Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - A svéd király (Bierbrunner Gusztáv)

Tizenkettedik évfolyam. 49. sz. Pozsony, 1894. évi Deczember 8-áo. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. rl Előfizetési ár : Egész évre . . 12 kn. félévre ... 6 „ negyedévre. . 3 „ Egy szám ára : 24 flr. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: A svéd király. (Bierbrunner G.) — „Vallástanítás és ev. közszellem." (—d.—) — Irodalom. — Belföld. — Külföld. — Ve gyesek — Pályázatok. — Hirdetés. futnia kellett, Gusztáv Adolf szereplését is megjósol­ták a csillagokból. Mondják, hogy Ticho de Brahe, a hires csillagász tiz évvel előbb fedezett fel az ég­boltozaton egy csillagot, melyből Gusztáv Adolf születését és a protestáns egyház általa történendő megmentését megjósolta. Gusztáv Adolf igen gondos nevelésben részesül­vén, tizenkét éves korában már tökéletesen beszélt anyanyelvén kivül latinul, fraucziául, olaszul, németül és hollandul. Az ország rendei őt 18 éves korában Nyköpingben királyukká választották meg. Felette bonyodalmas viszonyok közt, háborús időben vette magára az uralkodás terheit 1611-ben. Svédország belső ügyei ziláltak s ellenségei számosak voltak. Hadakoznia kellett Gusztáv Adolfnak Dán-, Olasz- és Lengyelországgal. Németországban nemsokára kitört a harmincz­éves háború 1618. május 23-án, mely dult és pusz­tított 1648. október 24-ig, midőn az Osnabrückben létre jött westpháliai békekötés által véget ért. Való igaz, hogy a harminczéves háború felette nevezetes, borzasztó epizódja az emberiség történel­mének, a vallásszabadságért dúló harczoknak. De nálunk Magyarországon sokkal több ideig tartottak ezen harczok. Tartanak most is ; igaz, vérontás nélkül és nem oly vadsággal, mint akkor; de van bennök vadság ma is, csak hogy finomabb, czivilizáltabb. A harminczéves háborúban részt vettek magyar hősök is. Legalább megakadályozták, hogy II. Fer­dinand egész erejét nem fordíthatta a Cseh- és Németországi protestánsok ellen. Tudvalevőleg a harminczéves háború öt idő­szakra osztható.- Midőn a Jezsuiták a braunaui és klostergrabi ev. templomokat becsukták, lerombolták és Thurn Henrik gróf e miatt a helytartókat kérdőre vonta és Clam-Martinicz Jaroslav tanács urak Plater jegyzőjükkel a prágai vár ablakából a várárokba ledobattak, kezdődött a harminczéves háború első része : a c s e h h á b o r ú. Thurn gróf és Bethlen Gábor egészen Bécs alá nyomultak. Kár, hogy mind­E hó 9-én nagy ünnepe van a protestáns világ­nak ; mindenütt, az egész földkerekségen, nálunk is, Magyarországon. A protestáns templomokban e napon dicsének és hálaimák fognak emelkedni ég felé a svéd királyért. Svédországnak több királya volt, kiknek nevei fénylő betűkkel be vannak jegyezve a történelem köny­vébe. De ha a protestáns világ a svéd királyról meg­emlékezik, akkor mindig csak Gusztáv Adolfot érti, a ki 1632. évi november 16-án a lützeni csatatéren nemes életét a protestáns ügyért hőshalállal fejezte be; a ki a protestáns égboltozaton mint szeplőtlen hős, mint az evang. vallás martyrja ragyog. Érdemes, különösen hazánk mai viszonyai között, legalább egy futó pillantást vetni ezen király életére és ama időközre, melyben szerepelt, küzdött és meghalt. Gusztáv Adolf unokája volt amaz ernyedetlen bátorságú Gusztáv Erichson Vasának, ki mint lovag­sarj a királyi trónra emelkedett, a Svéd államnak megalapítója volt s a reformácziót vérontás nélkül Svédországban meghonosította. Szülei IX. Károly és Christina, a holsteini herczeg Adolf leánya. Gusztáv Adolf 1594. évi december 9-én reggeli 8 órakor született Stockholmban ! Azon időben a csillagjóslás divatozott. Nemcsak Wallensteinnak meg volt a maga csillaga, mely szerint életpályáját meg­l

Next

/
Oldalképek
Tartalom