Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Belák Istvánnak veszprémi egyházmegyei felügyelőnek székfoglaló beszéde

Tizenegyedik évfolyam

. 41. szám

. Pozsony, 1893. évi Október 14-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. r Előfizetési ar : Egész évre . . 12 kn. félévre <5 „ negyedévre . 3 . 1 Egy szám ára: 24 flr. V J MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza ö sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : T R S Z T Y É N S Z K Y FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos pelit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom : Bélák Istvánnak, a veszprémi ág. hitv. ev. felügyelőjének székfoglaló beszéde. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Ii a veszprémi ág. hitv. evang. egyházmegye felügyelőjének székfoglaló beszéde. Nagy tiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Meghatott ezen általam eléggé meg nem becsülhető bizalom, melyben részesültem az által, hogy az egyházmegye egyházközségeinek többsége engem az egyházmegye felügyelőjévé választott. Meghatott pedig annálinkább, mert én az egyházmegyének húsz év óta közmunkása, a vezérszerepre nem számítottam. Nekem, ki a munkához szoktam, nehéz is lesz betöltenem ezt a helyet, különösen azon férfiú után, ki valóban vezérszerepre volt hivatva. Örvendettem, hogy annak idején — ezen férfiút egyházmegyénk részére megnyerni iparkodhattam, de ép azért sajnosan fájlalom elvesztését, — fájdalmasan érzem az ő hiányát. Ezen férfiú után nehéz feladat várakozik reám, s tartok tőle, hogy nem leszek képes az ő helyét betölteni ; érzem gyengeségemet a rám ruházott feladat teljesítésére. De elfoglalom e helyet, mert gyávaságnak tartanám a bennem helyezett s nagyra becsült bizalom elől kitérni, s mert a jóra, szépre és nemesre törekedni kötelező akarat a küzdtérre hív, miért is ez ünnepélyes pillanat eszembe juttatja a költő szavait : „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja. És tudod, az erő micsoda? Akarat, Mely előbb vagy utóbb borostyánt arat." Elfoglalom ezt a helyet, mert azt hiszem, hogy akkor, mikor az egyházmegye egyházközségei nagybecsű bizalmukat bennem helyezték, bizalmukkal megajándékoztak, tették ezt azon elhatározással, hogy engem elhagyni nem, de támogatni fognak. Ezen édes reményben köszönöm a megtisztelő bizalmat és kérem szíves támogatásukat. Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés ! Hogy egymást el ne hagyjuk, de támogassuk; uj erőt gyüjtsünk — úgy a szellemiekben, mint az anyagiakban — arra nagy szükség van és lesz. Az országos kormány a napirenden levő egyházpolitikai kérdést — tudjuk — részben a vallás szabad gyakorlata iránti intézkedésekkel kívánja megoldani, és pedig interconfessionalis alapon. Helyesek-e azon intézkedések, miket az országos kormány tervbe vett? Helyesek-e azok a módok, a melyek szerint a felvetett kérdések szabályozása tervbe vétetett? Megfelelnek-e ezek azon általános érdekeknek, a melyek — mivel a haza polgárai családi beléletét is érintik — kívánatossá teszik, hogy a bekövetkező változások minél kevesebb rázkódást idézzenek elő? Megfelel-e az interconfessionalismus a mi hazai specialis viszonyainknak? Nem teremti-e meg egyik vallásfelekezetnek a másik felett, ez különösen felettünk való suprematiáját? — Ezek kérdések, melyek felett gondolkodnunk kell, de a melyek miatt tennünk is kell, hogy a bekövetkezendők bennünket készületlenül ne találjanak. Megérdemelnék ugyan azon kérdések, hogy ezeket bővebb fejtegetés tárgyává tegyem, de ez ma messze vezetne bennünket ; ép azért ma, és általánosságban csupán azt kívánom hangsúlyozni, hogy a haladás elől el nem zárkózhatunk. „Igaz haladás csak ott van, hol a conservativ és liberális elem kölcsönhatásban van." Általánosságban is és mindenek felett arra kell törekednünk, hogy a történeti jog folytonossága alapján ezen conservativ alapon a fejlődés, a haladás igazán szabadelvű legyen. Ily módon nekünk a szabadelvűség, a liberalismus elől kitérnünk vagy épen ettől megijednünk nemcsak nem lehet, nemcsak nem szabad, sőt azt üdvözölni, követni kötelességünk, mert hiszen hit-