlensége miatt lemondott, de a marasztalásnak engedve tovább viselte hivatalát. Neki kellett megérnie a később vérpadra jutott Nádasdy Ferencznek hitehagyását 1643-ban amikor maga is elűzetett Sárvárról és száműzetésben halt meg Szent-Györgyön 1646. Neje Klaszekovits Jusztina volt s két fia: Adám (kassai pap) és Pál Königsbergben tanult. Fenmaradt visitationalis jegyzőkönyve az Egyesség Könyvének aláirt papok névjegyzéke után (1672-ig 662 pap neve) egyike legfontosabb forrásainknak a dunántuli egyház régebbi viszonyainak ismeretéhez. Ezen források sze*) Schmal, Brevis, de vita superint. comment. 85. 1. és Wilfinger i. m. 19. 1. **) Klein S. Nachrichten II. 526. Schmal i. m. 90. 1. rint a 17. század elején már a veszprémi, zalai, győri, fehér, és komárommegyei egyházak is ezen kerülethez tartoztak. (A jegyzőkönyv másolata a kerületi levéltárban, a papok jegyzéke a Nemzeti Múzeumban és Hrabovszky gyűjteményében.) 6. Musay Gergely 1646. augusz fus 13. a büki zsinaton választatott püspökké. 1631 óta lövői lelkész és 1638. óta a felső egyházmegye esperese. 1650 ben kiadta espereseivel (legjelesebb köztök Lethenyey István, Zvonarits életirója és veje) a már 1598. és 1612. is megjelent agendát. Ugyanezen évi május 11. kelt levelében a szomszédos kerületből kér Kürthi Istvántól papsegédet Kőszegre s panaszkodik, hogy kerületében nagy szűke van a tudós férfiaknak. Neki is maradt irodalmi hagyatéka. Nemeskéri exiliumában összeállitotta ezen gyülekezeteink névjegyzékét (Syllabus vei Regestum), a melyek 1661 ben még megvoltak s azokét is, a melyek akkor már elvétettek. Még ekkor is volt a több mint 300-ból 220, a szuperintendens, hét esp res és egy alesperes megyéjébe beosztva. 1664. évi február hóban halt meg. Névtárunk tehát tévesen teszi hivataloskodását 1651 —1665-re, 1646 — 1664. lesz helyesen.*) (Musay jegyzékének másolata megvan a Nemzeti Múzeum kézirattárában és Hrubovszky Scrinium Antiquariumában.) 7. Hetedik püspökünk, F is z tr o v i t s György, csak nagy erőltetésre fogadta el hivatalát betegeskedése s főként gyenge szemei miatt. 1650 ben Német Genesen, 1654-ben Egyházasfaluti a Rábaközben volt lelkész s ezután hivatott Kőszegre. Már 1662. a nagygeresdi gyűlésen esperessé tétetett, hogy Musayt támogassa. Hivatalában hű és tevékeny. Világi uraink, Ostffy László és id. Teleke-i Török István előtt nagy tiszteletben áll. Nagy érdeméül tekintették, hogy a soproni lelkészek és a tanács között dúlt viszályt megszűntette. Az 1669. maj. 21. Bükön tartott zsinatra levélben küldte be lemondását régi bajaira hivatkozva. Szigeth nevű faluba akart visszavonulni, hol a savanyúvíz (fürdő) használatától várt üdülést. Lemondását kénytelen volt elfogadni a kerület. Az ő hivataloskodása is tehát nem 1667., hanem már 1664-ben kezdődik s tart 1669 ig. 8. Utódja, a szerencsétlen „atro carbone notatus" Szenczi Fekete István, már Fisztrovits idejében tanár s utóbb másodpap Kőszegen. Az 1669. évi jun. 25—29. tartott büki zsinaton választatott meg és szenteltetett fel Tarnóczy Márton püspök által. E zsinat felettébb látogatott volt, Pozsonyból, Szt. Györgyről és Bazinból is voltak vendégek. 89 szavazat esett Feketére „praeter communem nobilitatis et populi consensum." Ellenjelöltjei közül Bognár György, győri pap egy szavazatot sem kap, a jeles Lang Mátyás soproni pap pedig „ mortis candidatus esse dicebatur." Fekete OstfFy Miklósnak, Vitnyédy Istvánnak s az egész nemességnek kedvencze, kiváló szellemi tulajdonokkal és megnyerő külsővel. De sok benne a gőg és e világ szerelme. 1673. jun. 6-án *) Haynóczy, Epistola gratulatoria és Wilfinger i. m.
