Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Czikkek - Vallásos szellemet iskoláinkba! (Kovács Andor)
Tizenegyedik évfolyam . 19. szám . Pozsony, 1893. évi Május 13-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. ( A Előfizetési ár: Egész évre . . 12 kn. félévre . . « « negyedévre . 3 „ Egy szám ára: V 21 flr. J ^/ÍEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön G0 flr. Tartalom: Vallásos szellemet iskoláinkba! (Kovács Andor.) — A papi külső. II. (Raffay Sándor.) — Nekrolog. — Belföld. — Külföld — Vegyesek. — Pályázat. „Az iskola az egyház veteményes kertje." — Bölcsője a lélekbe oltott vallás isteni szikrájának, melegágya, szülő és nevelő anyja a vallásos-egyházias szellemnek. Következőleg a szellem élet alakulásainál első rangú s a legnagyobb horderővel biró tényező gyanánt szerepel. Mai időnkben, midőn a vallásosság általános hanyatlása fölött méltán panaszkodunk, midőn hol itt hol ott jajdul föl a szív ama szomorú látványra, mint hull, züllik szét egyházainkban, prot. társadalmi életünkben a nagyra hivatott, egységes, alkotó szellemerő, mint hanyatlik, pusztul szent szövetkezetünk, mint küzdenek Ínséggel, nyomorral gyülekezeteink, mily üresek hitbuzgó őseink által Isten dicsőítésére emelt szent templomaink . . ., midőn a kór romboló hatása alatt a gyógyszereket, a gyógyításnak útjait, eszközeit, módjait kutatjuk, első sorban azt kell konstatálnunk, hogy hol kezdjük a gyógyítás uj életre keltő, újra alkotó munkáját. Az iskolában! Meggyőződésem szerint itt, mert ez a fundamentoma, első s leghathatósabb faktora az emberré, a keresztyénné, az öntudatos, hitbuzgó protestánssá nevelés művészetének. Hivatás szeretetből fakadt, szent lelkesedéssel, teljes buzgósággal, oda kell tehát hatnunk, hogy iskoláink megfeleljenek a czélnak, legyenek valóban az egyháznak veteményes kertjei. Vigyük be oda teljes egészében, szivet-lelket betöltő melegével a vallásos szellemet, tegyük azt az istenimádás, istenfélelem, a vallás-szeretet szentelt imaházává. Az alapvetés tere itt van, itt kell tehát lelkiismeretesen, lelkesen, erős kézzel fogni a munkát, ha azt akarjuk, hogy a jövő épülete szilárd és biztos legyen. Felelősség terhe mellett különös gond fordíttassák lelkészeink által arra, hogy népiskoláinkban a vallásos nevelés és oktatás kellő mértékben, fokozott buzgalommal eszközöltessék; gyermekeinkben a prot. öntudat, evangyéliomi vallásunkhoz a benső ragaszkodás hithíí lelkesedéssel fejlesztessék; hogy a vallás ne csak egy közönséges, megtanulni rendelt tantárgy, hanem a gyermek egész benső lényét lefoglaló, szivét fölmelegítő, eszét átható, értelmét megvilágosító, lelkét fölemelő szellemerő alakjában legyen jelen az iskolában. Nem elég „vallástant" tanítani, meleget, vonzó, élő és éltető szellemet kell önteni a holt betűkbe, magával ragadó, követésre buzdító vallásos buzgóságot tanúsítani a gyermek előtt! Ez vonz, ez hat, ez tanít. A hol ez hiányzik, ott a vallás tanítása semmivel sem több, mint épen kényszermunka, tisztán kenyérkereseti Studium, ott nem végeznek lelkiismeretes munkát, következőleg kielégő sikert nem mutathatnak föl. Hordozzuk emeltebb, apostolibb lelkesedéssel a kedves, hivatás és kötelességszerű terhet mi lelkészek és őrködjünk hiven a fölött, hogy népiskoláinkban gyermekeink buzgó, vallásos szellemben, evangyéliomi anyaszentegyházunk iránt meleg ragaszkodásban, az áldozatra kész hithűségre, tökéletes nevelést nyerjenek. Szigorúbb felügyelet, pontosabb ellenőrzés, esetleg a vallástanításnak a lelkész által gyakorlása bizonynyal megtermik a kívánatos jó gyümölcsöket. Ë s középiskoláink! Az egyháznak, a múlthoz méltóan gazdagon termő veteményes kertjei-e ma s van-e remény, hogy azok lesznek a jövőben is? A mult fényes tanúbizonyságot tesz áldásos voltukról. Mindenik élő, erős bástya volt, őrállója és védszelleme a protestantismusnak, szellemök az egyházban dicsőítette meg önmagát, mindenik egy-egy lépcsőt képviselt a protestantismus pályáján, emelve azt a fejlődés, az erősödés, a virágzó nagyság magaslata felé. És nagygyá tette iskoláinkat s ezek által a protestantismust a nevelés és tanítás vallásos szelleme. Ennek a szellemnek buzgó őrei. a régi gárdából ma is a régiek, vallás-szeretettől hevülő, hitbuzgó, felkent bajnokok, Sionunknak kegyes Áronai. S a míg ezek kezében
