Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Vallástanítás és ev. közszellem (Csók György)

I 379 lelkész és tanító által haszonélvezett földbirtoknak kataszteri tiszta jövedelme. 10. §. Ha a rendkívüli szükségletekre előirányzott összeg ingatlan vásárlására vagy elcserélésére, uj építésre vagy az épületek gyökeres átalakítására terveztetnek : akkor az egyházmegyei közgyűlés, illetve esperes helybenhagyása előtt az előirányzat nem foganatosítható (281. §.). Az adósságtörlesztésre, tőkegyűjtésre s rendkívüli közterhekre (pl. zsinati költségekre) előirányzott rendkivüli szükségletek felsőbb hatóság előleges jóváhagyására nem szorulnak. (246., 247. §§.) 11. §. Az előirányzat „Födözeti" részében első sorban a termésből, haszonbérekből, tőkepénzek kamataiból, állami községi segélyekből és önkéntes adakozásból várható jövedelmek sorolandók fel, legvégül pedig a kivetés, vagyis az egyházi adózás útján bejövendő összegek állapítandók meg. 12. §. A mult évi pénztári maradvány és az egyházi adóhátralékok ne az előirányzott költségek födözetében, hanem a vagyonleltárban foglaljanak helyet, a melyben az előző évről kifizetetlenül maradt költségek is foglalandók. 13. §. Az évi szükségletek födözésére a vagyon soha, hanem annak csak jövedelme fordítható (233., 249. §.). 14. §. A mennyiben az egyházközségi vagyon jövedelme s a segélyekből és önkéntes adakozásból várható jövedelem az egyházi szükségletek födözésére nem elégséges, a födözeti hiány az egyháztagoktól kivetés utján szerzendő be. A kivetésből várható jövedelem szintén a költségvetés födözeti részében veendő fel, még pedig ezen osztályozás szerint : Kivetés 1) terményekben, 2) készpénzben. A termények pénzbeli egyenértéke, ha nincsenek is megváltva, mindig kiteendő. Ha a szolgálmányok még meg nem váltattak, azok értéke átfutó tételt képez, mely mind a Szükségletben mint a Födözetben följegyzendő. 15. §. Készpénzjárulékoknál az alk. 251. §. értelmében csak ezen két kategória használandó : „személyes járandóság" és „állami adó utáni százalék". A személyes járandóság czíme azouban a 252. §. értelmében nem zárja ki a ktilömböző kivetési kulcsok használását, miért is a személyes járandóság kategóriája még a következő czímek szerint részletezendő : gyónó lélek után, páronként, telkek után, háztartás után, igás marha után, szőlő után stb. mellőzve ezek közül azon czímet, mely az egyházközségben nem dívik. Az állami adó utáni százalékból fél százalék elkülönítendő és az egyházi közalapra fizetendő. 16. § Szabadságában áll minden egyházközségnek a személyes járandóság eddig divott fizetési kulcsait egyszerűsíteni, s az ekként netán beállott jövedelmi hiányt az egyenes állami adó alapján pótolni, de mindig az alk. 253., 259., 260. és 262. §§. szemmel tartásával. 17. §. Az évi előirányzatba felvett kivetéssel egyidejűleg az egyháztanács elkészíti, és az egyházi közgyűlés által megerősítteti a kivetés névszerinti lajstromát is, melynek végösszegei megegyeznek az előirányzat kivetési összegeivel. III. FEJEZET. Pénztári szolgálat és számvitel. 18. §. Az egyházközség pénztári szolgálatát a gondnok, és egy vagy több egyházfi teljesitik. Nagyobb egyházközségek szabályretideletileg külön pénztári hivatalt szervezhetnek, a midőn a pénztáros hatáskörét és teendőit körülírni tartoznak (269. §.). 19. §. A pénztár, melyben az egyházközség értékesebb ingóságai őriztetnek rendszerint a lelkészlakon tartandó, s két zárral látandó el. Az egyik zárnak kulcsa a kezelőnek, másik zárnak kulcsa a lelkésznek esetleg más az egyházközség által választott bizalmi férfiúnak gondviselésére bizandó (282.§.). 20. §. Az egyháztagok járulékainak beszedése a gondnok és egyházfiak kötelessége. A lelkész és tanitó ezentúl saját fizetésöket közvetlenül be nem szedhetik, kivéve egyelőre a palástdíjakat és a kisebb, természetben kiszolgáltatni szokott adományokat, milyenek pl. a tojás és csirke (267., 235. §.). Miért is kívánatos, hogy minden egyház magtári helyiségről, tizedes mérlegről és szelelő rostáról gondoskodjék, hogy a gabonanémüeket az egyházmegyei számvevőszék illetve egyházmegyei közgyűlés által meghatározott mennyiségben minden év november hava elsejéig a lelkésznek és tanítónak hiánytalanúl kiszolgáltathassa (317. §.). Ezen határidőn túl a járandóság már többé nem terményekben, de készpénzben rovandó le. Egyébiránt szabadságában áll minden egyháztagnak, hogy ezen határidő előtt is a reá kivetett terménybeli járandóságot előre megállapított értekében készpénzül leróhassa. 21. §. Az egyháztagok járulékainak beszedése végett a gondnok és egyházfiak két „Kivetési és 1er óvási lajstrommal" láttatnak el, és pedig külön a terménybeli, és külön a készpénzbeli járulékokra nézne a mellékelt C

1 és C

2 minta szerint a AÜ, lajstrom a „Különféle követelések" beszedésére használandó, melyek az előirányzat födözeti részében előfordulnak, de kivetésből nem származnak. Az adakozások gyűjtésére külön „Gyűjtő ív" bocsátandó ki. 22. §. A kivetési és lerovási lajstromok egyik oldalára az egyes hívekre kivetett összegek Írandók és pedig következő rovatokban: előző évi hátralék, folyó évi kivetés, összesen. A másik „Lerovás" cz. oldalára a teljesített fizetés Írandó, hagyván a netáni hátralékok föíjegyzésére is rovatot, mely a lajstrom évi lezárása alkalmával töltendő ki. A C

x lajstrom az egyes termények kiszolgáltatandó mennyiségét és értékét mutatja ki. A lerovási oldal az illető terménynek csak egyszeri hiánytalan lerovását engedi meg természetben vagy megváltva, a hátralék pedig mindenkor készpénzben számítandó fel. A C

2 lajstrom a készpénzkivetésre a személyes járandóság egyes kivetési kulcsait is tartozik kitüntetni; s ha a politikai község nem volna hajlandó az állami adó