Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Czikkek - Zsinatunk harmadik ülésszaka
Tizenegyedik évfolyam . 4. szám . Pozsony, 1893. évi Január 28-án. E Y A NGELÍKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r Előfizetési ár: Egész évre . . 12 kn. félévre . . . 6 . ! negyedévre . . Egy szám ára: V 24 flr. YVLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: Zsinatunk harmadik ülésszaka. — Őszintén, nyíltan ! (Sass János.) — Evang. ker. anyaegyház és a középiskola. — Belföld. Vegyesek. — Pályázatok. Zsinatunk második ülésszakának m. é. juniushó 11 -ik napján zárüléséből legalázatosabb felterjesztésünkre s ennek csatolmányát képezett zsinati törvényünkre Apostoli királyunk Ö Felségének Bécsben folyó liö 14-én kelt legfelsőbb elhatározása velünk a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr f. hó 18-án 2807. sz. a. kelt leiratában közöltetvén, mi a zsinat munkálatának most már folytatása czéljából a harmadik ülésszak kezdő napjául f. ó. február hó 7-ik napját tűztük ki s ugy ezen, mint a következő napokon folytatva megtartandó zsinati ülésekben való személyes részvételre ezennel és tisztelettel felkérve meghívjuk. Zsinatunk napi rendje az első ülésben fog megállapittatni. Első és főtárgyát, a legkegyelmesebb királyi választ, küldjük a túllapon, szószerint teljes szövegében, szükségelt tudomásál. Zsinatunk az eddigi helyen — az ev. egyház dísztermében — kezdi meg f. é. februárhó 7-én délelőtti 10 órakor ülésezését. A kegyelem Istene tegyen mindenkor most is, az ő dicsőségének s szeretett egyházunk közjavának buzgó fohász után egyetértve munkálására képessé ! Atyafiságos üdvözlettel maradtunk Budapesten és Győrött, 1893. januárhó 23. napján. Karsay Sándor, Péchy Tamás, egyházi elnök. világi elnök. Másolat. 2807. szám. A vallás és közoktatásügyi magyar királyi Minisztert ől. A magyarországi ág. hitv. ev. egyháznak 1891. évi deczember hó 5-étől 1892. évi junius hó 11-éig Budapesten tartott országos zsinata által alkotott egyházszervezeti munkálata Ő császári és apostoli királyi Felségéhez a legfelsőbb jóváhagyást és megerősítést kérő irattal együtt a zsinat elnöksége által a kormányhoz felterjesztetvén, a kormány az egyház alkotmány tervezését, — az ügy fontosságát megillető, — beható tárgyalás alá vette s azt minden részeiben figyelemre méltatva, mint vallás és közoktatásügyi minisztert, engem bizott meg, hogy a kormány észrevételeit, — melyek az állam és egyház közötti viszony és az állam érdekei által határoztattak, — legalázatosabb előterjesztésben O Felségének legmagasb szine elé juttassam. O Felsége f. évi január 14-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával az előterjesztés tartalmát helyeslő tudomásúl venni és legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a zsinati munkálatra vonatkozó s a legalázatosabb előterjesztésben foglalt észrevételeket a zsinat elnökségével azon felszólítással közöljem, hogy azokat az e végből ismét egybehívandó zsinat elé terjesztvén, ugyanezt felhívja, hogy munkálatát az észrevételek figyelembevételével átalakítva, az én közvetítésemmel O Felségéhez helybenhagyás és megerősítés végett terjeszsze fel. Ugyanezen legfelsőbb elhatározásában O Felsége legkegyelmesebben felhatalmazni méltóztatott engemet arra, hogy a zsinat elnökségével O Felsége nevében tudassam, miszerint a bemutatott egyházi alkotmány jóváhagyását, az észrevételeken kivül — mi sem gátolja. Ezen hódoló tisztelettel vett legfelsőbb elhatározásnak megfelelőleg van szerencsém a legfelsőbb helyen bemutatott zsinati munkálatot a következő észrevételek kíséretében az országos zsinat elnökségének visszaküldeni. Az egyházi alkotmány első öt részére nézve csupán egyetlen egy észrevétel merült fel és pedig a kormányrendeletek közlését, végrehajtását tárgyazó 127. §-nál. A püspök és az egyházkerületi felügyelő ugyanis a kormányrendeletek végrehajtását eszközlik, — azon kormány rendeletek azonban, melyek az egyház közjogi állását érintik és az egyház alkotmányával vagy hitelveivel ellenkeznek, közgyűlési tárgyalás előtt nem teljesíthetők és nem körözhetők. — A kormány távolról sem kívánja megtagadni a püspöktől és az egyházkerületi felügyelőktől, vagy az egyházkerületi közgyűlésektől a felhívás jogát a kormány sérelmesnek talált rendeletei ellenében ; azonban, mivel az egyházkerületek csak egyszer tartanak rendszerint közgyűlést évente, szükségesnek látja, hogy sürgősség eseté-
