Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinatunk utolsó ülésszaka

372 nak ehhez azok, a kik a mult esztendőben minket rebellis (?) káplánokat megvetettek, kigúnyoltak, el­itéltek, kárhoztattak, mivel elég vakmerők voltunk elégedetlenkedésünket nyilvánítani az 50—60 frt évi fizetés miatt? A mi fő-, úgy a lelkészi, mint a kápláni állások betöltésénél be kell hozni a nyilt pályázatot. A titkos, tilos és alattomos utakon való pályázat az utóbbi időben ágy is igen divatba jött legalább nálunk — Dunántál. Ceterum censeo : az eddigi szabad(?) papválasztási rendszert, mely minden a vi­lágon, csak nem igazságos és szabad, mely napjaink­ban már leélte és nem egyszer éktelenül meggyalázta önnönmagát — kissé korlátozni kell ! Ladányi. —— OC Q — i 1 iL F1 1 Kt. Zsinatunk utolsó ülésszaka. — 1892. évi deczember 5-én megnyitott zsinatunk f. 1894. évi november 6. és 7. napján tartotta utolsó, záró ülését. 6-án a rendes ülést megelőzve értekezletre gyüle­keztek fel a zsinat tagjai, hogy ennek végeztével Péchy Tamás és Zelenka Pál társelnökletök mellett meg­induljon a törvényhozói munka. — Fájdalommal nélkülöz­tük, a zsinat egyházi elnökét, a betegség által honmarasz­talt Karsay Sándor püspököt. — Igaz bánattal em­lékeztünk meg a zsinatnak időközben elhunyt tagjairól : Tatay Sámuel, Samarjay Károly, Csillaghy Józsefről. — Sajnálattal nélkülöztük a tagságukról lemondottakat. — Különben jól esett látnunk a megjelentek nagy számát, mint a végig kitartás bizonyságát. A rövid megnyitó s emelkedett imádság után az egyetemes levéltáros jelenti, hogy 73 drb zsinati ügydara­bot vett át s a levéltárba helyezte el. Péchy Tamás visszatekintve a zsinat eddigi munkálkodására bejelenti, hogy apostoli királyunk ő felsége f. é. okt. 10-én kelt legmagasabb jóváhagyá­sával a megelőző ülésszakban hozott törvényeket megerő­sítette. — Igy tehát az egyházkerületek arányosításáról, sz egyetemes gyámintézetről és az egyetemes nyugdíjinté zetről szóló törvények eredeti példányát bemutatja, — báró Eötvös Lóránt vallás- és közoktatási miniszter ur­nák október 15-én kelt kisérő levelével együtt. Felolvastatnak a kisérő levél, a legmagasabb jóvá­hagyó záradék, mely utóbbit a zsinat tagjai állva hall­gatják és lelkesült éljenzéssel fogadják. Elnök indítványa, hogy kegyelmes urunk s királyunk­nak kegyeért nemcsak jegyzőkönyvileg de feliratilag is köszönetet mondjon a zsinat, valamint az elnökség utján a kormánynak is, — közhelyesléssel lett elfogadva. — Mire a törvényeket G y u r á t z Ferencz zsinati jegyző felolvasta s azok kihirdettettek. A törvények kinyomatása tárgyában kifejlődött hosszabb vita után abban történt a megállapodás, hogy e törvények az „alkotmány"hoz fűzhetés czéljából ugyan­oly alakban külön is kinyomattassanak, — de mert az előbbeni törvények példányai már nagy részben elfogytak, együttesen is kinyomatnak. — A kormányt a törvények országos kihirdetésére a zsinat felkéri s annyi példányt bocsát rendelkezésére, mennyit az igazságügyi és a bel­ügyi miniszterek szükségesnek fognak tartani. Megállapíttatott a következő' napi záró ülés napi­rendje. Nov. 7-én d. e. Y 210 órakor összegyűlt zsinati tagok fájdalmas részvéttel értesültek a világi r. elnök, Péchy Tamás hirtelen történt megbetegedéséről. — Az elnöki széket Fabiny Teofil alelnök foglalja el s a zsinat meghallgatja a gazdasági bizottság jelentését, melyet an­nak elnöke s egyúttal zsinati háznagy, Perlaky Elek terjeszt be. — Az átvizsgált számadások rendben talál­tattak s a gazdasági bizottságnak a felmentvény megada tott. — Történelmi érdekesség szempontjából a zsinat föl­kéri az egyetemes gyűlést, hogy az egyházmegyéktől s kerületektől szerezze be a zsinati költségek kimutatását, hogy megtudhassuk mennyibe került közegyházunknak az 1892—1894-ki zsinat? Radvánszky János báró beterjeszti a napló­biráló bizottság jelentését. — Miután kitűnt, hogy még több ülés naplója nincsen megbírálva, sőt az utolsó ülé­sek naplói még elkészítve sincsenek s így nem is voltak megbírálhatok : a bizottság fennmaradása kimondatott azon utasítással, hogy munkálatát fejezze ba s az egyetemes gyűlésnek tegyen jelentést. — Az elnöknek s a bizottság­nak köszönet szavaztitott. A jelen nem levő elnökségnek, a jelenlevő alelnökök­nek, a jegyzői karnak köszönettel s a világi elnök záró­szavaival a gyűlés és a zsinat a gyűlésteremben berekesz tetvén, a zsinati tagok az TJrnak házába vonultak, hol buzgó énekléssel s az egyházi alelnök fenkölt imádságával ünnepélyesen lett befejezve zsinatolásunk. Egyetemes közgyűlés. Nov. 7-én estve 6 órakor tar­tott értekezlet s 8-án reggel Farbaky József egyházi fő­jegyző buzgó imádkozása mellett végzett istentisztelet után egyetemes felügyelő' úr ismét azzal a fáj­dalmas értesítéssel nyitotta meg a gyűlést, hogy K a r­say Sándor püspök, betegeskedése miatt meg nem jelenhetett, s helyettesítésére Zelenka Pál püspököt kéri fel. Báró Prónay Dezső egyet, felügyelő midőn a tanács­kozást megnyitottnak nyilvánítja, két dologra akar külö­nösen utalni. Az egyik az a nagy változás, melyet az országos törvényhozás által letárgyalt törvényjavaslatok egyházunk belső életében elő fognak idézni. Ev. egyetemes egyházunk erre vonatkozólag már zsinatán is kifejezte­álláspontját, most tehát nincsen újból szükség ez állás­pont hangsúlyozására. De vessünk számot magunkkal a jövő kötelességeire nézve. Az ev. egyház nem foglalt állást azokkal a javasla­tokkal szemben, mert azok az egyház tanaival nem ellen­keztek s ezért első sorban állami szempontból bíráltuk el. De tagadhatatlan, hogy azoknak a törvényeknek lesz visszahatásuk az egyház belső életére s ezért az egyház minden hívének kettős tevékenységet kell kifejtenie, hogy egyházunk az uj megváltozott helyzetben ne érezze magát hátrányban. Óhajtandó volna ezért az egyház minden hívének tö­mörülése a kettőztetett buzgóságban és munkában. Sajno­san tapasztalja, hogy nem látja teljes egészében együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom