Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinatunk utolsó ülésszaka

372 nak ehhez azok, a kik a mult esztendőben minket rebellis (?) káplánokat megvetettek, kigúnyoltak, elitéltek, kárhoztattak, mivel elég vakmerők voltunk elégedetlenkedésünket nyilvánítani az 50—60 frt évi fizetés miatt? A mi fő-, úgy a lelkészi, mint a kápláni állások betöltésénél be kell hozni a nyilt pályázatot. A titkos, tilos és alattomos utakon való pályázat az utóbbi időben ágy is igen divatba jött legalább nálunk — Dunántál. Ceterum censeo : az eddigi szabad(?) papválasztási rendszert, mely minden a világon, csak nem igazságos és szabad, mely napjainkban már leélte és nem egyszer éktelenül meggyalázta önnönmagát — kissé korlátozni kell ! Ladányi. —— OC

Q — i 1 iL F1

1 Kt. Zsinatunk utolsó ülésszaka. — 1892. évi deczember 5-én megnyitott zsinatunk f. 1894. évi november 6. és 7. napján tartotta utolsó, záró ülését. 6-án a rendes ülést megelőzve értekezletre gyülekeztek fel a zsinat tagjai, hogy ennek végeztével Péchy Tamás és Zelenka Pál társelnökletök mellett meginduljon a törvényhozói munka. — Fájdalommal nélkülöztük, a zsinat egyházi elnökét, a betegség által honmarasztalt Karsay Sándor püspököt. — Igaz bánattal emlékeztünk meg a zsinatnak időközben elhunyt tagjairól : Tatay Sámuel, Samarjay Károly, Csillaghy Józsefről. — Sajnálattal nélkülöztük a tagságukról lemondottakat. — Különben jól esett látnunk a megjelentek nagy számát, mint a végig kitartás bizonyságát. A rövid megnyitó s emelkedett imádság után az egyetemes levéltáros jelenti, hogy 73 drb zsinati ügydarabot vett át s a levéltárba helyezte el. Péchy Tamás visszatekintve a zsinat eddigi munkálkodására bejelenti, hogy apostoli királyunk ő felsége f. é. okt. 10-én kelt legmagasabb jóváhagyásával a megelőző ülésszakban hozott törvényeket megerősítette. — Igy tehát az egyházkerületek arányosításáról, sz egyetemes gyámintézetről és az egyetemes nyugdíjinté zetről szóló törvények eredeti példányát bemutatja, — báró Eötvös Lóránt vallás- és közoktatási miniszter urnák október 15-én kelt kisérő levelével együtt. Felolvastatnak a kisérő levél, a legmagasabb jóváhagyó záradék, mely utóbbit a zsinat tagjai állva hallgatják és lelkesült éljenzéssel fogadják. Elnök indítványa, hogy kegyelmes urunk s királyunknak kegyeért nemcsak jegyzőkönyvileg de feliratilag is köszönetet mondjon a zsinat, valamint az elnökség utján a kormánynak is, — közhelyesléssel lett elfogadva. — Mire a törvényeket G y u r á t z Ferencz zsinati jegyző felolvasta s azok kihirdettettek. A törvények kinyomatása tárgyában kifejlődött hosszabb vita után abban történt a megállapodás, hogy e törvények az „alkotmány"hoz fűzhetés czéljából ugyanoly alakban külön is kinyomattassanak, — de mert az előbbeni törvények példányai már nagy részben elfogytak, együttesen is kinyomatnak. — A kormányt a törvények országos kihirdetésére a zsinat felkéri s annyi példányt bocsát rendelkezésére, mennyit az igazságügyi és a belügyi miniszterek szükségesnek fognak tartani. Megállapíttatott a következő' napi záró ülés napirendje. Nov. 7-én d. e. Y

210 órakor összegyűlt zsinati tagok fájdalmas részvéttel értesültek a világi r. elnök, Péchy Tamás hirtelen történt megbetegedéséről. — Az elnöki széket Fabiny Teofil alelnök foglalja el s a zsinat meghallgatja a gazdasági bizottság jelentését, melyet annak elnöke s egyúttal zsinati háznagy, Perlaky Elek terjeszt be. — Az átvizsgált számadások rendben találtattak s a gazdasági bizottságnak a felmentvény megada tott. — Történelmi érdekesség szempontjából a zsinat fölkéri az egyetemes gyűlést, hogy az egyházmegyéktől s kerületektől szerezze be a zsinati költségek kimutatását, hogy megtudhassuk mennyibe került közegyházunknak az 1892—1894-ki zsinat? Radvánszky János báró beterjeszti a naplóbiráló bizottság jelentését. — Miután kitűnt, hogy még több ülés naplója nincsen megbírálva, sőt az utolsó ülések naplói még elkészítve sincsenek s így nem is voltak megbírálhatok : a bizottság fennmaradása kimondatott azon utasítással, hogy munkálatát fejezze ba s az egyetemes gyűlésnek tegyen jelentést. — Az elnöknek s a bizottságnak köszönet szavaztitott. A jelen nem levő elnökségnek, a jelenlevő alelnököknek, a jegyzői karnak köszönettel s a világi elnök zárószavaival a gyűlés és a zsinat a gyűlésteremben berekesz tetvén, a zsinati tagok az TJrnak házába vonultak, hol buzgó énekléssel s az egyházi alelnök fenkölt imádságával ünnepélyesen lett befejezve zsinatolásunk. Egyetemes közgyűlés. Nov. 7-én estve 6 órakor tartott értekezlet s 8-án reggel Farbaky József egyházi főjegyző buzgó imádkozása mellett végzett istentisztelet után egyetemes felügyelő' úr ismét azzal a fájdalmas értesítéssel nyitotta meg a gyűlést, hogy K a rsay Sándor püspök, betegeskedése miatt meg nem jelenhetett, s helyettesítésére Zelenka Pál püspököt kéri fel. Báró Prónay Dezső egyet, felügyelő midőn a tanácskozást megnyitottnak nyilvánítja, két dologra akar különösen utalni. Az egyik az a nagy változás, melyet az országos törvényhozás által letárgyalt törvényjavaslatok egyházunk belső életében elő fognak idézni. Ev. egyetemes egyházunk erre vonatkozólag már zsinatán is kifejezteálláspontját, most tehát nincsen újból szükség ez álláspont hangsúlyozására. De vessünk számot magunkkal a jövő kötelességeire nézve. Az ev. egyház nem foglalt állást azokkal a javaslatokkal szemben, mert azok az egyház tanaival nem ellenkeztek s ezért első sorban állami szempontból bíráltuk el. De tagadhatatlan, hogy azoknak a törvényeknek lesz visszahatásuk az egyház belső életére s ezért az egyház minden hívének kettős tevékenységet kell kifejtenie, hogy egyházunk az uj megváltozott helyzetben ne érezze magát hátrányban. Óhajtandó volna ezért az egyház minden hívének tömörülése a kettőztetett buzgóságban és munkában. Sajnosan tapasztalja, hogy nem látja teljes egészében együtt