Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Dr. Győry Elek bizotts. előadónak a f. é. február 10-diki zsinati gyűlésen tartott beszéde

Tizenegyedik évfolyam. ?. szám. Pozsony, 1893. év

i Február 18-án. E VAiNGEL 1

K U S EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 kn. félévre .... 6 „ negyedévre ... 3 „ Egy szám ára: 24 flr. YV^EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TKSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos. petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom : Dr. Győry Elek bizottsági előadónak a f. évi február 10-diki zsinati gyűlésen tartott beszéde. — „Theol. akadémiánk kibővítése." Vége. (Holzhammer János.) — Az evang. bányakerület pénzügye. (Gaál Mihály) — Belföld. — Vegyesek. Dr. Győry Elek bizottsági előadónak a f. évi február' 10-diki zsinati gyűlésen tartott beszéde. Főtiszteletíí zsinati közgyűlés ! A közösen érdeklő ügyeknél természetszerűleg fölmerült a házasság ügye, annál is inkább, mert — mint méltóztatik tudni — korábbi időkben zsinati tárgyalást képezett, a határozatok azonban szentesítve nem lettek E házassági kérdésekkel kapcsolatban és ezekre vonatkozólag a mi zsinati bizottságunk kebelében többféle indítvány merült föl és javaslatképen a vegyes bizottságnak is elő volt terjesztve. Mivel azonban ezeket mellőzték és a létesült határozatokban foglalva nincsenek, azt hiszem, helyesen cselekszem, ha mindazt, a mi a ref. zsinaton az erre vonatkozó határozatot megelőzte, föl nem elevenítem. A ref. zsinat, a vegyes bizottságának — Tisza Kálmán indítványára hozott — következő javaslatát fogadta el : „A zsinat a házassági ügyeket mind a két egyházat közösen érdeklőknek ismeri el, de mivel ez ügyek a mai állásukban első sorban állami szempontból birálandók el : nem tartja időszerűnek a házassági kérdésekben ez idő szerint nyilatkozni." A mi tanácskozásunkon e kérdés föl vettetvén, ugy találta a tanácskozniány, hogy ez nem fejezi ki egész világosan amaz álláspontot, a mely a mi álláspontunk és a mi kijelentésünknek, Luther nyilatkozata értelmében, tartalmat képezni van hivatva. Tehát világosabb kijelentést óhajtott a tanácskozmány, inetyet most formulázva méltóztattak meg is kapni a most kiosztott szövegben, a mely a következőleg szól : „A zsinat a házassági ügyeket olyanoknak ismeri, a melyek mind a két egyházat közösen érdeklik és elismeri, hogy a házasság ügye első sorban állami szempontból bírálandó el ; ez ügy mai állásában azonban nem tartja időszerűnek a házassági kérdésben bővebben nyilatkozni." Méltóztassanak mfgengedni, hogy amaz álláspont megvilágítására, a mely itt kifejezve van és a mely bizonyos mértékben eltér attól, a mely a vegyes bizottság ajánlatát képezte, épen ama különbségekre és okokra vonatkozólag elmondhassam a tanácskozmány nézeteit. (Halljuk ! Halljuk !) Főtiszteletíí zsinati közgyűlés ! A tanácskozmány szeme előtt az lebegett, hogy a házasság intézménye — természeténél fogva — az állami feladatok helyes fölfogása mellett kiválóan érdekli az államot és annak legfőbb őzé Íjaival «zor^s öf^zefii^gésben var?. Hiszen tudjuk mindnyájan, hogy a házasság létesíti a családot, a társadalomnak első lánczszemét; hogy a család s a vele kapcsolatos érdekek a legszorosabb érintkezésben állanak minden irányban az államnak legfőbb érdekeivel és föladataival, a melyek közé tartozik a vallás-erkölcsi érzület ápolása. (Helyeslés.) Mert, ha az állam helyesen fogja föl a feladatát, nem zárkózliatik el az elől, hogy sem a büntető törvények büntető intézkedéseivel, sem más jogi intézkedésekkel nem lehet pótolni azt az erőt, a melyet a vallás és erkölcsösség a társadalmi rend, a jog és az igazság támogatására nyújt, mert azzal a társadalmi rend őre egyszersmind a kebelben és a lelkiismeretben lakozik. (Élénk tetszés.) Ebben van egyszersmind ama kapcsolat is, a mely e téren az állam feladatát az egyháznak föladatával és törekvéseivel érintkezésbe hozza, mert az egyháznak nemes és nagy feladata a házasság viszonyainak az állam részéről való bármily rendezése mellett gondosan őrködni a végett, hogy a családi élettel járó kötelességek biztosítékukat ne csupán külső rendszabályokban, hanem a belső erkölcsi erőben, a kötelesség és vallásos érzület teljességében is birják. (Élénk tetszés.) E kölcsönös viszony és egymásra utaltság és az, hogy a házasság és a családi ügyek sem kizárólag az egyháznak, sem kizárólag az államnak gondoskodása alá nem tartoznak, kifejezést nyert, mint én fölfogom, a történelemben működő fejlődés fonalán is. A mennyiben ma a házasság és vele kapcsolatosan a család ügye természetszerűleg első sorban az állami törvényhozás keretébe