Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - A dunáninneni négy esperesség felségfolyamodványa

Tizenkettedik évfolyam. 36. sz

. Pozsony, 1894. évi Szeptember 8-án. EVANGELÍK US EGYHÁZ es ISKOLA. I Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kn. félévre ... (> „ negyedévre. . 3 „ Egy szám ára: 24 flr. yvs EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület négy esperességének félségi folyamodványa a kerület feldarabolásának tárgyában O Felségéhez a királyho? intézve. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. — Hirdetés. A dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület négy esperességének felségi folyamodványa a kerület feldarabolásának tárgyában Ő Felségéhez a királyhoz intézve. Császári és apostoli királyi Felség ! Legkegyelmesebb Urunk! \ álságos és reánk magyarországi ágostai hitvallású evangelikus egyház hű tagjaira és hazánk hű fiaira nézve nehéz időben, alattvalói hódolattal s homagiális tisztelettel és szeretettel közeledünk a császári és apostoli királyi Felséged legmagasabb trónjához. Emlékezetünkben tartva egyházunk tanait, melyek szerint Felséged felkent Személye az evangelika egyház Legfelsőbb Felügyelőjének circa sacra tekintendő ; továbbá indíttatva a mind egyházunkra mind hazánkra nézve aggasztó állapotok által, melyekbe a magyarországi ág. hitv. evangelika egyház a kebelében legújabban eljátszódott események által sodortatott: fiúi odaadással és bizalommal járulunk Felséged magas szine elé ezen legalázatosabb kérelmünkkel. Az ág hitv. evangelika egyháznak 1891 —1893. évben megtartott egyházi zsinatán hozott, a cs. és kir. Felséged által 1893. évi márczius 18-án megerősített és u. a. évi május 4-én kihirdetett egyházi alkotmány 112 § a alapján a dunáninneni ág. h. evang. egyházkerület Liptó-Szt.-Miklóson 1893. aug. 23. és 24-én megtartott kerületi gyűlésen ujjászerveztetett. Ezen újjászervezés szorosan törvényes, senki jogaiba nem ütköző módon ment végbe, a mint ezt a gyűlés második napján ugy az egyházi mint a világi elnökség kifejezetten konstatálta. A kerületi gyűlés kisebbsége, t. i. a pozsonyvárosi, pozsonymegyei és mosoni egyházmegyék képviselői ennek daczára váratlanul azon érveléssel, hogy az augusztus 23-án rendesen és törvényesen megejtett választásoknál mellőztettek, noha a kerületi tisztségek és bizottságok tagjaiul a kisebbségben levő egyházmegyékből is választattak, a gyűlést elhagyva, Budapesten 1893. évi október 4. 5. és 6-án megtartott egvetemes egyházi gyűléshez felebbezést nyújtottak be, melyben elismerik ugyan nemcsak a megejtett választások, hanem az egész eljárás törvényességét is, de mégis azt követelik, hogy a nevezett három egyházmegye a dunáninneni kerület kebeléből ki- és máshová bekebeleztessék. Az egyetemes gyűlés ezen, reális és jogerős alappal nem támogatott felebbezés folytán a gyűlési jegyzőkönyv 20. pontjának c) betűje szerint, a kerületek máskénti felosztását határozta el és az uj felosztás törvényének tanulmányozásával és kidolgozásával, illetve a terv benyújtásával külön választmányt bizott meg azon megjegyzéssel, miszerint a kész tervezetet legfeljebb három hónap alatt, ugy a kerületekhez, valamint az egyetemes gyűléshez terjeszsze be, hogy az az egyetemes gyűlés által a zsinathoz felterjesztethessék. Az uj felosztásnak a külön egyetemes bizottság által benyújtott tervezetét a dunáninneni egyházkerület az 1894. évi május 16-án Trencsénben tartott gyűlésen egyhangúlag, tehát a három: pozsonyvárosi, pozsonymegyei és mosonmegyei egyházmegye felebbező kisebbségének szavazataival is elvetette s oly határozatot hozott, mely szerint az egyetemes bizottság elaboratuma, mint politikai és nem egyházi indokokból és érdekekből eredő elvettetik s ellene protestáltatik. Az 1894. évi május 17-én tartott dunántuli egyházkerületi gyűlés nem fogadta el az egyetemes bizottság tervezetét azon indokolással, hogy általa a jövendő békesség és rendnek semmiféle biztonsága nem nyujtatik, és felhívta az egyetemes gyűlést, hogy a kiküldött bizottság egy uj, a czélnak és historikus fejlődésnek megfelelő tervezet kidolgozására utasíttassák. Az 1894. május 22-én Budapesten tartott bányai egyházkerületi gyűlés nem fogadta el az egyete-