Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Szomorú statisztika

— megérthesse s annak segítségével a törvényszabta szabályszerű évi zárszámadást néhány óra alatt hibátlanul elkészíthesse. Felkérem a nt. esperes és lelkész, a t. felügyelő' és kurátor (pénztárnok) urakat: szíveskedjenek nálam legkésó'bb márczius derekáig jelezni, hogy önmaguk ós egyházközségeik s esetleg az érdeklődő' egyháztagok számára hány példányt rendelnek meg ezen olcsó és — hiszem — hasznavehető Útmutatóból. A megreudelőknek az illetékes lelkészi hivatalhoz fogom megküldeni a rendelt példányokat. Kecskemét, 1894. jan. Laulcó Károly, evang. lelkész, esp. pénztárnok, özv. árva s. egyleti felügyelő. — A tót-komlósi ág. h. ev. egyház f. hó 6-án örömünnepet ült. Ekkor iktatta ugyanis hivatalába első egyházi felügyelőjét, tek. Haviar Lajos békés-gyulai kir. főmérnök urat, egy boldog emlékű papi család méltó sarját. A beiktatás a mily egyszerű, ép oly ünnepélyes és megható volt. Tót és magyar nyelven végzett istentisztelet folyamán nt. Csermák Kálmán ez idő szerinti igazg. leik. a beiktatandóhoz rövid, szívből szívhez szóló beszédet intézett, mindenek előtt örömét fejezvén ki a fölött, hogy e fontos állást fennkölt szellemű családjának hagyományaihoz képest készséggel elfogadni szíveskedett, azután jelezte azon kötelességeket, melyek ezen reá nézve megtisztelő, önmagában pedig igen fontos és magasztos hivatallal járnak. Mire az új felügyelő a hivatalos esküt letette. Ezután a beiktató lelkész által még egyszer üdvözöltetvén, a feléje fordult bizalomért őszinte köszönetet mondott s magát továbbra is az egyház jóindulatába ajánlotta. Véget érvén az ünnep templomi része, az egyház tanácstermében presbyteriális gyűlés tartatott. Itt az új felügyelő a bemutatás és szívélyes üdvözlés után hosszabb lendületes beszédet mondott, melyben fejtegette azon irányelveket, melyeket ő hivatalos ténykedésénél mindig szeme előtt fog tartani, különösen hangsúlyozván, hogy az egyház anyagi és szellemi felvirágozása s az ifjúságnak vallás-erkölcsi s hazafias szellemben való neveltetése képezendi gondjainak főtárgyát. S hogy szeretve tisztelt felügyelőnk ez elveket meg is valósítandja, arról nemes gondolkozása, egyházi ügyeink iránti érdeklődése, hazafias érzülete s a közügyek terén eddig is tanúsított odaadó fáradhatatlan munkássága kezeskedik. Segélje őt az Ur nemes intentióinak megvalósításában ! Az ünnepet az egyház által rendezett díszebéd zárta be, melyen hogy nem hiányoztak szellemes felköszöntők, talán mondanom is felesleges. Magán levelek és táviratokban is megemlékeztek az ünnepeltről és az ünneplő egyházról ntű Áchim Ádám esperes és dr. Bartóky József járásunk főszolgabirája, valamint dr. Haviár Gyula kondorosi felügyelő, az ünnepeltnek ifjabb fivére. A vidám hangulattal fűszerezett lakoma a délutáni késő órákban ért véget. — Karácsonfa ünnepély Debreczenben. 1886. óta, mióta iskolánk fennáll, az evang. filléregylet évenként karácsonfa-ünnepélyt rendez növendékeinknek. Csak egyszer maradt el, t. i. midőn nehéz beteg volt a lelkész s gyász is volt házában. A filléregylet nem tartotta a kegyelettel összeférhetőnek, hogy az iskolában örömünnep legyen, mikor ő betegen fekszik. Ez ünnepélyek kezdetben az iskolai helyiségben tartattak. Mivel azonban ez szűknek bizonyult, ujabb idő óta az imaházban tartatnak. így is alig fér el a nagy közönség. A mostani karácsonfa-ünnepély lefolyása a következő volt: decz. 24-én d. u. 4 órakor, midőn az imaház zsúfolásig megtelt közönséggel, megzendült 90 gyermekajkról az ének: „Ha az én hitemnek" három hangban. Ének után a lelkész a gyermekek felfogásához mért beszédet tartott Ján. 3, 16. alapján karácsonesti imádsággal. Ezt követte a gyermekek részéről a karácsoni üdvözlet. A két hatalmas, gyönyörűen díszített s gyertyafényben csillogó karácsonfáról minden gyermeknek kivétel nélkül jutott ajándék, jelképezve azt, hogy minden embernek született a Krisztus. Az ajándékok kiosztása után az „Uram, maradj velünk" énekkel nyert befejezést az ünnepély. Azonkívül 5 szegény fiu és 4 leány lett ruhákkal ellátva. — Ifjúsági istentisztelet Rozsnyón. Örömmel adhatunk számot a rozsnyói ág. hitv. ev. ker. tanári kar azon elismerésre méltó újításáról, hogy a hideg téli vasárnapokon egyrészt az ifjúságnak a hideg templomban megfázástól való megóvása, másrészt sz ifjúság vallásos nevelése és isteni tiszteletben való résztvehetése czéljából a főgymnasium fűtött dísztermében reggel 8 órakor ifjúsági isteni tiszteletet tart. Mi csak örömmel üdvözölhetjük a rozsnyói tanárok ezen újítását s Isten áldását kérjük nemes munkájukra. — A liptó-szt.-péteri anyaegyházhoz tartozó kis filiális egyház: Jamnik, folyó hó 2-án szép ünnepet ült. E napon ugyanis nagytiszteletű esperes úr felszentelte az imaházban felállított új oltárt és dr. Matuska Péter országgyűlési képviselő úr által ajándékozott gyönyörű oltárképet. Ezen törekvő filia haladását derék tanítójának : Klimo Andrásnak köszöni, a ki nem ismerve fáradságot, nem tekintve saját anyagi érdekeit, hiven szolgálja az Ur által reá bizott gyülekezetet. Isten éltesse őt! — Szeghegyen (Báesm.) 1893-ban született: fi 107 nő 112=219 (köztük 9 törvénytelen); konfirmált.: fiu 75, leány 51=126. Esketés volt: 46. Meghalt fi 66, nő 53=119; tehát szaporodás == éppen 100. Úr vacsorához járult: 1273. Lélekszám 4710. — Furcsa hir! — A napi lapokban erősen hirdetik, hogy a f. hó 16-án tartott róm. kath. nagygyűléssel szemben, melynek megállapodásai s talán még inkább az ott elhangzott szent dörgedelmek egyenesen a protestánsok ellen irányzott hadüzenetnek vétetnek, valami országos protestáns kongreszust akarnak, (hogy kik, nem tudni) összehívni. — Ez kellene m^g csak ! Mit ártjuk magunkat, mint egyház, a róm. kath. egyháznak az állam ellen folytatott küzdelmébe? Zsinatunk kimondta, hogy az egyházpoltikai reform, javaslatokat állami ügyeknek tekinti, s kivált a polgári házasságot. — Ez elég? minden magyar protestáns, tudja, mi a teendője s szabad elhatározását akár mellette, akár ellene, semmiféle egyházi hatóságnak korlátolni nem szabad, de holmi kongreszusok nem is tehetik. De hát mit is akarnak a tervezők ? Tüntetést ? talán a protestáns szegénységgel? Ragyogó felvonulást? talán a ,,dissolutae scopae" fényében ? Szónoklati versenyt rendeznek? no a világ rég tudja már, hogy a beszédben erősek vagyunk, bárcsak tennénk is már valamit! ! Nincs is ennek a mi szegény hazánknak már semmire, egy kis parázs vallásháborúnál másra szüksége ? ? Hadd legyen : itt róm. katholikus, ott protestáns, emellett vérezzen el hazánk. — Uram! szabadíts meg a gonosztól? — Jegyzet: E lapok mult évi 51 számában Sp. J. úr „egy kis értesítés" czim alatt oly érteműleg nyilatkozik, mintha a róm. kath. egyház és katonaság rangfokozatos rendszerét felemlitő czikk és e lapok m. é. 48. és 49. számaiban megjelent hasonló tartalmú czikkek egy és ugyanzon szerzőtől származtak volna. Ennek ellenében indítva érzem magamat kinyilatkoztatni, hogy e lapok m. é. 48. és 49. számaiban megjelent „Egyházi hiányaink, teendőink" czimű czikket nem én irtam. Sass János. WIGAND F. K. NYOMDÁJA, POZSONYBAN.