Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Czikkek - A theol. Akadémia 1893/94-iki tanévet záró beszéd (Schneller István)
Tizenkettedik évfolyam26. sz. Pozsony, 1894. évi Junius 30-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár 1 M EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Egész évre ... 12 kn. félévre ... 6 „ negyedévre. . 3 „ Egy szám ára: 24 flr. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FEEENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: A theol. akadémia 1893,94-ki tanévet záró ünnepélyen mondott igazgatói beszéd. (Vége.) — A zsinati törvényeknek életbe léptetésére vonatkozó intézkedések a dunántuli egyházkerületben (Kund Samu.) — Tárcza. — Belföld. — Vegyesek — Pályázatok. A theol. akadémia 1893'94-ki tanévei záró ünnepélyén mondott igazgatói beszéd. (Vége.) Nem kicsinyeljük mi sem a törvényszerűség és ambitio szellemét paedagogiai szempontból! A történeti éniség fokozatán e szellem a határozó és erkölcsileg is értékesíthető. A kivülöttüuk álló törvény és ennek megfelelő kényszerű kötelesség; a történeti tekintélyek előtti meghajolás és ezek elismerésének keresése e fokozaton természetszerűen a munkásság ható rugója. — Tanulva e fokozaton — az adott anyagot kötelességszerűleg felveszszük önmagunkba, a tanárban látjuk a legfőbb tekintélyt, s a tanári karnak a vizsgák útján érvényesülő elismerésében látjuk önértékünk fokmérőjét s munkásságunk eredményének kritériumát. A történeti éniség álláspontján ez így van s helyesen vau így még a középiskolai tanulásnál is. — A főiskolai tanulmányozás azonban ezen álláspont fölé emeli az akadémia polgárát. — Nem a külső törvény, nem az emberi tekintély, nem a munka külső, emberileg megitélt eredménye itt a határozó. Istennek szolgálatában tudja az egyes önmagát, a lélek bensejében érvényesülő, egyeniesülő isteni czélgondolat a határozó, s az ennek megfelelő élet a munkásság értékének egyedüli megitélője. — Isten hivott el minket a tlu-ol. tanulmányozás mezejére. Összes szellemi erőnk ezen elhivatás szolgálatában áll. A vallás tényeit kutatjuk önmagunkban, Isten megnyilatkozó erejét fürkészszük az általános tudományosság keretén belül, mely csakis az igazságra irányul, — a természet nagy könyvében Isten nyomait kutatjuk, az érzékiből kiinduló és az eszmény felé törő emberi történet okmányában, nevezetesen vallásunk szent irataiban. Jézus Krisztus valláserkölcsi személyiségének titkaiba mélyedünk el s az itt merített szellemnek, mint elvnek érvényesülését vizsgáljuk azon történeti fejlődés folyamatában, mely az egyházon belül, de azon kívül is Isten országának kiépítésére irányul. Történeti alapon emelkedünk fel a theologiának rendszeresítő mezejére. A történetben fellelt és bennünk is érvényesülő elv alapján rendszeresítjük a vallásnak tény^eit, rendszeresítve feltüntetjük azokat éltető hatásukban az ethika mezején s az így nyert valláserkölcsi eszményt, mint gyakorlati tevékenységünk vezérlő gondolatát követjük a létező egyházi, történeti viszonyokkal számolva — a gyakorlati theologiának mezején. E munkásságunknál indítólag hathatnak a történeti tekintélyek a múltban és a jelenben; indítólag hathatuak a tanárok is. De e f / tekintélyeknek, mint ilyeneknek önértékük nincs. Ok is csak annyiban számítanak, a mennyiben a tudományban egyediül határozó igazság szellemének feltétlenül hódolnak, nem a magukét, hanem az igazság érdekét sajátosan szolgálják. Ha ily szellemben tanulmányoztak Önök, kedves ifjú pályatársaim, lia tanulmányozásuk vezérlője az Önökben is érvényesülő isteni szellem volt, s lia így benső szükségszerűséggel, ezért szabadon, örömmel és kedvvel mélyedtek el tudományuk szentélyébe : akkor élő tőkét gyűjtöttek, az elsajátított anyag személyi értékűvé vált s ezen valláserkölcsileg emelkedett személyiségükben birják akadémiánk maradandó, életükben soha el nem halványuló, Önöket igazán boldogító emlékét. Ezen emlék birtokát és megőrzését kivánja Önöknek kedves ifjú pályatársaim, akadémiánk! S ezen emlék megszerzésére buzdítja Önöket, ha valamikor, úgy ez évben leghatásosabban az első keresztény theologusnak Pál apostolnak példája. — Tanári karunk egyik kiváló tagja ezen nagy apostol, ezen első theologusnak képét mély tanulmánya és mesteri alakítása gyümölcseként állítá elibéuk. Nekünk, tanártársainak s hallgatóinak ajánlotta fel e művet. — Kedves kötelességet teljesítek, midőn ezen dedicatióért itt nyilvánosan néki a tisztelt kartársnak
