Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Egyházi ének – és zenepártoló egyesület (Payr S.)

Tizenharmadik évfolyam. 26. sz. Pozsony, 1895. évi Junius 29-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r Előfizetési ár: Egész évre . 12 kn. félévre 6 n negyedévre. 3 „ Egy szám ára : 24 flr. V J /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: Egyházi ének- és zenepártoló egyesület. (Payr Sándor.) — A választási rendszer kérdéséhez. (Sass János.) — Belföld. Vegyesek. — Pályázatok. Ii zm Ilyen van most alakulóban a dunántuli kerületben. Udv a kezdeményezőknek s ezek élén Kapi Gyula, soproni igazgató úrnak, ki már az alapszabálytervezetet is a kerület elé terjesztette, ez pedig a chorálkönyvet szerkesztő bizottságnak adta ki tárgyalás végett. Biztató jelenségül szolgál, hogy már tagok is jelentkeztek. A tervezett egyesület legjobban fogja maga magát ajánlani, ha kitűzött czélját és választott eszközeit megismerhetjük. „Az egyesület czélja: a dunántuli á. h. ev. egyházkerület védelme alatt az evang. egyházi énekügyet felkarolni, a kántorképzést fejleszteni, az egyházi zene iránti érzéket ápolni s mindezek által az evang. istentiszteletet emelni. E végre az egyesület ,,a) anyagilag gyámolítja az új orgona vagy harmonium beszerzésén fáradozó evang. egyházközségeket, azok számára ott, a hol szükségét látja, egyházi zenealapot teremt s annak gyarapításáról gondoskodik;" „b) bizottsága utján tanácscsal szolgál az egyházi zene bármely ágában hozzáforduló egyházaknak;" „c) figyelemmel kiséri s anyagilag is támogatja a kerületi tanitóképzőkben az egyházi ének- és zeneoktatást;" „d) jutalmakkal tünteti ki a kerületi tanítóképzőknek az egyházi zenében és énekben legjártasabb növendékeit s az egyházkerület legjelesebb énekvezetőit;" „e) egyházi zeneműtárral látja el az egyházmegyei tanítóegyesületek könyvtárait;" ,,f) arra törekszik, hogy az egyházmegyei tanítóegyesületek az egyházi zenét és éneket is műveljék s hogy az egyházközségekben egyházi énekkarok szerveztessenek ; " „

g) ha anyagilag megerősödik, egyházi zenemű folyóiratot ád ki a kerület kántortanitói számára." íme, egyik életrevalóbb gondolat, mint a másik. Mindegyik pontja egy-egy égető szükségén akar segíteni egyházunknak. Eszményekért lelkesülő s e mellett gyakorlati szakférfiú lelke szól a tervezet minden sorából. Csak még két pontot szerettem volna ott látni a részletesen megjelölt munkaprogrammban, u. m. h) az egyesület a magyar evang. egyházi énektan (hymnologia) elveit (minthogy e részben az idegen nemzetiségű dallamok miatt még nagy az ingadozás) megfelelő elmélet: munkában kifejti és megállapítja és ilyen tárgyú munkának kiadását elősegíti; i) egy a jelenkor vallásos szükségletének megfelelő, irodalmi színvonalon álló és szigorúan a zenei követelményekhez szabott új magyar énekeskönyvnek szerkesztését és kiadását anyagi és erkölcsi eszközökkel támogatja. A tervezet többi pontja is : ügykezelés, vagyongyűjtés (az évi tagsági díj 1 frt) stb. igen józan, gyakorlati érzékre vall. És nem szabad visszarettenni a kivitel nehézségeitől sem. Mai napig bármiféle új egyesület alapitói mint idealisták felett csak mosolyogni tud a világ, a taggyüjtőket pedig, mint veszélyes betörőket, félve kerüli. De épen abban áll a társulati életnek áldása, hogy egyeseknek csekély áldozatával nagy czélokat szolgálhat. Erősen hiszem, hogy e téren is meg lehet törni a jeget. A kiáltó szükség lesz ezen egyesületnek a megteremtője. Nagy a panasz protestáns istentiszteleteinknek ridegsége miatt. E bajt érezve református atyánkfiai is megmozdultak már és több tért követelnek templomukban az egyházi zenének. Ok teszik ezt, a kiknél egykor Geleji Katona István nemcsak a „figurás énekét és szerszámos muzsikát" tartotta illetlennek az isteni szolgálathoz, hanem az orgonáról is azt modta: „Jobb volna azokat a nagy tömlőjű furujákat és sok süvöltőjű fúvókat, a hol vágynák is, a templomokból kihányni és a kovácsok műhelyébe adni." Annál inkább kell nekünk, kik e részben ily merev álláspontot soha sem foglaltunk