Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Belföld - Maglód és Tápió-Szent-Márton!! (Török József)
81 telési anyakönyvéből kiírja, az iratot az illető plebánus urnák megküldje, és azután helyéről kiirja. Ezen eljárásomra engemet bizonyosan nem a börtöntől való gyáva félelem bírt, hanem okoznom nem szabad, hogy rám fogott engedetlenségem elleneinknek egyházjogaink erődeinek megsértésére ürügyöt szolgáltasson. Többire tisztelettel vagyok Nagyt. Esperes Uramnak N. Győrött, október 5.-én 1863, szolgatársa, Haubner Máté s. k. Superintendens. Megjegyzem, hogy a körlevél száma, 463/897, hibásan, valószínűleg 497/863 helyett lett írva. Közli : Hering Lajos. Egy püspöki utód, a ki nem engedelmeskedett az elődjének. (Vége.) „XVIII. Sok egyenetlenséget el-kerülhet és eltávoztathat Superintendens Uram, ha nem színből, mind eddig, hanem szívből szent Ágoston Hipponiai Püspökkel ekképpen imádkozik: Domine da mihi nosse Te et nosse me; cogitabam me esse prudentem et deceptus sum et vides nunc, quia donum Tuum est; sic docuisti me, ut cognoscerem me; ita dereliquisti et probasti me, non propter Te, quod cognosceres me, sed propter me, ut cognoscerem me. „XIX. Kegyelmeteket pedig édes Confrater Uraimék az Istenért kérem, gondolja meg Kegyelmetek, melly veszedelmes időkre jutottunk és melly sokan ólálkodnak utánnunk. Mit gondolnak a Rómaiak ha hallják és látják, hogy annyit gyüléskedik Kegyelmetek Perlaki Uram instinctusából illyen dolog idején. Nem egyebet, hanem Conjurátiót praesupponálnak. Nem de nem tudja é Kegyelmetek, hogy a Perlakinak nem tsak személlye, de még a neve is gyűlölséges az Adversariusoknál ? Félő, hogy egy emberért mindnyájunkon boszujokat ki ne töltsék. Es a mit a Felséges Udvartól a Mieink nagy költséggel és könyörgéssel nyertek, miatta el ne veszessük. Theologi incauti profeeto plus sangvinis effuderunt, quam saevissimi Tyranni alia quacunqua de causa furentes. Igazán irja Patinus. Máskor pedig in alba neveiket ne subscribálja Kegyelmetek, mert más következhetnék belőle. Quidquid agis, prudenter agas et respice finem. „XX. Eu ugyan a mi a Kegyelmetek Concursusát illeti, látván hogy ottan regnál invidia, aemulatio, ira, contentio, supplantatio, inimicitia, hostilitas, mig Perlaki Uram Superintendensége tart, Kegyelmetek közibe nem megyek, és senkinek perlő Társa nem leszek. Imádság helyünk, nem veszekedés: az én Ifjúságomnak erejét arra a hijába valóságra nem vesztegetem; hasznos dolgok is vágynák, a mellyekre alig érünk. Hogyha pedig valakinek fog tetzeni pennáját ellenem arripiálni, lássa. De akárki légyen az, én reá nem felelek ; sőt ha meg tudom ki irása, Levelét olvasatlan vissza küldöm ; ha pedig ex manu meg nem esmérhetem, Vulcanusnak dedicálom, követvén bölts Cátonak Tanátsát: Contra rixosos noli contendere verbis Sermo datur cunctis, animi sapientia paucis. A Dominus Superintendensnek azonban commendálom Ziegler Gáspárnak Cominentatióját de Episcopis, a ki Libr. IV. Cap. X. kegyessen és tudóssan meg mutatja, quod Episcopus non debeat esse contentiosus nec inimicus nec irreconciliabilis, és itt egész Commentariust talál ő Kegyelme ezen szent Pál szavaira : 1 Tim. III. Hogy mi légyen NLMTRFI, I juïiy./ç, aftaxoç; magamnak pedig ezt választottam : Jovlov öt Kvq'iov ov ôeî ná%ecidai, àll' ïjnioi> eivat tiqoç Tiápvag, ôiôcc/.xr/.ov, àve^b/.av.ov. 2 Tim. II. 24. „Palotae Anno Epochae Christianae MDCCXLVII, Ipsis Calendis Septembris. Adamus Balog, Ecclesiae Aug. Conf. invariatae Palotensis immeritus Pastor. „Man tissa: Minthogy publice concludáltatott Kis Péczi Gyűlésben az én Citatióm, akarom hogy Apologiam is publice olvastassák el; másként kéntelen lészek más uton magamat legitimálnom." Közli: Payr Sándor. • B IS IL (F Ili. Maglód és Tápió Szent-Márton ! ! Nyilt titok, hogy a papi állomás mind a kettőben üres. Elképzelhetetlen azonban, hogy mennyi a pályázó. Ezt csak az tudja, a ki ez egyházaknak esperese. Más talán el se hinné, hogy ha mondanám. ' Pedig nem is valami különös állomás egyik sem. Az 1200, ez 1000 frt ! ! De hát miért írom én ezt! Azért először, hogy mindegyik pályázót őszinte jóakaratomról biztosítsam egészen az érdem szélső határáig Es azért másodszor, hogy esedezve kérjem, az udvariatlanság vádja nélkül mentsenek fel engem őszinte jóakaratom fejében az alól, hogy mindegyiknek válaszolva, tőről hegyre megírjak mindent. Hiszen ami fő, azt már úgyis elmondottam: Az 1200, ez 1000 frt ! ! De még ez is csak úgy, ha be tudják hajtani ! Hanem most már őszinte jóakaratom fejében én kérem a nyíltan pályázókat, mondják meg, mit érdemel az olyan titkon pályázó, aki malom alatt igyekezik szerezni a pártosokat, a ki tépi — szakgatja az egyháznak egységét, a kiről az egyik üresedésben levő egyházfelügyelője igy ír nekem : „Egyúttal értesíteni van szerencsém, hogy . . . . bizonyos alattomban vakandok módon működő egyének felszólítása következtében .... lelkész itt járt és házról házra járván, maga mellett korteskedett. Engem is meglátogatván, én kathegorice megmondtam neki véleményemet, hogy az nem járja, hogy az illető papjelöltek maguk mellett nyilván házról házra járva pártot csináljanak. Mert mi történnék akkor, ha mindazok, kik nagytiszteletíí (esperes) úrnál és nálam (egyházfelügyelőnél) jelentkeznek, itt időszakonként megjelennének, hogy így csinálják maguk mellett a pártot? Én azt hiszem, hogy ez nem járja és nem törvényes és épen azért elitélendő." Elitélendő! — visszhangoztatná erre a tihanyi echo. Ha így igaz, fölmentem a testvéreket a válaszadás alól, tudni fogom e nélkül is kötelességemet ! x) Török József, pestmegyei esperes. A szombathelyi protestáns egyházközségből. Vasmegye székhelyén 1861-ben gyülekezetté alakultak a protestáns *) Nem elitélendő, de a jelölésből feltétlenül kizárandó. Külömben a pestmegyei erélyes főesperesre bátran reá bizhatjuk a papi tisztesség megvédését. Szerk.
