Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyet. theol. Academia

nalánab megfelelő, de a nemzeti szellemtől is áthatott közös theol. facultást. A kerületek meghallgatása következtében a közös facultas eszméje el lett ejtve s már 1810-ben meg lett állapítva, hogy az ág. h. evangélikusok számára Pozsonyban, a helvét hitvallásuak számára pedig Debreczenben állítandó föl a theol. facultás. A kir. engedélyt a nádorhoz ís fordult őseink nem nyerhették meg. Atyáskodó, nyárspolgári intentiók hatalma alatt álló s igy az önálló, nemzeti felemelkedést ellenző kormány a bécsi facultásban temeté el atyáink nemzeti, culturális eszményét. 1841-től kezdve, a nemzeti önállóság eszméjének a pezsdülése korszakában ismét egy, a két prot. egyház egyesült erejével felállítandó protestáns főiskolának eszméje ragadtatott meg lelkesedéssel; 1844-ben már alapot gyűjtő aláírási ivek is bocsáttattak szét.... de nemzeti aspiráczióink teínetője 1849-ben ez eszme csiráját is eltakarta az éjszakról jövő fagyasztó télnek leple alá. Megjött végre a kikelet s kikelt az egyetemes egyház által elültetett csira is egyelőre egy a viszonyokkal megküzdeni nem képes egyesült prot. theol. intézetben, Budapesten. Ez egyesült prot. theol. intézet rövid életű volt. A virág elhervadt, de élt a csira. Már 1865-ben határozatba ment az egyetemes gyűlésen, hogy az egyesült voltában megszűnt prot. theol. intézet megmentett tőkéje, kamataival együtt egy külön ev. theol. intézet felállítása czéljából kezelendő. 1869-ben az acsai értekezleten báró Eötvös József nagyjelentőségű és egyelőre elejtett tervével szemben, mely szerint a budapesti egyetemen egy prot. theol. facultás állítandó fel, egy részletes terv dolgoztatott ki, melynek alapeszméje egy önálló, tökéletesen felszerelt theol. akadémiának felállítása." Nos, ezen történetileg levezetett acsai értekezleten kimondott nagy elvnek a megvalósítását egyetemes egyházunk a pozsonyi egyházzal 9 éven át folytatott alkudozások után 1882-ben végül el is érte, a midőn meg is nyilt s azóta él és áldásos működést fejt ki ezen egye tien egyetemes theol. akadémiánk. — Mert hogy ez akadémia sem egyik sem másik kerületé, hanem közvetlen az egyetemes egyházé, azt mutatja a Pozsonynyal (melynek addigi, a lyceumon volt theol. tanintézete szüntettetett meg, hogy helyét egy a lyceumtól teljesen elválasztott, külön theol. akadémia foglalja el) kötött szerződés 2. pontja

? mely szerint „ezen akadémia a magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egyház tanintézete, s mint ilyen az egyetemes egyház közvetlen hatósága alatt áll", — mely alapon mindjárt a következő 3. pont szerint az akadémiával egyidejűleg önálló theol. akadémiai pénztár is alapíttatott. Az akadémia felügyelője az egyetemes egyházi felügyelő s a püspökök évről-évre megállapított sorrendben megjelennek az akad. szakvizsgákon, hogy azokon az egyetemes egyházat képviseljék. — A4 kerület daczára, hogy kettőnek keblében (Eperjes, Sopron) külön kerületi theologiai intézetek vannak, évi járulékokat fizetnek az akadémia fenntartására, a melyek korántsem évi segélyt, de szerződésileg lekötelezett évi adót képeznek. Ezúttal nem bolygatjuk ez évi járulék összegét, vájjon megfelel-e az az akadémia igényeinek, a kerületek egyetemes kötelességeinek s a méltóságnak (a mennyiben oly kerület, a melynek területén külön theologia nincsen, csak annyit fizet, mint a melynek külön theologiája van; amaz elsők contingensét képezik a bányai, e különben is leggazdagabb és a dunáninneni kerület, mely kettő az akadémiát leginkább igénybe veszi ; a második csoport a dunántúli s a tiszai kerület) csak constatáltatni kívántuk velők is, hogy a theologiát az egyetemes egyház a szerződéses alapon s a kerületek köteles évi járulékainak hozzávonásával maga tartja fel s fejlesztéséről is ennek következtében a 4 kerületből álló egyetemes egyház köteles gondoskodni. S vájjon tett-e valamit e tekintetben 12 év óta egyetemes egyházunk ? Sajnos, e tekintetben a legszomorubbat kell constatálnunk ! Az acsai értekezleten, melyet jelen egyetemes felügyelőnk nagyemlékű édes atyjának, Prónay Gábor báró ugyancsak egyetemes felügyelőnek elnöklete alatt az akkori 4 püspök s az akkori theol. intézetek igazgatói tartottak azon büszke s á protestáns öntudathoz méltó jelszó volt a domináló, hogy a theologia maradjon az egyházé ne államosíttassék azáltal, hogy a budapesti egyetemre facultásként átvitetik : ezen alapon mondatott ki egy önálló, tökéletesen felszerelt theol. akadémiának feláll ít ás a, mely tökéletes felszerelés alatt a modern tudományos niveaut képviselő teljes szakrendszert értették s az akadémiai rendes tanárok fizetését minimalis összegben 2400, mondd kétezernégyszáz forintban állapították meg. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy 1869ben, mint az acsai értekezlet idején 2400 frt. az azóta beállott általános drágulás miatt mai értékben legalább 3000 frtnak felelt meg! Az acsai álom megvalósult a pozsonyi ev. egyházzal kötött szerződés alapján, a kerületek évi segélyének lekötése után, 1882-ben, de hogyan? Bizony ha, őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy az akkori pozsonyi theologia tanárok áldozatkészégefolyt á n ! A szerződés s a kerületek évi járulékai alapján az akadémia fenntartására stipulált évi összeg ugyanis nem engedte meg, hogy a tanárok az acsai értekezleten megállapított minimalis 2400 frttal fizettessenek, hanöm csak kettőről lehetett szó ! Vagy még az akadémiát fel nem állítani, vagy felállítani, azonban a tanárok fizetésének jelentékeny reducálásával, oly módon, hogy a rendes tanároknak 1500—1500 a magántanároknak 600—600, a könyvtárra 500 frt. évi járulék vétettek fel az évi budgetbe. E pénzzel egy főiskolának csak karrikaturája tartható fel. Érezték ezt akkoriban az intéző férfiak is, de mert látták, hogy gyorsan a bajon nem segíthetnek, a tanári karon fordúlt meg, hajlandó-e rövid időn beálló fizetés felemelés ígérete mellett egyelőre 1500 frt. fizetéssel is beérni. A felelet csak igenlő lehetett, hiszen ha valaki, úgy első sorban a szakférfiak érezték egy akadémia égető szükségét, jól van hát rövid ideig húzzák az igát, csak rajtok ne múljék az intézetnek felállítása! — 5 azóta húzzák az igát 12 éven át. Panaszkodtak, kértek, hasztalan. Vagyonát, vagy vagyonának jelentékeny részét, gyermekei jövőjének biztosítékát, egymásután feláldozta valamennyi, a kinek pedig vagyona nem volt, nyomorgott