Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Vallástanítás és ev. közszellem (Csók György)

380 után kivetett járulékokat a községi adókkal egyidőben beszedni: akkor ezek is a C

2 lajstromon szedendők be, azonban úgy a kivetésnél, mint a lerovásnál a kétféle összeg (t. i. a személyes járaudósági és az állami adó utáni) elkülönítve tüntetendő ki, hogy a két összeg közötti arány mindenkor kimutatható legyen (259. §.)• 23. §. Minden kivetési és lerovási lajstrom hátlapján külön „Pénztári jegyzék" vezetendő, melybe az illető lajstromon a beszedési napon bevételezett összeg följegyzendő, mely összeg a „Pénztári Naplóba" még aznap beigtatandó. Ez a „Pénztári jegyzék" fogja tanúsítani, hogy az illető kezelő a napi bevételekről miként számolt be, s az év folytán a lajstromokba beirt összegeket a pénztárba vagy magtárba valóban befizette e. 24. §. A lajstromkezelő egyébiránt az egyes hivektől beszedett összegeket három helyen jegyzi be. Először és mindenek előtt a lajstrom lerovási oldalán az illető adózó nevére, azután a saját napijegyzékébe (legalább a puszta összegeket) végre a D. alatt mellékelt _ „N y u gt a k ö n y v ec s k é b e", mely az illető adózóknak kézbesítendő (267. §.). A lajstromkezelő napijegyzékéből irja be azután a napi bevételt a pénztári ellenőr (egyházközségeknél rendszerint a lelkész) elősző, a kivetési lajstrom hátlapján levő „Pénztári jegyzékbe" azután a „Pénztári Naplóba" (s mint később látni fogjuk ugyanakkor a „Zárszámadási főkönyvbe" is). 25. §. A „Pénztári Napló" (E. alatti minta) egyszerűen a pénztár évi forgalmát mutatja ki, s annak csak két „Bevételi" és „Kiadási" rovata van. Ezen „Pénztári Naplóba" az év folytán előforduló minden bevétel bejegyzendő nemcsak a lajstromok „Pénztári jegyzékéből" és Gyüjtőkönyvecskékből, hanem ezeken kivül befolyt összegek is (pl. segélyből, csengetyűből, harangozásért stb.). A kiadási rovatba helyezett összeg feltétlenül okmányolandó. (275. §.) 26. §. A pénztári naplóba való bejegyzéssel egyidejűleg be kell vezetni a bevételt és kiadást a „Zárszámadási főkönyv", „Jövedelem" vagy „Költség" rovatának megfelelő czítne alá. Ezen „Zárszámadási főkönyv" a mellékelt F. minta szerint szerkesztendő úgy, hogy mindenekelőtt az Évi előirányzatból" a „Födözet" alatti czímek és előirányzott összegek a „Jövedelem" oldalára, szintúgy a „Szükséglet" alatti czímek és összegek a „Költség" oldalára Írandók, azután esetről esetre beirandók a megfelelő czím alá a bevételek és kiadások részletenként, az év végén összegezvén a lészletes bevételeket és kiadásokat illetve jövedelmeket és költségeket, s kitüntetvén a hátralékos követeléseket s a nem teljesített hátralékos fizetendőket. A mely bevétel vagy kiadás a Jövedelemnek vagy Költségnek egy rovata alá sem sorolható, az vagy valódi jövedelem illetve költség, mely azonban a pénztári évre előirányozva nem volt, s ekkor az előre nem látott illetve „vegyes" czím alá Írandó; vagy nem valódi jövedelem illetve költség, mely előirányozva nem is lehetett, s akkor az „Átfutó" tételek közt a helye. A „rendkívüli" bevételek és kiadások nem előre nem látott bevételek és kiadások, hanem olyanok, melyek a rendes egyház f'öntartási összegeken fölül bizonyos határozott czélra egy vagy több évre irányoztattak elő (246. §.). A „Zárszámadási főkönyv" végösszegeinek a „Pénztári Napló" végösszegeivel egyezniök kell. *) 27. §. A „Kivetési és Lerovási lajstromokat" az illető kezelők őrzik, a „Nyugtakönyvecskék" az egyes adózó hívek sajátjai, a „Pénztári Napló" és „Zárszámadási főkönyv" a pénztári helyiségben (illetve paplakon) tartandó, s a hol külön pénztári hivatal nincs szervezve, ott ezen utóbbi számviteli könyveket a lelkész tartozik vezetni. A lelkésznek ezen munkájában a tanitó tartozik segédkezet nyújtani (280. §.). IV. FEJEZET. Egyházközségi számadás és pénztári vizsgálat. 28. §. Az évijatiuárhó 1-től deczemberhó 31-kéig vezetett, kellőleg lezárt, végösszegekkel s hátralékkimutatással ellátott „Zárszámadási főkönyv" a számadási okmányokkal, továbbá „Vagyoni leltárral", „Évi előirányzattal" és „Kivetési és lerovási lajstromokkal" fölszerelve februárlió 1 ig az egyháztanács elé terjesztendő (230., 273. §§.). Az egyháztanács a megvizsgált és lehetőleg helyesbitett számadást márcz. l-ig tárgyalás végett az egyházi közgyűlés elé terjeszti, mely a fölmentés vagy elmarasztalás felett határoz. Az ekként záradékkal ellátott „Számadási főkönyvnek" hiteles másolata az eredeti okmányokkal legkésőbb ápril l-ig az egyházmegyei számvevőszék egyházi elnökéhez további felülvizsgálat végett alk. 276. § ának súlya alati fölterjesztendő. (275. §.) Ez alkalommal az egyháztanács elnöksége tartozik közölni az egyházmegyei számvevőszék egyházi elnökével azon adatokat, melyek a vagyonleltárra módosító vagy kiegészítő befolyást gyakoroltak, hogy azok az egyházmegyénél őrzött másodpéldányban följegyez he tők legyenek (241. §.). 29. §. Az egyházmegyei számvevőszék kifogásait legkésőbb június elsejéig közli az érdekelt egyházközséggel, mely a számadást a kifogásnak megfelelőleg helyesbiti, esetleg a végzés kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt az ügyet eldöntés végett az egyházmegyei számvevőszék utján az egyházkerületi számvevőszékhez fölterjeszti (277. §.). Az egyházközség az ügy fölvilágosítása czéljábói tartozik bármely fölkiváut számviteli köny vet az egyházmegyei számvevőszéknek rendelkezésére bocsátani. 30. §. A végleg elintézett számadás ügyiratai az alk. 278. §. szerint helyeztetnek ei. 31. §. Évközben eszközlendő számadásra csak a gondnok vagy pénztárnok közbejött halála vagy tapasztalt rendetlensége és hűtlensége szolgáltathat alkalmat. Pénztárvizsgáiatot azonban az egyháztanács időről-időre bármikor tarthat, sőt legalább *) A valódi jövedelmi és költségi ös-zegeknek külön kimutatása az egyházmegyei számvevó'szék feladata.