Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az új törvényjavaslatok (Farkas Gejza)

Tizenegyedik évfolyam. 50. sz. Pozsony. 1893. évi Deczember 16-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. f Előfizetési ar : Egész évre . 12 kn. félévre 0 « negyedévre . 3 * V Egy szám ára : 24 flr. J yVÍEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TESZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve l-t flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön G0 flr. Tartalom : Az uj törvényjavaslatok. (Farkas Gejza.) — Kántortanítói fizetések egyházainknál. (MicSinay Pál.) — Tárcza (Vé^e ) — B e 1í öld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. ° Az uj törvényjavaslatok. Megjöttek hát, illetőleg le vannak téve a ház asztalára a régen várt, bár nem minden oldalról óhajtott törvényjavaslatok a „házassági jogról" és a „gyermekek vallása", illetőleg az 1868. 53. t.-czikk némely határozatainak módosításáról. Az országgyűlés atyáskodó jóvoltából s a kormány jóakaratú rrrïfrbtrt DTOsi az egyszer igazan csövestől hull az áldás árva fejünkre. Isten óvjon a csapástól. S talán nem épen a véletlen játéka, hogy a javaslatokat ádvent első vasárnapját megelőző szombaton nyújtották be az igazságügyi és vallásügyi miniszterek, hogy ádvent első vasárnapjára az ország legvégső határáig s legkisebb kunyhójáig elvigyék a hirvivő hollók — a hírlapok — az uj kornak szabad szellemű fuvalmát az ádventnek igazán fontos — adja Isten örvendetes — s nagy jelentőségű első liirét. S e javaslatok csak átmenetet képeznek ahhoz a már régebben benyújtott s azóta már a bizottsági tárgyalás tortúráján is átment javaslathoz, mely az összes egyházpolitikai törvényjavaslatok koronáját képezendi — a „vallás-szabadságról"; s a mely — hiszszük — végre valahára hivatva lesz a áldatlan felekezetközi torzsalkodásoknak véglegesen gátat vetni. Persze hogy a „vallás-szabadság" és „vallásos türelem" még minálunk nem egyjelentésű fogalmak s hogy az első — fájdalom — minálunk még nem feltételezi az utóbbit; de hát nagy, óriási nagy haladás lesz az akár a „lutherani comburantur" — akár csak a „tolerantur" történelmi nevezetességre vergődött intézményekkel szemben, nagy nyereség, s mintegy zálog a jövőre, hogy a szabadság után most már a vallásközi béke is el fog következni. A törvényjavaslatok kétségkívül a liberalismusnak szüleményei, ezt még annak is el kell ismernie, a ki esetleg a törvények egyik-másik intézkedésével nem rokonszenvez, a minthogy nincsen kizárva, hogy a törvény egyik-másik §-a változást fog szenvedni; de ha mégis valakinek kételyei lennének a törvényjavaslatok szelleme felől, az kellőkép tájékozhatja magát abból a mozgalomból, a melyet máris elég nagy — reméljük nem veszedelmes — hullámveréssel megindított a hatalmát s a hivek lelkiismeretére gyakorolható befolyását féltő római kath. pap sng". A vallás-szabadságról szóló törvényjavaslatok benyújtását, illetőleg annak a kormány által való szerkesztését az evangelikus jeles hazafi és szónok Irányi Dániel 23 éven át szivós kitartással sürgette, tehát ez a mi gyermekünknek tekinthető. Szabadság dolgában ugyan nekünk protestánsoknak panaszunk az utolsó időkben nem lehetett. Voltak — és mert el nem enyésztettek — vannak sérelmeink, de ezek inkább az egyenlőség nem respektálásának rovására Írandók. De az állam egyéb honpolgárokat is — más felekezeteket is akar a vallás-szabadság áldásaiban részesíteni. E szándékért csak kalapot emelhetünk előtte, mert egy sarkalatos protestáns elvet látunk e törekvésében megtestesülve. Áttérve a másik kettőre, két dolgot kell konstatálnunk. Egyik az, hegy a polgári házasság ránk nézve elméletben csaknem egészen közönbös s így ez jelentőségre nézve — a mi szempontunkból Ítélve — a más két javaslat között a középen áll. Éreztük ugyan — főkép a vegyes házasságoknál — egy modern, a józan ész és a tapasztalat követelményeinek megfelelő országos törvény hiányát; de azért jól-rosszul megvoltunk a magunk kenyerén a világi törvény árnyában. A mi mint jó honpolgárokat elszomorított, az volt a házasságnál, főkép a válási eseteknél követett eljárás sokfélesége, mely habár történetileg fejlődött, de sokáig fennállva, bizonyos mértékig az állam gyöngeségének elvitázhatatlan symptomája. Teljes tisztelet e történeti fejleménynek. Nem