Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A rozsnyói felső leányiskola

'238 datott, hogy azt felbontottnak mindaddig nem tekintheti, mig az anyagi ügyek nem tisztáztatnak. Ugyan is az esperesség bele nem nyugodhat ez ügyek olyatén meg­oldásába, hogy a most élő lelkészek halálukig tagjai lehet­nek volt kerületük segélyintézeteinek ; és pedig azért nem, mivel az özvegy-árva segélyző gyámolda az egyes lelkészek hozzájárulásával alapíttatott ez tehát magán természetű intézet levén, ennek vagyonához az aránylagos jog a tagok­befolyása nélkül csak úgy röviden meg nem semmisíthető. De az alapítványok is megvizsgálandók, ha azok a kerü­lethez vannak-e kötve ? Igy pl. a Pohl, Székács-féle ala­pok köztudomás szerint a kiközösített lelkészeket ezentúl is megilletik. Nem csekély mozgalmat idézett elő az egyházak osztályozása, mely a lelkész bevallott jövedelme alapján történt. E szerint öt osztály állapíttatott meg. Az első­höz tartoznak azok, a melyeknek lelkészi jövedelme az 1600 frtot meghaladja. Ezek : Abelova, Dobrocs, Eszter­gály, Kálnó, Tamasi, Felső-Tiszovnyik, Uhorszka. A másod­osztályú egyházak sorába azok vétettek fel, melyeknek lelkészi jövedelme 1600—1200. A harmadik osztályt képe­zik a 1200—1000 frtos papi jövedelemmel rendelkezők. A negyedik osztályba azok soroztattak, melyekben a lel­készek jövedelme 1000—800. A ötödik osztályba tartoznak a 800 frton aluli papi jövedelemmel biró egyházak. Ezen arányban mondatott ki, hogy a lelkészek az özvegy-árva intézethez 1, 2, 3, stb. írttal fognak évenként hozzájárulni az alap növeléséhez. Egy életkérdést is tárgyalt a gyűlés, mely abból állott, hogy a kerület közigazgatási költségeihez az egy­házak elfogadják-e a kerület által megszavazni kért P/2 krajczár hozzájárulást minden lélek után. Mivel a kerület jegyzőkönyvének erre vonatkozó pontját sokan akként értelmezték, hogy ezen V/ 2 krajczár az eddig űzetett 2 krajczáron felül kívántatik, ezért a kerület ezen igénye nem szavaztatott meg, Igy aztán azok, a kik a nógrádi esperességre azt akarták fogni, hogy szerepvivő kiván lenni az új kerületben gúnymosolylyal nézhetnek; azonban nem a szerepvitel védelmére, hanem a dolog lényegére annyit mondhatok, hogy ha a kerület ezen pontja felől felvilágo­sítást nyernek az egyházak, az V/ 2 krajczár sem lesz meg­tagadva. A zalai ev. egyházmegye 1895. jul. 5-én tartotta évi rendes gyűlését Nagy-Vázsonyban. Nagy tiszt. Tóth Gyula esperes és Nagyságos Ihász Lajos egyházmegyei felü­gyelő urak elnöklete alatt. Esperes majd világi elnök a gyűlés tagjait melegen üdvözölvén, a terjedelmes s nagy gonddal szerkesztett esperesi jelentés olvastatott fel. — Táigyaltattak a felsőbb helyről érkezett egyes leira­tok, melyeknek úgy az egyházmegye, mint az egyes érde­keltek eleget tettek. — A missiói ügy tárgyalásánál, missíói központot az egyházmegye nem ajánlott, miután az egyes szórványok legkönnyebben hozzáférhetők, a kővágó őrsi és kapolcsi lelkészek által, kikhez azok czélszerűen beosztva vannak. Az évről évre előforduló szt. antalfai lelkészi állás­ligyre vonatkozólag, több fontos ok tekintetbe vételével az egyházmegye pártolólag terjeszti a kerülethez a gyüleke­zet kérvényét segédlelkész rendelése tárgyában. A lelkészi javadalom az összeírás szerint; A. Dörgicsén, Nagy­Vázsonyban, Szent-Antalfán nem éri fel a 800 frtos minimumot. Indítványozás folytán az elnökség megbízatott Lasz­kári Gyula d. i. ker. felügyelő üdvözlésével. A szabályrendelet javaslatok tárgy altattak s némi módosítással elfogadtattak. Megalakittatott az egyházmegyei számvevőszék is. Egyházi elnöke: Magyary Miklós kapolcsi lelkész, világi elnöke: Kelemen Gyula földbirtokos lett. — Tagjai: Feuchtenberg er Ede mencshelyi lelkész, Szollai István kővágóörsi tanitó s Papp Lajos kőv. eörsi gyülek. felügyelő. Az egyházmegyei népiskolai bizottságot is megvá­lasztá az egyházmegye, még pedig: Egyházi elnökké: Magyary Miklóst, világivá: Rein h art Józsefet. Ta­gokká: Feuchtenberge r Ede mencshelyi, Nyirő Károly a. dörgicsei lelkészeket, Papp Lajost; azonkívül: Bereczky Antal, S zoll ár István, Gselman Mátyás Benkő Béla tanítókat. A folyó évi ker. gyűlésre kiküldöttek. Megbizó levél lel: C'zuppon S, s Szvaty Béla. — Jegyzőkönyvi kivonat­tal : Feuchtenberger s Reinhardt. A gyűlés után közös étkezésre gyűltek a tagok a helybeli nagyvendéglőben, hol Tóth Gyula esperes, Magyary egyházi jegyző s Magyar Soma tanitó köszönték fel, az egy­házmegyei felügyelőt, mint az egyházmegye ujjáalkotóját ki viszont az egyházmegye tisztviselőit s tagjait, mint munkatársait éltette. A rozsnyói kerületileg segélyezett ág. h. evang. felső leányiskola junius 29-én tartotta meg évzáró ünnepélyét, melyet megelőzött a növendékeknek nyilvános vizsgája. — Nagy örömmel jelezhetjük, hogy ezen első magyarhoni ág. h. ev. felső leányiskola immáron túl van a kezdet nehéz­ségein, a minek kezessége gyanánt a viszgák szép ered­ményét tekinthetjük. A vizsgán elnöklött, s a záróünnepé­lyen is jelen volt kerületi biztos, nt. Hörk József úr is, a tantestülethez és a jelenvolt közönséghez intézett szavai­ban, oly őszinte és megható tanújelét adta megelégedésé­nek, hogy most már azon régóta táplált reménynek meg­valósulását biztosítva látjuk, mely szerint a tiszai kerület az eddigelé csak mostohájának tekintett intézetet azon anyagi és erkölcsi támogatásban részesíteni fogja, melyet a valóban evangeliumi szellemben működő intézet a szó legteljesebb értelmében megérdemel. — Egyházunk mai tespedt korában mind komolyabban merül fel előttünk a jövő kérdése, mert annak derűs vagy borús volta főleg attól függ, hogy vájjon igazán prot. evangeliumi szellem honol-e a protestáns családokban ? E szellem megteremté­sének s alapvetésének szolgálatában áll pedig a rozsnyói' kerületileg segélyezett ág. h. ev. felső leányiskola. E szel­lem megteremtését, illetve fejlesztését, már a dunántúli egyházkerület is hasonló intézet felállítása által próbálja megvalósítani; a dunáninneni kerület is már évek óta buzgólkodik ág. b. ev. felső leányiskola szervezése és fel­állítása érdekében ; a bányakerületnek is van már virágzó felső leányiskolája; sőt már egyes egyházak is, mint pl. Késmárk, felkarolják a prot. nőnevelés ügyét, úgy bogy — merjük mondani — szégyenére válnék a tiszai kerület­nek, ha e tekintetben, lemondva a többi kerületekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom