Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Belföld - Orosháza
360 prepevny" diadalmi-énekünk PISŐ két versének eléneklése után szószékre lépett az avató lelkész, a honnan tótul Isten iránti hálára, az iskola s egyházi ügyek iránti buzgóságra intette, buzdította ez alkalomból az egyház hiveit, a szülőket; úgy szeretetre, hazafiságra a tanítót s a szorgalomra serkentette, a gyermekeket, ha el akarják érni azt, hogy az uj tanterem necsak külsőleg, de bensőleg is diszes légyen, s imájában is erre kéri Istent mindenható atyánkat. — Lelépvén a szószékről az avató leikész, utána Alexy János helybeli lelkész szólt az uj tanteremben az egyház híveihez az 1892-ik évi junius hóban tartott egyházigyülés határozata alapján magyarul kijelentve abeli követelését, hogy e tanteremben ápoltassák a vallásosság, a magyar hazafias szellem de egyúttal igéri és fogadja, hogy felügyelni fog arra, hogy benne a felekezet nélküliség soha lábra ne kapjon s tápot ne leljen ; igéri és fogadja, hogy a hazafiatlanságnak se fog tért engedni soha. Ezután rövid történetét adta a zelenei életerős egyháznak, melyből megtudtuk, hogy a népmozgalom ugyan az ma, mint volt 150 év előtt s még is most az iskola sokkal népesebb, mint volt az előtt ; mi abban leli magyarázatát — úgymond — hogy más ide bevándorolt idegen felekezetbeliek gyermekei népesítik be az iskolát. Beszédét egy rövid fohászszal bevégezvén, a poltári ifjúságból alakított dalárda rázendítette a „Szózatnak" első két versszakát. Az avató lelkész Ároni áldásával véget ért az ünnepélyes Istentisztelet, mely után gyűjtés eszközöltetett az uj tanterem felszerelésére igen szép eredménynyel : mert begyült talán 20 frt is. r. I. — A teési (veszprém megye) evang. egyház nov. 4-én uj orgonát állít be Ist^n Szent házába, melyet Szalay Gy. fehérvári orgonakészítő alkotott ; a mű dicséri mesterét. Az ünnepélyen az orgonaszentelést Szalay Ferencz várpalotai lelkész fogja teljesíteni. — Iskoiaavatás Récsén. A récsei ág. h. ev. egyházközség eddigi iskolaépülete meg nem felelvén a kor igényeinek a hitbuzgó hivek részint az esperesség, részint a megyei tanfelügyelőség serkentésére önerejökből új iskolát emeltek, melyet f. hó l-jén a helybeli és vidéki közönség jelenlétében nagytiszteletű Fürst János alesperes úr avatott fel. Az ünnepség istenházáb^n vette kezdetét, hol tisztelendő Polevkovics Gusztáv helybeli lelkész úr alkalmi szónoklata előkészítette a jelenlevőket a szent cselekvényre. Az istenitisztelet végeztével, az ájtatos hivek az iskolahelyiségbe vonultak, hol nagy tiszteletű Fürst alesperes úr elragadó szónoklatával a híveket az egyházi éiet fejlesztésére, a tanítókat s tanulókat szorgalomra serkentette s végre magát az avatást ihletett szavakkal az épületen végrehajtotta. Az épület 2478 forintba került s Kirchmayer Mihály pozsonyi építész felügyelete alatt emeltetett. Az iskola berendezéséhez t. Richter Ede felügyelő, S t a m p f e 1 Károly könyvkereskedő s Eckhardt pozsonyi iparos urak jelentékeny adományokkal hozzájárultak. Az új tanítói állást Müllner Mihály eddigi tolnamegyei tanító foglalta el. A vidéki vendégek közül a nevezetteken kivül még felemlítjük t. Hacker Károly esp. másodfelügyelő, t. Papp Sándor megyei tanfelügyelő urakat. — Papavatás. Mult október hó 30 án, Pozsonyban főtisztelendő B al t i k Frigyes püspök úr felavatta Rajter Jánost a gömöri esperesi és Szlávik Ádámot az óturai segédtelkészi állomásra. — Gyászesetek. A nógrádi esperesség Luczin községének ág. hitv. ev. gyülekezete vasárnap, október 28-án délután kisérte örök nyugalomra agg lelki-pásztorát nemesvarbóki Plachy Sámuelt, a ki az Úrnak kertjében mint hű kertész, hosszú időn át kitartó szorgalommal hűséggel és lelkesedéssel munkálkodott. Az elköltözött 1820-ban született Nemes-Varbókon. Tanulmányait Selmeczbányán és Pozsonyban végezte s az előbbi helyen koszorús költőnknek, Petőfi Sándornak lakótársa volt. — Az elnyomatás korában a Bach korszakban, Melczer, várfogságra itélt és Olmützbe elzárt lelkész-társa helyébe Rákos-Keresztúrra administratornak ment, a honnét csakhamar a luczini ev. egyház által lelkésznek hivatott meg s ott 37 éven át szolgálta az Urat. Felesége és hét, ezek közül két kis korú gyermeke siratja az elhunytat. — Temetése alkalmával, mely nagy részvét mellett ment végbe. Nagytiszteletű Simkó Frigyes nógrádi alesperes és Kiss István sámsonházi lelkész mondtak beszédet. — Mikolik Gyula, az eperjesi gyülekezet nyugalmazott tanítója élete 69-ik évében október 30-án el hunyt s november hó 1-én eltemettetett. — Az Úr hű szolgáit jutalmazza meg az Úr maga! Nyilatkozat. A mennyiben a „Zsinat Története" czimű müvemre való előfizetési fölhívásban használt eme kifejezés: ,,körülbelör i azon aggodalomra szolgédtat okot, hogy a netán megjelenő munka 4 frtnéil drágább is lehet, ezennel kinyilatkoztatom, hogy : 1. A munka 4 frtnál semmi esetre sem lesz drágább, de bolti ára magasabb leend. 2. Miután munkám megjelenése az előfizetők száméinak mennyiségétől függ s a szétküldött 700 felhív éisi ív közül eddig összesen 38 előfizetővel csakis 25 érkezett vissza, fölkérem az ívtartókat, hogy azokat — ha netán üresen is — hozzám azonnal visszaküldeni szíveskedjenek, mert a munka kiadása iránt csakis így tájékozhatom magamat. 3. A fizetés csak akkor eszközlendő, lia a munka sajtó alá kerül. Zólyom, 1894, október 30. Thébusz János. P ALYAZATOK. Pilisre segédlelkész kerestetik, a ki a tót nyelvben is jártas s tót nyelvű, egyházi szolgálatot végezni képes. Fizetése: teljes ellátás és évi 200 frt, Kötelessége azonban szükség esetén a püspöki irodavezetőt is kisegíteni s illetve helyettesíteni. Pilis 1894. október 24-én. Sárkány Sámuel, pilisi ev. lelkész, bányakerületi püspök. Segédlelkészt keresek német ajkú egyházközségbe. Pályázók alulírotthoz forduljanak. Zurány (Moíonj'megye) 1894. október 22-én. Bodiczky Kálmán, mosonyi esperes. WlliAND F. K. NYOMDÁJA, POZSONYBAN.
