Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az új törvényjavaslatok (Farkas Gejza)

402 lennénk protestánsok, ha a történelmi fejlemény jogosultságát kétségbe vonnók vagy kisebbíteni szándékoznánk. De hát a kelevény is a testen történelmileg, azaz az időben fejlődik, mégis mikor annak az ideje megjön, a tapasztalt orvos műtétnek veti azt alá, hogy a testről eltávolítsa. Ilyen kelevény volt a jogszolgáltatás terén hazánkban a sokféle házassági joggyakorlat. Hogy megjött-e már ideje? Az orvosok azt hiszik, hogy igen. A kérdésre a közel jövő fogja megadni a végleges feleletet. Egyébként a javaslat benyújtásánál, illetőleg megszerkesztésénél három szempont — mind meg annyi fontos elv — vezérelte az igazságügyminisztert. E három elv : egységes állami házassági jog, állami jurisdictio és a házasság megkötésének kötelező polgári formája. Ez elvek ellen senkinek, a kinek az állam érdeke csak némileg szivén fekszik, kifogása nem lehet. Becsületes, tiszta szándék az, amely egy teljes eszmével — a félrendszabályok mellőzésével — akarja a tagadhatlanul meglevő bajt megszüntetni. A javaslat kerülni akar minden lehető összeütközést, főkép az egyházzal (értsd a római kath. klérust) s annyira figyelmes, hogy már a czímben is visszautasít minden feltevést, mintha az államot megillető hatáskört átlépni s esetleg egyik vagy *ü£sik egyház jól kprülsánczolt. jogaiba nyúlni akarna, szólván a javaslat nem a „polgári házasságról", hanem a „házassági jogról." Hogy e körülmény is érett megfontolásnak szüleménye, azt bizonyítani talán nem szükséges. Hogy a javaslat a §-ok egész labyrintusa, a mi a régi Írástudók módszerére emlékeztet, ez ránk nézve teljesen közönbös dolog. Van az országnak sok birája s még több fiskálisa, ám lássák, hogy adandó alkalommal mint készülnek el vele, nekünk ettől nem fog fejünk fájni. Győry Elek a f. é. február 9-én tartott zsinati ülésen a polgári házasságot illetőleg ezeket mondta : „Mi absolute nem zárkózhatunk el az elől, hoey az államnak joga, sőt gyakran kötelessége a házasság intézményét a maga szempontjai és feladatai, de az intézmény természetéhez képest szabályozni és szervezni, annál kevésbbé zárkózhatunk el az elől, mert az ... nem is lehet ellenünk. Helyesnek tartjuk azért, hogy kifejezést adjunk annak, miszerint a házasság ügye első sorban állami szempontok szerint bírálandó el: hogy tehát annál a kérdésnél, vájjon az állami törvényhozást illeti-e meg a házassági jog megalkotása és a házassági ügyekben való biráskodás : ennél a kérdésnél mi ellenkező álláspontot elfoglalni nem akarunk. Kifejezni akarjuk azt, hogy nincsen ellenünkre, ha a házasság polgári törvénynyel lesz szabályozva." S ez álláspontunk nem változott ma sem, midőn a terv valóság lett; sőt ha elgondoljuk, hogy azok a szégyenletes §-ok, a melyek a büntetőtörvénykönyvben a házasság körüli eljárás egyes eseteinél a lelkészre ki vannak szabva, most már maguktól elenyésznek s nem fognak Damokles kardjaként oly fenyegetőleg ott függni árva fejünk felett — nem tagadom, hogy bizonyos lelki megnyugvással vehetjük a javaslat beterjesztését. Egészen máskép áll a dolog a gyermekek vallását illetőleg. Eltekintve egyes sporadicus véleményektől, a gyermekek neveltetését illetőleg az evangyéliomi egyházunk közóhaja az volt, hogy az uj házassági jog és vallás-szabadság mellett is az 1868. 53. t.-cz. 12. §-a teljes érvényben fenntartandó. S ez a második körülmény, a melyet konstatálnunk kell. Tekintélyes hangok emelkedtek körünkből azon szándék ellen, hogy a 12. §. eltöröltessék. Igaz, hogy a törvény eltörlése más színben fog feltűnni, ha annak hátterét a polgári házasság képezendi s ha a szabad Amerikában lennénk, akkor eszünkbe sem jutna bármi aggodalmat is táplálni az uj törvény ellen. Ám Magyarországon ismét nagyon kezdik hangoztatni, hogy az ország „Regnum Marianum" s ezért minden kételyünket az uj törvény értékét illetőleg elfojtani képesek nem vagyunk. De elfogadjuk, ha a kormány a szülők szabad elhatározását a gyermekek vallását illetőleg nemcsak a papiron, hanem az életben is biztosítja s ha kész is, kápes is lesz a törvény ellen vétőket kellő erélylyel annak tiszteletére szorítani. Nem tagadható, hogy mind a három törvényjavaslatnak éle van.. Hogy milyen sebet ejtsen egyházunk testén, az a mi ellentálló képességünkön fog múlni. A törvények szabadságokat és jogokat adnak, most egyéb nem kívántatik tőlünk, minthogy kiki törvényadta szabadságával éljen s jogaiból egy hajszálat se engedjen! A gyenge elbukik, de az erős meg fog állni. Oda lesz hát a gyámkodó iskolából kiültetve a fa a széles országút mellé, a hol a szél szabadon járja, a nap ráhinti forró sugarait s az arramenők szabadon tépászhatják. Most válik el van-e benne életerő, tápdús anyagok táplálják-e gyökerét? Egyházunk az uj aera alatt a hivek összeségének, papoknak és nem papoknak meleg szeretetére lesz utalva s ha e szeretet fogja táplálni, meglássátok terebélyes nagy fa lesz belőle ! Ugy legyen ! Végre is a mint mondók, mi az uj törvényjavaslatokban protestáns elveinknek diadalra juttatását látjuk s ebben a jelen kormány által megtisztelve érezzük magunkat s mint ilyenek teljes mértékben elismeréssel adózunk a minisztériumnak — és őszintén üdvözöljük! Farkas Gejza.