Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Belföld - Rómának türelmessége
Tudtom s utasításom nélkül a halottas menet a városnak főutczáin a római kath. plébánia s templom mellett elhaladva, a nagy piaczon vonult végig, méltó ünnepélyes rendben és csendben, a legcsekélyebb zavargás nélkül a „Gardso" nevű magaslaton a Hunyady vár romjai szomszédságában fekvó' temető felé tartva. A meglehetős tágas sírkert a családnak kriptáját körül özönlő néptengert alig fogadhatta be. Soppron sírjánál feltámadott Urunk húsvéti üdvözlete felett : „Békesség nektek!" s ezzel kapcsolatosan búcsúszava felett: „Békességet hagyok nektek, amaz én békességemet adom nektek : nem úgy adom nektek mint a világ adja. Ne háborodjék meg a ti szivetek és ne féljen", — megtartottam a halotti beszédet. Zimony városa ezen köztiszteletben álló római kath. polgárának sírjánál való megjelenésemet mint luth, evang. lelkész a gyászgyülekezettel szemben azzal tartottam szükségesnek indokolni, hogy rámutattam azon sajnos körülményre, miszerint az elhúnyt lelki anyja részéről megtagadva s számkivetve az evang. egyház volt kénytelen oltalmába fogadni. Ezután Straub kereskedő mondott szívreható bucsuzatot, melyben az elhúnytnak bokros érdemeit méltatta. A dalkörök gyászdalainak elzengése után a halotti gyülekezet mélyen meghatva s lelkében megnyugtatva özönlött vissza a városba. Azon erős meggyőződésben hagytam el Zimony városát másnap, hogy evang. egyházunk csak akkor fogja hiven és igazán betölteni szent hivatását, ha — a mint eddig is tette — ús?y ezután is, élőkkel s holtakkal szemben mint a szeretetnek, békességnek és megengesztelésnek egyháza bizonyul. Adja Isten, hogy úgy legyen! — A honti ev. esperességből írják, hogy a kerületek kikerekítése ügyében a Pulszky Ágost által benyújtott tervezet ellen minden lehetőt el fognak követni, s nem is hiszik, hogy komoly megfontolás után a bizottság s majd a zsinat a tervezet mellett megmaradjon, mert alsó Hontnak elszakításával az esperességet a nemzetiségiek kezeibe kiszolgáltatnák s a bányai kerületnek majdnem egészen magyar-ellenes érzelmű esperesség jutna osztályrészül. — Díszes keresztelő tál Ácsán. A lelkész adakozásra hiván fel a híveket, egy diszes keresztelési tál beszerzése czéljából, szava nem lett kiáltó szó a pusztában, mert kérő szózatát meghallgatták úgy fent, mint alant. A szép ezüst tál 35 frtba került, melyhez járultak: Báró Prónay Dezső egyet, felügyelő 7 frt 83 krral, báró P r ó n a y Gábor né 5 frt, báró Prónay Gábor 5 frt, báró Prónay Róza 3 frt, báró Prónay Irma 3 frt, báró Prónay Dezsőné 3 frt, báró Prónay Ifiké 50 kr, dr. Micsinay Ferenc z, presbyter 1 frt, Melczer Gyula leik. 1 frt; a többi hívektől, kisebb tételekben befolyt 5 frt 67 kr. A feliratra bejött eddig 1 frt 95 kr. Hála legyen érte a kegyelem Istenének ! — Fabriczi Jánös emlékezete. Kegyeletes ünnepély foly le az eperjesi temetőben f. hó 10-én. Az ág. evang. tanítóképző intézet ifjúsága és a tanári kar, Gamauf György intézeti igazgatóval a temetőbe vonult ki, hol a megboldogult jeles, szeretett tanár sírjára fenyő gályákból, télizöldből sajátkezűleg font eleven koszorút helyeztek. Majd Simkó Endre tanár, a megboldogult utódja, a dal- és zenekör elnöke vezetése mellett Egressy hírneves gyászdalát énekelte el az ifjúság. Ezután Szabó Gyula intézeti növendék mondott megható emlékbeszédet. Végül Urbán Gyula int. növendék vezetése mellett Mendelsohn : „Majd, majd a viszontlátáskor", czímü gyászdalt énekelték el. Műkoszorú helyett, maradandó emléket akarván hagyni az ifjúság, — nagyon helyesen — a „FabricziAlap"-hoz 64 koronával járult; igy az alap ez időszerint 90 koronából áll. — Fáncsik János ev. ref. misszionárius lelkész NemesKisfaludon (u. p. Böhönye Somogy m.) előfizetésre hív fel „A protestáns egyháznak és missziónak ismertetése és jelen állása az egész földön, különös tekintettel a magyar protestáns egyház és ennek misszióira Magyar-, Horváth-, Sziavon-, Bosnyák-, Oláh-, Morvaországokban és a magyar tengermelléken" czímű 30—40 ívre tervezett missziói munkára, melyben megismertetni akarja a ma több mint ezerféle vallású népet, mely 3364 nyelven imádja istenét, továbbá a keresztyénség missziói munkáját, a mint 5000 misszionárius, 3000 benszülöttel s több mint 30.000 kisegítővel 386 nyelvre lefordított bibliából hirdeti Isten igéjét. A munka 13 évi fáradságos tanulmányozásnak eredménye. E derék mű, ha elegendő előfizető jelentkezik, mi ha nem történnék, szégyen volna reánk, ez év őszén fog megjelenni. Előfizetési ára 4 korona = 2 frt, mely a fentirt czímre küldendő. — A munkának széleskörű elterjedést, a munkásnak az Úrtól bő jutalmat kívánunk. — A „Lutherische Kirchenzeitung 8-nak nagyon fáj a mi fejünk. Hazánkban uralkodó liberalismusnak tulajdonítja a hazaszeretet megnyilatkozásának azon tényeit, hogy gymnasiumainkban, sőt theol. akadémiánkon 1848. márcz. 15-ének emléknapjait kiváló lelkesedéssel ünnepeljük, sőt — horrendum dictu — ezidén a pozsonyi lutheránus gymnasiumban ez ünnepély a „Marseillaise" eléneklésével vette kezdetét. Mindezen visszaéléseket túlhaladja még a Kossuth halála alkalmából rendezett gyászünnepélyeken a lutheránus egyház részéről is tanúsított magaviselet. Erre szépen lefordítja lapunk 12. számában megjelent első czikket és „A mi Otthonunk" czikkének néhány passusát. A czikkekben megjelenő hangot kétszínű istenkáromlásnak nevezi. Hát igaz, mi nem kérünk abból a lutheranismusból, mely az élet elől elzárkózik, s nem igyekszik azt áthatni és megszentelni, de igenis kérünk, sokat pedig, a nagy Luthernek szelleméből, ki szerette nemzetét és hazáját és hitből fakadó szeretetével élt nemzetének. PALYAZAT Steltzer Dániel-féle ösztöndíjakra. A győri ágost. hitv. ev. gyülekezet a kezelése alatt levő Steltzer Dániel alapítványból 40 frttól 100 frtig terjedő ösztön díjakra pályázatot hirdet az 1893/4. tanévre. Folyamodhatnak ágost. hitv. ev. árva, szegény, győri, jó magaviseletű és szorgalmas tanulók különösen a Steltzer vagy Ráth családhoz tartozók bár hol tanuljanak. A jelen iskolai év első feléről szóló tanodai, úgy a rokonságot, szegénységet, árvaságot tanúsító bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok f. é. m áj u s hó 20-án déli 12 óráig alulírotthoz intézendők. Győr, 1894. ápril 15. Dr. Bélicsay Elek, a győri ág. hitv. ev. isk. bizottság elnöke. WIGAND F. K. NYOMDÁJA, POZSONYBAN.
