Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A miskolczi kerületi gyűlés hangulata

328 I. Fejezet. A lelkészi hivatal. 1. §. A lelkész az evang. egyházgyülekezetnek első állandó tisztviselője, kire az legszentebb felada­tainak vezetését bizza. 2. §. A lelkész hivatali hatalmát a magyarhoni ág. h. evarg. keresztény anyaszentegyháztól nyeri (zs. t. 65. §.); állására pedig az egyes egyházgyüle­kezet szavazásra jogosult (zs. t. 69. §.) liiveinek egyhangú vagy többségben nyilvánuló bizalma hivja meg. 3. §. A lelkész első sorban a közegyháznak, — másod sorban pedig saját gyülekezetének szolgálatá­ban áll. 4. §. A közegyház a lelkészi hivatal körébe sorozza: Krisztus Urunk evangyeliumának saját tanai szerint való hirdetését; hitczikkelyeinek épségben tartását; a szentségeknek evangyeliomi szellemű ki­szolgáltatását ; a hivek között erkölcsös, törvényt tisztelő, hazafias élet ápolását ; és a lelkipásztor­kodást. 5. §. Saját egyház gyülekezete reá ruházza: az iskolai, különösen pedig a vallás tanitás felett való felügyeletet; az egyházi rend és fegyelem fentartá­sát ; az Istentisztelet szép rendjének megóvását; a családi viszonyokban felmerülő egyenetlenségek szelid, szeretetteljes eloszlatását ; a halottak ev. keresztény hitelvek szerint való eltemetését ; az új házasok ün­nepélyes megáldását; az anyakönyvek rendes veze­tését; a felnőtt ifjúságnak vallásos oktatását, vagyis a katechizacziót ; az elemi iskolát bsvégzett gyerme­keknek a konfirm iczióhoz való előkészítését s kon­firmálását; a gyülekezet vagyoni helyzetének fejlesz­tését s a kezelés feletti hű felügyeletet: szóval és összesen mindannak jó akaratú teljesítését a mi az egyházbau az egyháziasság, vallásosság, szép erköl­csök s ugy a hivek, mint a gyülekezet anyagi jobb­létének gyarapítására szolgálhat. 6. §. A lelkészi hivatás alapfeltételei : a) a gym­naziumi nyolcz osztály után kiérdemelt érettségi bi­zonyítvány ; b) kielégítő eredmény az egyetemes egyház által meghatározott theologiai tudományok megszerzésében; c) nemes kedély, szenytelen jellem, emberszerető szív, jó erkölcsű viselkedés; d) az em­berekkel való érintkezésben illedelmes bánásmód; e) 24 éves életkor s f) hgalább is oly testi külalak és oly előadási képesség, mely a hivek rokonérzésé­nek s bizodalmas közeledésének akadályul nem szol­gálhat, reájuk visszataszító hatással nem birhat, sőt az istentiszteletben való részvétüket serkenti és vonzza. Ezek hiányában lelkésszé senki sem választható. 7. §. Szükséges, hogy a lelkész oly tudományos és társadalmi műveltséggel birjon, mely neki a pol­gári élet előkelőbb osztályaiban is tisztes helyet biz­tosít. Állásának komoly méltósága tiltja neki a nagy­zást s a feltűnés hajhászását., de megkívánja a sze­rény önéi zetességet s azt, hogy mindig a haladó kor színvonalán álljon. Mint saját népének minden ügyében közvetlen és önzetlen tanácsadója, szerezzen magának a gazdá­szat és törvénykezés teréu legalább annyi elméleti ismeretet, hogy tanácsával hozzáforduló hiveit ha­szontalan vagy káros befektetésektől megóvja, hasz­not hajtó munkára serkentse; és hogy ügyesbajos dolgaikban a költséges perlekedéstől visszatartsa, sőt inkább arra vezesse, miszerint igazaikat a legegy­szerűbb s legolcsóbb uton nyerhessék meg. 8. §. A magyarhoni ág. h. ev. lelkésznek ma­gyar honpolgárnak s olyan jó hazafinak kell lennie, ki nemcsak tanitásaival, hanem életével s példaadásá­val is hazaszeretetre s polgári egyetértésre vezesse egyháza különféle ajkú hiveit. 9. §. Az ev. lelkésznek a magyar nyelvet nyelv­tanilag ismernie s folyékonyan kell beszélnie. Jár­tasnak kell azonban lennie saját megválasztó gyüle­kezetének Istentiszteleti nyelvében vagy nyelvei­ben is. Ugy a magyar állam, mint az evang. egyház kormányzási, s a gyülekezet Istentiszteleti nyelvének vagy nyelveinek nem birása jelöl tetési s meg válasz­tatási akadályul szolgál. Iíolles Dániel. (Folytatás következik ) «««©»a— 111 F11 ®. A miskolczi kerületi gyűlés hangulata. Sokszor voltam már a tiszai egyházkerület közgyűlésein s örömmel vettem azokon részt, mert az a nagy vallási buzgóság, melyet ott láttam s hallottam, felemelt s büszkévé tett, hogy én is ezen kerületnek tagja vagyok. Igy csak a vasmegyei esperességi gyűlések hatottak rám egykoron, a mikor mint szuplikáns oda tévedve, az egyházak paraszt preszbytereit együtt láttam s hallottam tanácskozni a földbirtokos egy­házfelügyelő urakkal. Ámde a Miskolczon tartott kerületi gyűlés hangula­tában nem ismertem rá a tiszai kerületre és sajnosan nél­külöztem belőle azt a felemelő és magasztos vallási szelle­met, mely egyébkor átlengte az egész testületet s tanács­kozását. Midőn a rozsnyói ker. leányiskolának polgári leány­iskolává való átalakításáról, illetőleg az építendő internátus költségeinek előteremtéséről volt szó s az e czélból küldött bizottságnak azon javaslata ellen, hogy a kerületi pénz­tárakból vegyen a kerület 70,000 forintnyi kölcsönt, egye­sek aggályaiknak kifejezést adni mertek s a kérdés tanul­tanulmányozását a pénzügyi választmányhoz utasítani kívánták : akkor nemcsak hogy személyes érdekeket s ellenszenvet kerestek a felszólalókban, hanem többen annyira mentek, hogy készek lettek volna a kerület összes középiskoláit, jogakadémiáját, tanítóképzőjét s theologiáját eltörülni, hogy csak a rozsnyói kerül, felső leányiskolának internatusa létesíthető legyen. Mintha bizony a személyi érdekek kutatása s hangoztatása, vagy pedig az illető in­tézetek megsemmisítése a leányiskolának valamit használna s mintha annak az internatusnak ilyetén kiépítése az egy­házat egy csapásra megmentené ! ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom