Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyetemes nyugdíjintézet tervezete (Zelenka Pál)

Iii Indokolás. Egyetemes zsinatunk, az általa alkotott uj törvényekben, törvényhozói magasb felfogással gondolt a lelkészek jelene és jövőjére. A lelkészi fizetésnek minimumát 800 írtban állapította meg (318) s elöregedett, vagy hivatalra képtelenné vált lelkészek s ezek özvegyei és árvái részére pedig nyugdíjintézet szervezését és gyámolitását rendelte el. Mindkettőnek uj forrásául az egyetemes alapot jelölte ki, utóbbira bizván az egyetemes nyugdíjintézet szervezését is. (305). Mély belátás és helyes tapintat vezérelte a képviselőket a zsinaton ezen kettős intézkedésnek törvénybe foglalásánál. Az anyagiakra nézve gondoskodás a lelkészek jelene és jövőjéről nemcsak feladata, hanem életkérdése is a közegyháznak. A jelen, nyomorral vegyült szegénységével s a jövő inség rémeivel gyötrött lelkű lelkész, ugyan is pusztul s vele együtt pusztul a lelke hűségére bízott egyház is menthetlenül. Míg a megélhetés s család biztosítás nagyobb gondjaitól ment lelkész, az Ur szent lelke ihletésével, még ma is tud nagyot, maradandót alkotni, még ma is személyesitője, fentartója és fejlesztője egyházunk jobb sorsának. Hat lelkésznek nincs 300 frt fizetése, 12-nek nincs 400, 34-nek nincs 500, 59-nek nincs 600, 79-nek nincs 700 és 69-nek nincs 800, vagyis 259 lelkésznek (a 638 közt 40

,6°/

0-linak) nincs e minimumul kimondott 800 frt évi fizetése. Budapestet, Pozsonyt, Sopront s még néhány városi egyházat kivéve, a többi egyházakban működő lelkészek mindannyia saját fizetéséből eszközlött sovány biztosításra van utalva. Munkatehetetlenség esetére a dunántuli és tiszai kerületek nyugdíjintézetei biztosítanak 20, 50, 100, 200 frtra; özvegyek és árvák segélyezése egyházmegyéknél és kerületeknél 20—300 frtig történik. Csupán néhánynak a több kerületben s esperességben működöttek közül van 3—5 helyen 4—500 frtig terjedő biztosítása. A középnél magasabb korban levők s azok családjai nagyrészt csak 20—50 frt esp. nyugdíjra utalvák. Innen van az, hogy a lelkészek s azok családjainak nyűg és ellátásra összes igénye a lelkészi összfizetésnek csak 25°/

0-ját képezi. * * Közegyházunk többi belső tisztviselőinek nyugdíja tekintetében történt már államtörvényhozási intézkedés. A középiskolai tanárokra vonatkozólag most van kidolgozás alatt a nyugdíjtörvény. Ez az állami tisztviselők nyugdíjtörvényével egy alapra fektettetik. Az ismert cultusminiszteri terv szerint : teljes fizetésű nyugdíjra nyernek a középiskolai tanárok, 1/

z fizetésű ellátásra nyernek azok özvegyei és árvái jogosultságot. Azon terv szerint fizetnének : 134 rendes tanár 159.724 frt évi fizetéséből (szállás pénzül 20°/

0-linak 31.944 írtnak levonásával) 127.780 frt nyugdíjra; a) az illető tanárok a törzsfizetésnek 300 frton felül levő része (159.724—40.200) 119.524 frt után ennek egy harmadát egyszer s mindenkorra, vagyis 39.841 frtot, melynek 5°/

0-lival számított évi kamata frt 1992-05 b) a fentartó testületek a törzsfizetésből 127.780 frtnak évente 3%-ját frt 3833-40 c) a tanulók (4037) kerek 4000, évente 2 írtjával frt 8000 — 127.780 frt nyugdíjigény biztosításra fizettetnék évente frt 13825*45 vagyis a nyugdíjigénynek 10 8°/

0-lija évente. Ehez járulna az állampénztár, tanáraink nyugdíjigénye arányában, az igért 60.000 írtból 14.480 frttal, vagyis a nyugdíjigény ll-33

0,'

0-jávai, ugy, hogy középiskolai összes tanáraink összes nyugdíjigényének 127.780 frtnak biztosítására fizettetnék (az állam részéről évente 14.480 frt, az egyház részéről ehhez frt 13.825-45 összesen) frt 28.305 45, vagyis százalékokban (az állam évente 11*33, az egyház évente 10-8), összesen 22-13°/

0-lija fizettetnék az összes nyugdíjigénynek e czélra. Az elemi iskolai tanítókra vonatkozólag is már történt 1875 és 1891 években alkotott állami törvényekben gondoskodás. Kapnak ugyanis a tanítók 40 éves szolgálat után teljes nyugdíjat, özvegyeik és árváik '/

2 nyugdíjat, utóbbiak még neveltetési járulékot is (25—50) évente. Fizetnek pedig 1396 tanítónál 685.719 frt fizetésből (20%-nak kántori jutalékra levonásával) nyugdíjigény 548.575 frt biztosítására: a) a tanítók a nyugdíjösszeg o°/

0-liját egyszer s mindenkorra 27.428 frtot, melynek 5%-li évi kamata . . . , frt 1371-40 b) a tanítók a nyugdíjössaeg 2°/

0-ját évente frt 10971-50 c)az egyházak egyes tanítók után évente 12 írtjával frt 16752-— d) a tanulók (162.553 hitsorsos, 6000 idegen) 168553 X 15 krjával frt 25282 95 548775 frt nyugdíjigény biztosítására fizetnek évente frt 54377 85 mely évi befizetés a nyugdíjigény 9-9 kerek 10°/

0-ját képezi. A lelkészekről és a szorosb értelemben vett egyházi, (theologiai, tanítóképzői és vallás) tanárokról az egyház nem tudott, az állam pedig nem akart gondoskodni. Az egyház központosítható összes erejét, a törvények hatása alatt, elemi és középiskoláinak fenntartására és fejlesztésére fordítá, az állam pedig készséggel fogadta az egyház összes tisztviselőinek hitélet, művelődés vezetése és a közigazgatásnál segédkezés által hű és ingyen szolgálatát, azok sorsa iránt azonban érzéketlen volt és maradt eddig. A jelenkor helyes irányú törekvésének elfogadása és követése alól egyházunk sem térhet ki. A tisztviselők fizetésének korszerűsítése s nyugdíjazásának biztosítása elodázhatlan teendője. A szellem munkások ezen kettős szükséglete, ép az egyház jól felfogott érdekében kell, hogy kielégítést nyerjen mielőbb. E nélkül : a tisztviselők szellemi működésénél sem nem várható, sem nem követelhető a siker, — uj és tehetségesb nemzedék e pályára hivatásszerűleg lépésére alig lehet vérmes kilátás.